hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Jövedelemadó-törvény: itt vannak a részletek a változásról

  • Surányi Imréné
1

Az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/4741. számú törvényjavaslat szerint – ha elfogadják – jövőre 16-ról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó mértéke. Ez több ponton is érinti a szja törvény rendelkezéseit, nézzük; hogyan?

A magánszemélyt terhelő szja-kulcs csökkentésével 2016-ban ezer forintonként tíz forinttal kevesebb lesz az adó. Ez azok esetében, akik nem jogosultak kedvezményekre, a minimálbér szintjén a jelenlegi 105 ezer forintból kiindulva, havi 1050 forint+a minimálbér növelésétől függően ezer forintonként további 10 forint, a garantált bérminimum szintjén  a jelenlegi 122 ezer forintból kiindulva, havi 1220 forint+a garantált bérminimum növelésétől függően ezer forintonként további 10 forint, az átlagkereset (mintegy havi 230 ezer forint) szintjén havi 2300 forint nettó jövedelem-növekedést jelent. Ugyanakkor az átlagkereset két/háromszorosának megfelelő havi jövedelem esetén havonta 4600/6900 forinttal kevesebb lesz a jobb-módúak által fizetendő adó.

Az adókulcs csökkentésével összefüggésben a törvényjavaslat valorizálja a családi kedvezmény mértékeit is, annak érdekében, hogy változatlanul érvényre jusson az a 2014-ben elfogadott szabály, mely szerint a két eltartottat nevelő családok által jogosultsági hónaponként érvényesíthető családi kedvezmény mértéke adóban kifejezve 2016-tól kezdődően négy év alatt fokozatosan kétszeresére – 10 ezer forintról 20 ezer forintra – növekszik. Ennek megfelelően az szja törvény 29/A § (2) bekezdése helyébe majd a következő rendelkezés lép:

„(2) A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

a) egy eltartott esetén 66 670 forint,
b) kettő eltartott esetén
ba) 2016-ban 83 330 forint,
bb) 2017-ben 100 000 forint,
bc) 2018-ban 116 670 forint,
bd) 2019-ben és az azt követő években 133 330 forint,
c) három és minden további eltartott esetén 220 000 forint.

Megjegyzendő, hogy a háromgyerekesek havi kedvezményének teljes érvényesítéséhez havonta az idei 300 000 forint helyett, a jövő évtől 309 375 forint összevont adóalapba tartozó jövedelem szükséges, ami legalább 3,1 százalék béremelésnek felel meg.

A törvényjavaslat ugyancsak valorizálja az első házasok kedvezménye címén a házastársak által együttesen érvényesíthető, az adóalapból levonható kedvezmény mértékét is, így az jogosultsági hónaponként továbbra is 5000 forint az adóban kifejezett kedvezményt jelent majd. Ennek megfelelően az szja törvény 29/C § (3) bekezdése helyébe majd a következő rendelkezés lép:

„(3) A házastársak által együttesen érvényesíthető kedvezmény jogosultsági hónaponként 33 335 forint.”

Az adókulcs-csökkentés érinti a kifizető adókötelezettsége mellett adható béren kívüli és egyes meghatározott juttatások, a tárgynyeremény, a kamatkedvezmény után fizetendő közteher mértékét is. Ezeknél az adóalapszorzó 1,19-ról 1,18-ra csökken, ami az egyedi, a 200 ezer forint, illetve 450 ezer forint kereteken belüli béren kívüli juttatás esetében az eddigi 1,19x(0,16+0,14=35,7 százalék helyett 1,18x(0,15+0,14)=34,22 százalék, az egyes meghatározott juttatás esetében 1,19x(0,16+0,27)=51,17 százalék helyett 1,18x(0,15+0,27)=49,56 százalék fizetnivalót jelent a juttatónak.

A kamatjövedelmeket terhelő adó változásával összefüggésben az szja törvény 84/G §-a átmeneti rendelkezéssel egészül ki, amely szerint a 2016. január 1-jétől hatályos 15 százalékos mérték a 2016. január 1-jét követően megszolgált kamatjövedelmekre alkalmazható. A 2016. január 1-jétől megszolgált kamatjövedelmet – ha a kamat juttatójának nyilvántartásából más nem állapítható meg – a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2016. január 1-jét követő részének és az időszak teljes időtartamának napokban számolt aránya alapján kell megállapítani.

Ugyanakkor a 2016-ban véglegesen osztalékká váló rész tekintetében a 2015-ben kifizetett osztalékelőlegből levont 16 százalék adó sorsáról nincs a javaslatban átmeneti szabály.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (1)
sudár imre

Az SZJA tv. 69.§ (2) bekezdésében az 1,19-szeres szorzót nem módosították 1/0,85 változásnak megfelelően, ennek helyesbítése nélkül meg nem szerzett juttatás is adózás alá kerül. A fenti cikk példájában szereplő béren kívüli juttatások 1,18*(0,15+0,14)= 34,22 % helyett 1,19*(0,15+0,14)=34,51 % fizetnivaló jön ki. A módosítás elmaradása figyelmetlenség, amennyiben működik még az a logika, hogy a "kézhez vett" juttatást nettó értéknek kell tekinteni, azaz a juttatás is a bruttó értékből érvényes adókulccsal számított adóval csökkentett értékékként értelmezhető.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Belső szabályzat

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 február
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 1
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close