Munkaviszony több munkáltatónál: ki és hogyan fizeti a dolgozó bérét?

Megosztás Tetszik

Több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a munkáltatók döntése szerinti munkáltató fizeti meg a munkavállaló bérét. Hogyan rendezik ezt a munkáltatók egymás között? Hogyan téríti meg a másik munkáltató az általa végeztetett munkára eső bérrészét? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám, munkajogász szakértőnk válaszolt.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény számos újítást bevezet, ezeknek egyike a több munkáltató által létesített munkaviszony is. Az Mt. csupán azokat az alapvetéseket rögzíti kötelező tartalommal, amelyek a munkavállaló alapvető jogainak gyakorlásához szükségesek. Ilyen rendelkezésnek minősül a törvény 195. paragrafusának (2) bekezdése is, mely szerint meg kell a munkaszerződésben határozni, hogy a bérfizetési kötelezettség melyik munkáltatót terheli, habár a felelősségük a munkavállaló irányába a (3) bekezdés alapján egyetemleges.

Több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a munkabér, annak közterhei és a felek közötti megállapodásból fakadó átadott pénzeszközök elszámolása az alábbiak szerint alakul a 79/2012. közzétett számviteli kérdés tükrében.

A több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a jogviszonyban részt vevő munkáltatók mindegyike munkáltatónak minősül, azzal, hogy megállapodásuk arányában viselik a munkabért és annak terheit, amit mindegyik munkáltató – a rá eső rész erejéig – bérköltségként és bérjárulékként köteles kimutatni. Az Mt. 195. paragrafusának (2) bekezdése, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 16. paragrafusának (4b) bekezdése alapján a munkáltatók – megállapodásuk alapján – kijelölnek egy munkáltatót, aki a bérfizetésért, illetve az adóhatóság felé a bért terhelő adók és járulékok befizetéséért felelős.

A bér, illetve a közterhek megfizetésére kijelölt munkáltatónak az adott munkavállalóhoz kapcsolódó összes bér, illetve adó és járulék erejéig kötelezettsége keletkezik a munkavállalóval, illetve az adóhatósággal szemben, amely az alábbi két részből tevődik össze:a munkavállalóval kapcsolatos bér, illetve adó és járulékok kijelölt munkáltatóra eső része, amelyet bérköltségként és bérjárulékként mutat ki, valamint a munkavállalóval kapcsolatos bér, illetve adó és járulékok összes többi munkáltatóra eső része, amelyet a többi munkáltatóval szembeni követelésként mutat ki. Mivel a nem kijelölt munkáltatóknak a kijelölt munkáltató részére átadandó pénzösszeget (azaz a munkavállalóhoz kapcsolódó rájuk eső bér, illetve adó és járulék összegét) kötelezettségként kell kimutatniuk (a kijelölt munkáltatónak pedig követelésként), az nem jelenik meg bevételként (sem nettó árbevételként, sem bármilyen más bevételként) a kijelölt munkáltató eredménykimutatásában.

A több munkáltató által létesített munkaviszonyról rendelkező munkaszerződés szerinti teljes munkabért és annak közterheit javasolt először a kijelölt munkáltatónál számfejteni, azaz elszámolni bérköltségként és bérjárulékként, majd a nem kijelölt munkáltatókat terhelő (általuk megtérítendő) összegeket az elszámolt bérköltség és bérjárulék csökkentéseként és a nem kijelölt munkáltatókkal szembeni követelésként elszámolni. Ugyanezen összegeket a nem kijelölt munkáltatóknál bérköltségként és bérjárulékként, valamint a kijelölt munkáltatóval szembeni kötelezettségként veszik fel a könyvekbe.