hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Jövedelemadó-törvény: itt vannak a részletek a változásról

  • Surányi Imréné
1

Az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/4741. számú törvényjavaslat szerint – ha elfogadják – jövőre 16-ról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó mértéke. Ez több ponton is érinti a szja törvény rendelkezéseit, nézzük; hogyan?

A magánszemélyt terhelő szja-kulcs csökkentésével 2016-ban ezer forintonként tíz forinttal kevesebb lesz az adó. Ez azok esetében, akik nem jogosultak kedvezményekre, a minimálbér szintjén a jelenlegi 105 ezer forintból kiindulva, havi 1050 forint+a minimálbér növelésétől függően ezer forintonként további 10 forint, a garantált bérminimum szintjén  a jelenlegi 122 ezer forintból kiindulva, havi 1220 forint+a garantált bérminimum növelésétől függően ezer forintonként további 10 forint, az átlagkereset (mintegy havi 230 ezer forint) szintjén havi 2300 forint nettó jövedelem-növekedést jelent. Ugyanakkor az átlagkereset két/háromszorosának megfelelő havi jövedelem esetén havonta 4600/6900 forinttal kevesebb lesz a jobb-módúak által fizetendő adó.

Az adókulcs csökkentésével összefüggésben a törvényjavaslat valorizálja a családi kedvezmény mértékeit is, annak érdekében, hogy változatlanul érvényre jusson az a 2014-ben elfogadott szabály, mely szerint a két eltartottat nevelő családok által jogosultsági hónaponként érvényesíthető családi kedvezmény mértéke adóban kifejezve 2016-tól kezdődően négy év alatt fokozatosan kétszeresére – 10 ezer forintról 20 ezer forintra – növekszik. Ennek megfelelően az szja törvény 29/A § (2) bekezdése helyébe majd a következő rendelkezés lép:

„(2) A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

a) egy eltartott esetén 66 670 forint,
b) kettő eltartott esetén
ba) 2016-ban 83 330 forint,
bb) 2017-ben 100 000 forint,
bc) 2018-ban 116 670 forint,
bd) 2019-ben és az azt követő években 133 330 forint,
c) három és minden további eltartott esetén 220 000 forint.

Megjegyzendő, hogy a háromgyerekesek havi kedvezményének teljes érvényesítéséhez havonta az idei 300 000 forint helyett, a jövő évtől 309 375 forint összevont adóalapba tartozó jövedelem szükséges, ami legalább 3,1 százalék béremelésnek felel meg.

A törvényjavaslat ugyancsak valorizálja az első házasok kedvezménye címén a házastársak által együttesen érvényesíthető, az adóalapból levonható kedvezmény mértékét is, így az jogosultsági hónaponként továbbra is 5000 forint az adóban kifejezett kedvezményt jelent majd. Ennek megfelelően az szja törvény 29/C § (3) bekezdése helyébe majd a következő rendelkezés lép:

„(3) A házastársak által együttesen érvényesíthető kedvezmény jogosultsági hónaponként 33 335 forint.”

Az adókulcs-csökkentés érinti a kifizető adókötelezettsége mellett adható béren kívüli és egyes meghatározott juttatások, a tárgynyeremény, a kamatkedvezmény után fizetendő közteher mértékét is. Ezeknél az adóalapszorzó 1,19-ról 1,18-ra csökken, ami az egyedi, a 200 ezer forint, illetve 450 ezer forint kereteken belüli béren kívüli juttatás esetében az eddigi 1,19x(0,16+0,14=35,7 százalék helyett 1,18x(0,15+0,14)=34,22 százalék, az egyes meghatározott juttatás esetében 1,19x(0,16+0,27)=51,17 százalék helyett 1,18x(0,15+0,27)=49,56 százalék fizetnivalót jelent a juttatónak.

A kamatjövedelmeket terhelő adó változásával összefüggésben az szja törvény 84/G §-a átmeneti rendelkezéssel egészül ki, amely szerint a 2016. január 1-jétől hatályos 15 százalékos mérték a 2016. január 1-jét követően megszolgált kamatjövedelmekre alkalmazható. A 2016. január 1-jétől megszolgált kamatjövedelmet – ha a kamat juttatójának nyilvántartásából más nem állapítható meg – a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2016. január 1-jét követő részének és az időszak teljes időtartamának napokban számolt aránya alapján kell megállapítani.

Ugyanakkor a 2016-ban véglegesen osztalékká váló rész tekintetében a 2015-ben kifizetett osztalékelőlegből levont 16 százalék adó sorsáról nincs a javaslatban átmeneti szabály.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (1)
sudár imre

Az SZJA tv. 69.§ (2) bekezdésében az 1,19-szeres szorzót nem módosították 1/0,85 változásnak megfelelően, ennek helyesbítése nélkül meg nem szerzett juttatás is adózás alá kerül. A fenti cikk példájában szereplő béren kívüli juttatások 1,18*(0,15+0,14)= 34,22 % helyett 1,19*(0,15+0,14)=34,51 % fizetnivaló jön ki. A módosítás elmaradása figyelmetlenség, amennyiben működik még az a logika, hogy a "kézhez vett" juttatást nettó értéknek kell tekinteni, azaz a juttatás is a bruttó értékből érvényes adókulccsal számított adóval csökkentett értékékként értelmezhető.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Parkolási bírság

Nagy Norbert

adószakértő

Kampány a dohányzásról leszoktatás miatt

Juhász Tibor

okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő

Kriptovaluta vállalkozói tevékenységben

Kiss Péter

adószakértő

TruTax Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close