Tisztelt Szakértő! Eérdeklődnék, hogy a 2017. 01. 01-től a 100 ezer forint keretösszegig adott pénzjuttatást egységesen minden dolgozónak lehet adni, vagy meglehet különböztetni a munkavállalókat például teljesítmény, munkakör alapján? Egy összegben vagy havi rendszerességgel fizethető? Utalással is lehet fizetni? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Nappali tagozatos, felsőoktatási intézménybe járó magánszemély munkaviszonyt létesít. A hallgatói jogviszonyára tekintettel a helyi utazási bérletet kedvezményesen vásárolja meg (diákbérlet). A munkáltató részéről a kedvezményes bérlet adható-e béren kívüli juttatásként? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Irodában a cég hideg-melegvizes ballonos ásványvizet tart, melyből az irodai dolgozók szabadon fogyaszthatnak. Télen-nyáron adó- és járulékmentesen juttatható-e ez a dolgozóknak, vagy mennyi adót kell utána fizetni? Kérem, ne írják le a védőital-juttatás feltételeit (24 °C hőmérséklet stb.), mivel ezt már többször is olvastuk, hanem egyértelmű választ kérnénk, hogy egy irodában télen-nyáron adható-e adómentesen ballonos ásványvíz a dolgozók részére? Az irodai hőmérsékletet már utólag senki sem tudja megmondani...
Tisztelt Szakértő! A rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállaló jövedelmének számításánál figyelembe kell-e venni a cafetériaszabályzat alapján adható adóköteles vagy adómentes juttatásokat?
Tisztelt Szakértő! Milyen módon támogathatja a munkáltató munkavállalója lakásvásárlását, ha azt minden munkavállalóra vonatkozóan nem tudja, vagy nem akarja kiterjeszteni? Mivel a munkáltatói "lakáskölcsön" folyósítása nem kötelezettség a munkáltató számára, meghatározhat olyan feltételeket, keretösszeget stb, amely alapján csak egy vagy maximum néhány munkavállalót támogat?
Tisztelt Szakértő! Állásfoglalást szeretnék kérni az alábbi üggyel kapcsolatban. Egy ügyfelünk szeretne a munkavállalójának béren kívüli juttatásként munkáltatói egészségprogram-szolgáltatást rendelni egy biztosítónál. A biztosító üzletkötői, ügyintézői szerint ez egy adó- és járulékmentes szolgáltatás munkavállalói és munkáltatói részről egyaránt. Törvényileg kérek szépen egy megerősítést, mert sajnos ezt sehol sem találtam. Előre is köszönöm.
A tanév kezdete egyben a tandíj fizetését is jelenti azok számára, akik nem ingyen vesznek részt az iskolarendszerű képzésben, melynek egyik fő ismérve, hogy a tanuló és a képző intézmény között hallgatói jogviszony jön létre. A képzéssel összefüggő költségeket – nemcsak a tandíj, hanem egyéb kiadásokat – a munkáltató is átvállalhatja.
Tisztelt Szakértő! Kolléganőnk gyermeke súlyosan megbetegedett, hónapokon keresztül tartó kezelésre lesz szüksége. Kérdésünk hogy a vállalat milyen módon tudja támogatni? Arra lehetőség van-e, hogy a dolgozónak erre az időszakra fizetett szabadságot biztosítsunk. Ez valószínűleg több hónapot jelentene. Illetve a gyermek részére vásárolt étrendkiegészítő szereket fizetnénk ki. Ezt milyen módon tehetjük meg? Illetve milyen adó- és járulékterhekkel kell számolni? Válaszát előre is köszönöm!
Az iskolakezdési támogatás béren kívüli juttatás, amit a szülők tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására használhatnak fel. A támogatást – papír alapon vagy elektronikus formában kibocsátott – 2016. július 3-ától december 31-éig beváltható – utalvány formájában kaphatják azok, akiknek gyermeke közoktatási intézményben tanul, közölte a NAV.
A munkáltató és a leendő dolgozó között létrejött béralkut nemcsak a munkaerő-piaci körülmények, a kereslet-kínálat, hanem az egyenlő munkáért egyenlő bért alapelv is befolyásolják. Az adott munkavállaló bérének meghatározásánál a többi munkavállaló bérezésére is figyelemmel kell lenni. Tekintettel arra, hogy az egyenértékűség kérdése gyakran vita tárgya a felek között, ennek szempontjait tekintjük át a kialakult joggyakorlat tükrében.
Tisztelt Szakértő! Egy szociális tevékenységet végző közhasznú alapítvány (idősek, tartós bentlakásos gondozó otthona) ingatlant vásárolt a Balatonnál (tárgyi eszközként van nyilvántartva, az ingatlan nyilvántartásban nyaralóként szerepel). A vásárlás célja az volt (a valóságban is ez valósul meg), hogy az otthonban dolgozó munkavállalók a szabadságuk ideje alatt azt ingyenesen igénybe vehessék pihenés céljából. Az alkalmazottak feliratkoznak egy listára, hogy ki, mikor szeretné ott tölteni a szabadságát, és annak megfelelően veszik igénybe az ingatlant. Erről dokumentumot nem kap a könyvelés, nyilvántartást nem vezetnek róla. Ezen kívül olyan eset is előfordul, hogy a tiszta tudatú gondozottakat viszik le egy-két napra pihenni az alapítvány ezen ingatlanába. Kérdésem: a munkavállalóknak ingyenesen használatra adott ingatlan nem minősül nem pénzbeli személyi jellegű kifizetésnek? Ha igen, milyen nyilvántartási kötelezettségük van és milyen adóvonzata? És mi a helyzet, ha az ingatlant a gondozottak veszik igénybe? Ebben az esetben szintén van nyilvántartási kötelezettsége az alapítványnak? Köszönettel várom válaszukat!
Tisztelettel kérem Önöket, segítsenek az alábbi kérdések megoldásában. Egy társas vállalkozás felnőttképzés keretében szervezett képzést és vizsgáztatást, amit szerződés alapján, az oktatásra jogosult el is végzett. A számlát az áfatörvény 85. §-ára hivatkozással áfa nélkül állította ki. (Ez idáig – szerintem – rendben van.) Kiderült, hogy az oktatást szervező cég nem csak a saját dolgozóinak rendelte meg a szolgáltatást, hanem másik két cég alkalmazottainak is. Ennek összegét továbbszámlázták, mint közvetített szolgáltatást, áfamentesen. Kérdésem: helyesen járt-e el a társaság, amikor a számláját a továbbszámlázott összegről áfamentesen állította ki? Az oktatást szervező cég a saját dolgozóinak – mivel a munkavégzéshez szükséges volt a képzés és a vizsga – adómentesen biztosította a szolgáltatást. Kérdésem: van-e szja-fizetési kötelezettsége a képzést szervezőnek? Tekintettel arra, hogy "idegen" dolgozókkal is kapcsolatos a kifizetett számla? Továbbá: a "közvetített szolgáltatás" címen továbbszámlázott képzés után a számlát befogadónak kell-e fizetnie szja-t ? Ő is a saját dolgozóinak a továbbképzése érdekében járt el. Segítségüket köszönöm. Tisztelettel: Tóth Jánosné
A belföldi összesítő jelentésnél kötelezővé válik az elektronikus adatszolgáltatás, és az eddigi 1 millió forint helyett már a 100 ezer forintos áfaösszeg elérését is jelenteniük kell a vállalkozásoknak – hívják fel a figyelmet az adóváltozásokat összegző közleményében az IB Grant Thornton Consulting szakértői.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy csak kizárólag utalvány adható iskolakezdési támogatásként? Ha a munkavállaló hoz számlát tanszerekről, iskolatáskáról, az nem elfogadható? Az operabérlet-vásárlásról sem lehet számlát hozni a munkavállalónak, hanem csak kultúra utalványt adhat a munkáltató a munkavállalónak, amivel tud operabérletet venni? Köszönettel: Miklós
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy a rokkantsági ellátás melletti munkavégzés keretében a jövedelemkorlátnál figyelembe kell-e venni a béren kívüli juttatásokat (bruttó alapbér: 165 000 Ft, helyi bérlettérítés 7000 Ft/hó, étkezési utalvány 8000 Ft/hó), vagy csak a bruttó alapbért? Köszönöm válaszát.
Winkler Róbert
nyugdíjszakértő
Széles Imre
tb-szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték