Erzsébet-utalvány tört hónapra, előre

Juttatható-e tört hónapra vagy akár az egész évre előre Erzsébet-utalvány? Az utóbbi esetben mi a teendő, ha a munkaviszony az év során megszűnik? A NAV tájékoztatót adott ki, miként kell értelmezni a személyi jövedelemadóról szóló törvény erről szóló passzusait.

A NAV közleménye emlékeztet arra, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 71. §(1) bekezdés bb) pontja szerint béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a munkavállalónak
„bb) Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 8 ezer forintot meg nem haladó rész”.

A rendelkezés szerint az Erzsébet utalvány juttatás a munkaviszony minden megkezdett hónapjára tekintettel adható, csak azt írja elő, hogy a munkaviszony létrejöttekor és megszűnésekor a tört hónapokat is egész hónapnak kell tekinteni. Eszerint akár a január 31-én létrejövő munkaviszony esetén is jár (járhat) január hónapra a teljes 8000 forintos Erzsébet utalvány juttatás béren kívüli juttatásként. Az utólagos juttatás törvényi lehetősége pedig nem egyenértékű az előre történő juttatás tilalmával.

Mindezekre tekintettel nincs akadálya az Erzsébet-utalvány előre történő juttatásának - hangsúlyozza a közlemény. Ilyen esetben a juttatás béren kívüli juttatásként visel közterheket, feltéve, hogy a munkaviszony valóban fennmarad. Amennyiben viszont a munkaviszony az adóéven belül megszűnik, és a magánszemély több Erzsébet-utalványt kapott, mint a munkaviszony megkezdett hónapjai és a 8000 forintos szorzata, akkor a felettes rész egyes meghatározott juttatásnak minősül, és ezért a munkáltatónak önellenőrzés útján az egészségügyi hozzájárulás kötelezettségét utólagosan módosítania kell. A munkáltatónak ilyen esetben önellenőrzési pótlék fizetési kötelezettsége is felmerül.