Tisztelt Szakértő! Ügyfelem büfét és melegkonyhát üzemeltet egy nagyobb vállalatnál, ahol a dolgozók részben Erzsébet-utalvánnyal fizetnek neki. Kérésem, hogy a befolyt Erzsébet-utalványokkal ő rendelkezhet úgy, hogy azzal egészíti ki saját munkavállalói bérét mint béren kívüli juttatás? Előre is köszönöm válaszát. üdv JSZJános
Tisztelt Szakértő! Az egyik cégünk szeretne lakhatási támogatást/albérleti hozzájárulást fizetni az egyik munkavállalónak, aki a munkahelyétől 100 kilométerre lakik. Az ingázás elkerülése miatt kibérelt egy kis lakást a munkavállaló, a cég pedig havi 50 ezer forintot fizetne neki. Sajnos az ingatlantulajdonos nem köt szerződést sem a céggel, sem a munkavállalóval. Milyen módon lehet neki fizetni ebben a formában, hogy ne bérként adózzon a juttatás?
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság 5 fő munkavállalót foglalkoztat azonos munkakörben. Jelenleg kettőféle azonos összegű béren kívüli juttatást kapnak a dolgozók: Erzsébet-utalványt és önkéntes nyugdíjpénztári támogatást. Felmerült, hogy a cég adna adómentes vissza nem térítendő lakástámogatást a dolgozóknak hiteltörlesztéshez, viszont nem minden munkavállaló rendelkezik lakáshitellel. Az lenne a kérdésünk, hogy kivitelezhető-e, hogy egyik dolgozó kap ilyen lakáscélú támogatást, a másik meg nem? Szükséges-e a jelenleginél más vagy magasabb összegű béren kívüli juttatást biztosítani azon dolgozóknak, aki nem kapnak lakáscélú támogatást?
Tisztelt Szakértő! Véleményét szeretném kérni a következő kérdésben: Lemondhat-e a munkavállaló a szabályzatban rögzített béren kívüli juttatásról, ha kap egyéb juttatást, mely olyan, vagy jobb helyzetbe hozza, mintha megkapná a szabályzatban rögzített béren kívüli juttatást? Példa: a munkáltató szabályzatában szerepelnek nevesített, választható béren kívüli juttatások, melyre minden munkavállaló egyforma keretösszegig jogosult. A munkavállaló lemond a szabályzatban foglaltakról, cserébe kap egyéb, a szabályzatban nem nevesített támogatást (tanulmányok és/vagy kamatmentes munkáltatói kölcsönt és/vagy üdülési támogatást stb.). Kétféle módja lenne. 1. Lemond határozatlan időre, cserébe határozatlan időre biztosítja neki a munkáltató a csak az adott munkavállalónak járó juttatás(oka)t. 2. A munkavállaló határozott időre mond le a szabályzatban foglaltakról, utána rá nézve "visszaáll" a szabályzat hatálya? Bár egyszerűbbnek tűnhet a szabályzat módosítása, Ön szerint fentebbi eset jogszerű lehet-e? Nem jelent-e indokolatlan megkülönböztetést más munkavállalókhoz képest? Ha jobban jár, mint más munkavállaló, érvelhet-e a munkáltató azzal, hogy a bértárgyalásokra tekintettel alakult így (például nem léphetett át bérsávot, és így kompenzált, vagy maga a munkavállaló kért juttatásokat)? Segítségét köszönöm! Tisztelettel.
A személyi jövedelemadózást érintő javaslatok is szerepelnek a nemrégiben a parlament elé terjesztett adótörvény-módosítási csomagban. A javaslatok egy része a nyáron már kihirdetett, részint csak jövőre hatályba lépő rendelkezéseket érinti. Cikkünk ezek közül hívja fel a figyelmet a legfontosabbakra.
