460 találat a(z) béren kívüli juttatás cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy szociális tevékenységet végző közhasznú alapítvány (idősek, tartós bentlakásos gondozó otthona) ingatlant vásárolt a Balatonnál (tárgyi eszközként van nyilvántartva, az ingatlan nyilvántartásban nyaralóként szerepel). A vásárlás célja az volt (a valóságban is ez valósul meg), hogy az otthonban dolgozó munkavállalók a szabadságuk ideje alatt azt ingyenesen igénybe vehessék pihenés céljából. Az alkalmazottak feliratkoznak egy listára, hogy ki, mikor szeretné ott tölteni a szabadságát, és annak megfelelően veszik igénybe az ingatlant. Erről dokumentumot nem kap a könyvelés, nyilvántartást nem vezetnek róla. Ezen kívül olyan eset is előfordul, hogy a tiszta tudatú gondozottakat viszik le egy-két napra pihenni az alapítvány ezen ingatlanába. Kérdésem: a munkavállalóknak ingyenesen használatra adott ingatlan nem minősül nem pénzbeli személyi jellegű kifizetésnek? Ha igen, milyen nyilvántartási kötelezettségük van és milyen adóvonzata? És mi a helyzet, ha az ingatlant a gondozottak veszik igénybe? Ebben az esetben szintén van nyilvántartási kötelezettsége az alapítványnak? Köszönettel várom válaszukat!

Kérdés

Tisztelettel kérem Önöket, segítsenek az alábbi kérdések megoldásában. Egy társas vállalkozás felnőttképzés keretében szervezett képzést és vizsgáztatást, amit szerződés alapján, az oktatásra jogosult el is végzett. A számlát az áfatörvény 85. §-ára hivatkozással áfa nélkül állította ki. (Ez idáig – szerintem – rendben van.) Kiderült, hogy az oktatást szervező cég nem csak a saját dolgozóinak rendelte meg a szolgáltatást, hanem másik két cég alkalmazottainak is. Ennek összegét továbbszámlázták, mint közvetített szolgáltatást, áfamentesen. Kérdésem: helyesen járt-e el a társaság, amikor a számláját a továbbszámlázott összegről áfamentesen állította ki? Az oktatást szervező cég a saját dolgozóinak – mivel a munkavégzéshez szükséges volt a képzés és a vizsga – adómentesen biztosította a szolgáltatást. Kérdésem: van-e szja-fizetési kötelezettsége a képzést szervezőnek? Tekintettel arra, hogy "idegen" dolgozókkal is kapcsolatos a kifizetett számla? Továbbá: a "közvetített szolgáltatás" címen továbbszámlázott képzés után a számlát befogadónak kell-e fizetnie szja-t ? Ő is a saját dolgozóinak a továbbképzése érdekében járt el. Segítségüket köszönöm. Tisztelettel: Tóth Jánosné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy csak kizárólag utalvány adható iskolakezdési támogatásként? Ha a munkavállaló hoz számlát tanszerekről, iskolatáskáról, az nem elfogadható? Az operabérlet-vásárlásról sem lehet számlát hozni a munkavállalónak, hanem csak kultúra utalványt adhat a munkáltató a munkavállalónak, amivel tud operabérletet venni? Köszönettel: Miklós

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy a rokkantsági ellátás melletti munkavégzés keretében a jövedelemkorlátnál figyelembe kell-e venni a béren kívüli juttatásokat (bruttó alapbér: 165 000 Ft, helyi bérlettérítés 7000 Ft/hó, étkezési utalvány 8000 Ft/hó), vagy csak a bruttó alapbért? Köszönöm válaszát.

Kérdés

Tisztelettel kérem Önöket segítsenek az alábbi kérdésben: Szövetkezet a közösségi alap terhére szervez kirándulást tagjai részére.(Alapszabály és közgyűlési határozat alapján.) Kérdésem: A tagok részére nem pénzben juttatott értékből személyenként a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó rész béren kívüli juttatásnak minősül? Ezért a 1,19 x érték után 15 százalék szja és 14 százalék ehofizetési kötelezettség áll fenn? Nincs adómentes rész? Van-e még valami az alap felhasználással kapcsolatban, amire figyelnünk kell? Köszönöm.Tisztelettel: Tóth Jánosné

Kérdés

Tisztelt Szakértő ! Egy nyugdijkorhatár alatti munkavállalónál a kereseti korlátot kalkuláljuk, s felmerült a kérdés, hogy az éves 1 998 000 forintos keretbe beleszámít-e a béren kivüli juttatás (vásárlási utalvány)? Amennyiben a munkabér mellett az illető béren kivüli juttatást, vásárlási utalványt (Erzsébet utalványt), vagy akár CBA vagy Tesco stb. vásárlási utalványt kap az illető, ennek összegét figyelembe kell venni? (Eddig heti 40 órás volt az első félévben, kapott havi bruttó 275 ezret, s ezen felül januárban, meg májusban 100-100 ezres vásárlási utalványt is.) Az 1997. évi LXXXI. tv. 83/B § szerinti megfogalmazásból arra következtettem, hogy azt a jövedelmet kell beszámítani, amelyből nyugdijjárulékot von le a munkáltató, s ebbe a körbe nem tartozik bele az utalvány. Ezután az illető heti 20 órás lesz, az a tervünk, hogy a második félévben majd az illető járandósága két részből áll: egyrészt munkabér, azaz a minimálbér fele (55.500 Ft), másrészt emellett kaphat havi 50.000 Ft-os juttatást utalvány formájában. (nyugdijjárulék alá eső keresete 1.650 + 333= 1.983 ezer Ft lesz az év végéig, tehát a nyugdíját is jogosan felveheti az év minden hónapjában) Helyes ez így? Válaszát előre is köszönjük.Tisztelettel: C.K.

Cikk

Lényegesen kevesebb adót kell fizetni jövőre, mint 2016-ban – jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter sajtótájékoztatóján, miután az Országgyűlés megszavazta a 2017. évi költségvetéshez kapcsolódó adótörvény-módosításokat. A miniszter figyelmeztette a munkáltatókat: ne trükközzenek a béren kívüli juttatás egy részének – kedvezményes adózás mellett – készpénzben engedélyezett kifizetése nyomán azzal, hogy az így juttatott összeget beépítik a fizetésekbe.

Cikk

Évi százezer forintot kedvezményesen adózó, béren kívüli juttatás formájában adhatnak a munkáltatók a munkavállalóiknak jövőre, miután mai ülésén az Országgyűlés elfogadta az ezt a módosítást is magában foglaló adótörvénycsomagot. Új adómentes juttatásként nyújtható a dolgozók számára az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott egészségügyi ellátás. Többe kerül viszont a munkáltatóknak, ha a korábban megszokott juttatásokat – mint például üdülési szolgáltatást, munkahelyi étkeztetési, iskolakezdési támogatást, helyi utazási bérletet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, illetve képzésiköltség-hozzájárulást – szeretnének adni a munkavállalóknak.

Cikk

Csütörtökön kerül az Országgyűlés elé a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos előterjesztés. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Időknek azt mondta: a magánszektorban évi 450 ezer, a közszférában 200 ezer forint lenne a kedvezményes közteherrel adható cafeteria felső határa – írja a hvg.hu.

Kérdés

Tisztelt Adózóna! "Spórolhat-e a munkáltató MÁV Start Bónusz kártya juttatásával? Itt a válasz" című cikkükhöz kapcsolódóan lenne egy kérdésem: Milyen mértékben téríthető a hazajáró vonatjegy a dolgozó részére, ha rendelkezik Start kártyával? Általános esetben 86 százalékot térítünk a dolgozóknak, akik nem rendelkeznek Start kártyával. A kártya 50 százalékos kedvezményt biztosít a jegy vásárlójának az eredeti jegy árából. Ez esetben a kedvezményes árú jegy teljes összegét, vagy annak csak a 86 százalékát téríthetjük adómentesen a dolgozó részére? Köszönettel: Balázsné Sz. Ágnes

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Munkáltató nyugdíjba vonuló munkatársainak wellness hotelbe történő, 1 éjszakára szóló szállás igénybevételére jogosító ajándékot ad 29 900 forint/fő értékben. Milyen adó- és járulékkötelezettségek keletkeznek a munkáltatónál e juttatással összefüggésben? Köszönettel!

Kérdés

Kedves Szakértő! Csapatépítésről szóló számla áfája visszaigényelhető-e? S nem kell-e utána természetbeni juttatás miatti járulékot fizetni esetleg (szabadidő egyfajta eltöltéséről van szó)? Étkezést nem tartalmaz a számla. Köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Anyagkönyvelő kollégánk részére angol nyelvtanfolyamot térít cégünk. Import számláink között nagyon sok angol nyelvű található. Ön szerint az előbbiek alapján mondhatjuk-e, hogy a képzés a munkavállaló munkaköréhez, munkájához kapcsolódik? Amennyiben nem, milyen adóvonzatai vannak a megtérített tanfolyamnak? Köszönöm válaszát!

Kérdés

Monitor előtti munkavégzéshez használt szemüveget hogyan kell számvitelileg elszámolni, kell-e adózni utána?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

25 éven aluliak szja-kedvezménye

Dócziné Szabó Nikoletta

munkajogi és bérszámfejtési szakértő

NEXON

Családi gazdaság alanyi adómentessége

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Kezelési költség számlázása

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink