További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Jövedelemadó-törvény: itt vannak a részletek a változásról

  • Surányi Imréné
1

Az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/4741. számú törvényjavaslat szerint – ha elfogadják – jövőre 16-ról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó mértéke. Ez több ponton is érinti a szja törvény rendelkezéseit, nézzük; hogyan?

A magánszemélyt terhelő szja-kulcs csökkentésével 2016-ban ezer forintonként tíz forinttal kevesebb lesz az adó. Ez azok esetében, akik nem jogosultak kedvezményekre, a minimálbér szintjén a jelenlegi 105 ezer forintból kiindulva, havi 1050 forint+a minimálbér növelésétől függően ezer forintonként további 10 forint, a garantált bérminimum szintjén  a jelenlegi 122 ezer forintból kiindulva, havi 1220 forint+a garantált bérminimum növelésétől függően ezer forintonként további 10 forint, az átlagkereset (mintegy havi 230 ezer forint) szintjén havi 2300 forint nettó jövedelem-növekedést jelent. Ugyanakkor az átlagkereset két/háromszorosának megfelelő havi jövedelem esetén havonta 4600/6900 forinttal kevesebb lesz a jobb-módúak által fizetendő adó.

Az adókulcs csökkentésével összefüggésben a törvényjavaslat valorizálja a családi kedvezmény mértékeit is, annak érdekében, hogy változatlanul érvényre jusson az a 2014-ben elfogadott szabály, mely szerint a két eltartottat nevelő családok által jogosultsági hónaponként érvényesíthető családi kedvezmény mértéke adóban kifejezve 2016-tól kezdődően négy év alatt fokozatosan kétszeresére – 10 ezer forintról 20 ezer forintra – növekszik. Ennek megfelelően az szja törvény 29/A § (2) bekezdése helyébe majd a következő rendelkezés lép:

„(2) A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

a) egy eltartott esetén 66 670 forint,
b) kettő eltartott esetén
ba) 2016-ban 83 330 forint,
bb) 2017-ben 100 000 forint,
bc) 2018-ban 116 670 forint,
bd) 2019-ben és az azt követő években 133 330 forint,
c) három és minden további eltartott esetén 220 000 forint.

Megjegyzendő, hogy a háromgyerekesek havi kedvezményének teljes érvényesítéséhez havonta az idei 300 000 forint helyett, a jövő évtől 309 375 forint összevont adóalapba tartozó jövedelem szükséges, ami legalább 3,1 százalék béremelésnek felel meg.

A törvényjavaslat ugyancsak valorizálja az első házasok kedvezménye címén a házastársak által együttesen érvényesíthető, az adóalapból levonható kedvezmény mértékét is, így az jogosultsági hónaponként továbbra is 5000 forint az adóban kifejezett kedvezményt jelent majd. Ennek megfelelően az szja törvény 29/C § (3) bekezdése helyébe majd a következő rendelkezés lép:

„(3) A házastársak által együttesen érvényesíthető kedvezmény jogosultsági hónaponként 33 335 forint.”

Az adókulcs-csökkentés érinti a kifizető adókötelezettsége mellett adható béren kívüli és egyes meghatározott juttatások, a tárgynyeremény, a kamatkedvezmény után fizetendő közteher mértékét is. Ezeknél az adóalapszorzó 1,19-ról 1,18-ra csökken, ami az egyedi, a 200 ezer forint, illetve 450 ezer forint kereteken belüli béren kívüli juttatás esetében az eddigi 1,19x(0,16+0,14=35,7 százalék helyett 1,18x(0,15+0,14)=34,22 százalék, az egyes meghatározott juttatás esetében 1,19x(0,16+0,27)=51,17 százalék helyett 1,18x(0,15+0,27)=49,56 százalék fizetnivalót jelent a juttatónak.

A kamatjövedelmeket terhelő adó változásával összefüggésben az szja törvény 84/G §-a átmeneti rendelkezéssel egészül ki, amely szerint a 2016. január 1-jétől hatályos 15 százalékos mérték a 2016. január 1-jét követően megszolgált kamatjövedelmekre alkalmazható. A 2016. január 1-jétől megszolgált kamatjövedelmet – ha a kamat juttatójának nyilvántartásából más nem állapítható meg – a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2016. január 1-jét követő részének és az időszak teljes időtartamának napokban számolt aránya alapján kell megállapítani.

Ugyanakkor a 2016-ban véglegesen osztalékká váló rész tekintetében a 2015-ben kifizetett osztalékelőlegből levont 16 százalék adó sorsáról nincs a javaslatban átmeneti szabály.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő a szolgáltatáscsomagra, akkor garantáltan kap nyári pihenéséhez egy HVG Extra magazincsomagot, és a sorsoláson is részt vesz, ahol Presser Gábor koncertjére nyerhet két jegyet. Az akció feltételei a 2018. június 18-tól 2018. augusztus 22-ig megrendelt, és 2018. augusztus 31-ig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (1)

sudár imre

Az SZJA tv. 69.§ (2) bekezdésében az 1,19-szeres szorzót nem módosították 1/0,85 változásnak megfelelően, ennek helyesbítése nélkül meg nem szerzett juttatás is adózás alá kerül. A fenti cikk példájában szereplő béren kívüli juttatások 1,18*(0,15+0,14)= 34,22 % helyett 1,19*(0,15+0,14)=34,51 % fizetnivaló jön ki. A módosítás elmaradása figyelmetlenség, amennyiben működik még az a logika, hogy a "kézhez vett" juttatást nettó értéknek kell tekinteni, azaz a juttatás is a bruttó értékből érvényes adókulccsal számított adóval csökkentett értékékként értelmezhető.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Gyes, gyed melletti munkavégzés

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Munkaidőkeret

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Mezőgazdasági idénymunka bérpótlékai

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

2018 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X