Erre figyeljen a munkaszüneti napok bérezésénél!

Megosztás Tetszik

2017 első félévében négy olyan munkaszüneti nap is volt, melyek általános munkarend szerinti munkanapra estek. Ilyenek voltak a március 15. (szerda), az április 14. (péntek), a május 1. (hétfő), valamint a június 5. (hétfő). E napok elszámolására speciális szabály vonatkozik. Arra is lehetőség van azonban, hogy a felek eltérjenek a törvény szabályaitól – ezeket a lehetőségeket is bemutatjuk cikkünkben.

Kik dolgozhatnak ilyenkor?

A munkaszüneti nap egy adott társadalom, közösség életében kiemelt nap, így erre a napra rendes munkaidőt – eltérően a vasárnaptól – csak kivételes esetben lehet beosztani.

Munkavégzésre így kizárólag a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, az idényjellegű, a megszakítás nélküli tevékenység esetében, továbbá a társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén, valamint a külföldön történő munkavégzés során foglalkoztatott munkavállaló esetén kerülhet sor.

A munkáltató vagy a munkakör pedig akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor.

Főszabály szerint a bérpótlék mértéke 100 százalék

A munkabér az elvégzett munka rendes (átlagos) körülmények közötti elvégzését kompenzálja. Bérpótlék tehát akkor jár, ha egy körülmény rendkívülinek tekinthető.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (Mt.) 140. §-a szerint a munkavállalót a munkabérén felül, a munkaszüneti napi munkavégzéséért 100 százalék bérpótlék illeti meg. A munkaszüneti napi munkavégzést ugyanis – szemben a vasárnapi munkavégzéssel – minden esetben rendkívüli körülménynek tekintjük.

Nem vasárnapi pótlék, hanem munkaszüneti napi pótlék jár továbbá húsvét- és pünkösdvasárnapra, illetve a vasárnapra eső munkaszüneti napokra is. Ez azonban a rendes munkaidőben történő munkavégzés szabálya.

Amennyiben pedig a munkavállaló a munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés keretében végzett munkát, további 100 százalék bérpótlékra jogosult, hiszen itt ismételten felmerül egy olyan körülmény, amely kompenzációt igényel.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, jár-e külön bérpótlék alapbéresített bérpótléknál, illetve, hogy milyen díj jár óra- és teljesítménybér esetén!

A teljes cikkhez előfizetőink illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.