Tisztelt Szakértő! Egy kereskedő cég részt veszt egy kiállításon, ahol előírja a dolgozóknak a formaruha viselését a cipőtől kezdve a nyakláncig, az egységes megjelenés miatt. A kérdésem az lenne, hogy ha a formaruhát megveszi a cég a dolgozóknak, akkor azt le kell-e adózni, mint természetbeni juttatást? Vagy lehet-e olyan ügyvezetői utasítást adni, ami előírja a cégérdekű használatot, és ez esetben mentesül a cég ezen tételek adózása alól? Köszönöm, Jancsó Katalin
A munkáltatói juttatások adózását érintő 2017. évi változások legfontosabb eleme, hogy évi 100 ezer forintot meg nem haladó pénzösszeg béren kívüli juttatásnak minősül majd. De vajon milyen formában kapott cafeteria után jár a kedvezmény és milyenben nem? Olvasónk kérdésére Surányi Imréné okleveles közgazda válaszol.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ügyvezetője a munkájával összefüggésben taxiszolgáltatást vesz igénybe, amiről számlát kér a kft. nevére. Milyen adó-, illetve köztehervonzata van az ilyen költség elszámolásának? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Cégünk munkaruha-juttatást nyújt minden alkalmazottjának, évente 25 ezer forint értékben. A cég saját logóval ellátott termékei közül lehet választani, melyeket külső cégtől rendelnek meg Ezek utcai ruházatként is hordható termékek, tehát egyéb, nem rendszeres juttatásként adózunk utána. Kérdésünk, hogy ha a munkavállaló a megengedett értéket meghaladóan rendel, akkor elfogadható megoldás, hogy a béréből vonjuk le a különbözetet (és egyéb bevételként rögzítjük)? A dolgozó aláírja a munkaruha-szabályzatot és a rendelőlapot is, tehát ezáltal tudomásul veszi, hogy a keretet meghaladó összeg az ő költsége lesz. Vagy minden esetben ki kell számlázni a korlát feletti összeget? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésre szeretnék választ kapni. Egyik dolgozónk panzióban lakik, a szállását fizetjük, de nincs benne a munkaszerződésében, a számlát egy hónapra meg is kaptuk, a cég nevére szól a számla. A kérdés az lenne, hogy ki adózzon, a dolgozónál kell bérként kezelnünk, vagy egyéb meghatározott juttatásként adózzunk utána? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kérem, legyen szíves az alábbi ügyben állásfoglalást adni: Egy évek óta működő cég egyik tagja 2016. 04. 18-án kilépett a cégből, mert egyéni vállalkozásba kezdett. Ezek után munkaviszonyban sem állt a cégben. 2016. 09. 19-én elhalálozott, és a cég átvállalja a teljes temetési költséget. Milyen adóvonzata van ennek a személyi jövedelemadóban és a társasági adóban? Van-e egy összeghatár? Tisztelettel: Tóth Mária
Tisztelt Szakértő! Cégünk költségcsökkentés miatt a munkavállalók kávéfogyasztásának arányában levonná a kávé összegét a munkabérből. Amennyiben nyilatkoztatjuk a munkavállalót a levonásról, számlát is kell neki kiállítani? Köszönettel!
A nyugdíj- és egészségpénztárakkal szerződéses kapcsolatban álló foglalkoztatók akár 23 százaléka megszüntetheti az öngondoskodásra szánt béren kívüli juttatásokat a 2017-ben emelkedő közterhek miatt – derül ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) felméréséből.
Tisztelt Szakértő! Eérdeklődnék, hogy a 2017. 01. 01-től a 100 ezer forint keretösszegig adott pénzjuttatást egységesen minden dolgozónak lehet adni, vagy meglehet különböztetni a munkavállalókat például teljesítmény, munkakör alapján? Egy összegben vagy havi rendszerességgel fizethető? Utalással is lehet fizetni? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Nappali tagozatos, felsőoktatási intézménybe járó magánszemély munkaviszonyt létesít. A hallgatói jogviszonyára tekintettel a helyi utazási bérletet kedvezményesen vásárolja meg (diákbérlet). A munkáltató részéről a kedvezményes bérlet adható-e béren kívüli juttatásként? Válaszát köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték