Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    472 találat a(z) béren kívüli juttatás cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nél igénybe kívánják venni a lakáscélú támogatást. A kérdésem, hogy tagi jogviszonyban is lehetséges ez? Vagy csak munkaviszonyban? Lehet azt, hogy egész évben fizette a tag a hitel részleteit (itt egy tagi jogviszonyban lévő tulajdonosról lenne szó), és most, decemberben utólag megkapná visszamenőleg, amit lehetséges? Azt, hogy megfelel-e a feltételeknek az adós, ki dönti el? A munkáltató? Vagy a bank? A banknak milyen szerepe van ebben? Hogyan kell lebonyolítani ezt a gyakorlatban? Előre is köszönöm a választ.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Munkáltató egy munkavállalójának a külföldi nyelvi képzését állná. Milyen adóvonzata van a tanfolyam és a tanfolyamhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatás támogatásának a munkáltató és a munkavállaló részéről? További szép napot!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy munkáltató a munkavállalói, illetve azok családtagjai részére egészségbiztosítási szerződést kötött. Biztosítottak a a munkavállalók, illetve családtagjaik. A havonta fizetett összeg nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát. A kérdésem arra irányulna, hogy a családtagok részére fizetett egészségbiztosítási díjakra az szja-törvény 1. számú melléklet 6.3 pontja szerinti adómentesség ugyanúgy fennáll? A társaságiadó-törvény szerint ezen összegek egyértelműen a nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek. Válaszát előre is köszönöm, tisztelettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Szakmai kiállításon egységes öltözetben jelennek meg az ügyfelek előtt a munkavállalók. A számla a munkáltató nevére szól. Nem minősül munkaruhának. A munkavállalónak jövedelem-e? Előre is köszönöm a válaszát!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ügyfelem büfét és melegkonyhát üzemeltet egy nagyobb vállalatnál, ahol a dolgozók részben Erzsébet-utalvánnyal fizetnek neki. Kérésem, hogy a befolyt Erzsébet-utalványokkal ő rendelkezhet úgy, hogy azzal egészíti ki saját munkavállalói bérét mint béren kívüli juttatás? Előre is köszönöm válaszát. üdv JSZJános

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az egyik cégünk szeretne lakhatási támogatást/albérleti hozzájárulást fizetni az egyik munkavállalónak, aki a munkahelyétől 100 kilométerre lakik. Az ingázás elkerülése miatt kibérelt egy kis lakást a munkavállaló, a cég pedig havi 50 ezer forintot fizetne neki. Sajnos az ingatlantulajdonos nem köt szerződést sem a céggel, sem a munkavállalóval. Milyen módon lehet neki fizetni ebben a formában, hogy ne bérként adózzon a juttatás?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság 5 fő munkavállalót foglalkoztat azonos munkakörben. Jelenleg kettőféle azonos összegű béren kívüli juttatást kapnak a dolgozók: Erzsébet-utalványt és önkéntes nyugdíjpénztári támogatást. Felmerült, hogy a cég adna adómentes vissza nem térítendő lakástámogatást a dolgozóknak hiteltörlesztéshez, viszont nem minden munkavállaló rendelkezik lakáshitellel. Az lenne a kérdésünk, hogy kivitelezhető-e, hogy egyik dolgozó kap ilyen lakáscélú támogatást, a másik meg nem? Szükséges-e a jelenleginél más vagy magasabb összegű béren kívüli juttatást biztosítani azon dolgozóknak, aki nem kapnak lakáscélú támogatást?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Véleményét szeretném kérni a következő kérdésben: Lemondhat-e a munkavállaló a szabályzatban rögzített béren kívüli juttatásról, ha kap egyéb juttatást, mely olyan, vagy jobb helyzetbe hozza, mintha megkapná a szabályzatban rögzített béren kívüli juttatást? Példa: a munkáltató szabályzatában szerepelnek nevesített, választható béren kívüli juttatások, melyre minden munkavállaló egyforma keretösszegig jogosult. A munkavállaló lemond a szabályzatban foglaltakról, cserébe kap egyéb, a szabályzatban nem nevesített támogatást (tanulmányok és/vagy kamatmentes munkáltatói kölcsönt és/vagy üdülési támogatást stb.). Kétféle módja lenne. 1. Lemond határozatlan időre, cserébe határozatlan időre biztosítja neki a munkáltató a csak az adott munkavállalónak járó juttatás(oka)t. 2. A munkavállaló határozott időre mond le a szabályzatban foglaltakról, utána rá nézve "visszaáll" a szabályzat hatálya? Bár egyszerűbbnek tűnhet a szabályzat módosítása, Ön szerint fentebbi eset jogszerű lehet-e? Nem jelent-e indokolatlan megkülönböztetést más munkavállalókhoz képest? Ha jobban jár, mint más munkavállaló, érvelhet-e a munkáltató azzal, hogy a bértárgyalásokra tekintettel alakult így (például nem léphetett át bérsávot, és így kompenzált, vagy maga a munkavállaló kért juttatásokat)? Segítségét köszönöm! Tisztelettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kereskedő cég részt veszt egy kiállításon, ahol előírja a dolgozóknak a formaruha viselését a cipőtől kezdve a nyakláncig, az egységes megjelenés miatt. A kérdésem az lenne, hogy ha a formaruhát megveszi a cég a dolgozóknak, akkor azt le kell-e adózni, mint természetbeni juttatást? Vagy lehet-e olyan ügyvezetői utasítást adni, ami előírja a cégérdekű használatot, és ez esetben mentesül a cég ezen tételek adózása alól? Köszönöm, Jancsó Katalin

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. ügyvezetője a munkájával összefüggésben taxiszolgáltatást vesz igénybe, amiről számlát kér a kft. nevére. Milyen adó-, illetve köztehervonzata van az ilyen költség elszámolásának? Válaszát köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk munkaruha-juttatást nyújt minden alkalmazottjának, évente 25 ezer forint értékben. A cég saját logóval ellátott termékei közül lehet választani, melyeket külső cégtől rendelnek meg Ezek utcai ruházatként is hordható termékek, tehát egyéb, nem rendszeres juttatásként adózunk utána. Kérdésünk, hogy ha a munkavállaló a megengedett értéket meghaladóan rendel, akkor elfogadható megoldás, hogy a béréből vonjuk le a különbözetet (és egyéb bevételként rögzítjük)? A dolgozó aláírja a munkaruha-szabályzatot és a rendelőlapot is, tehát ezáltal tudomásul veszi, hogy a keretet meghaladó összeg az ő költsége lesz. Vagy minden esetben ki kell számlázni a korlát feletti összeget? Válaszukat előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A következő kérdésre szeretnék választ kapni. Egyik dolgozónk panzióban lakik, a szállását fizetjük, de nincs benne a munkaszerződésében, a számlát egy hónapra meg is kaptuk, a cég nevére szól a számla. A kérdés az lenne, hogy ki adózzon, a dolgozónál kell bérként kezelnünk, vagy egyéb meghatározott juttatásként adózzunk utána? Köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kérem, legyen szíves az alábbi ügyben állásfoglalást adni: Egy évek óta működő cég egyik tagja 2016. 04. 18-án kilépett a cégből, mert egyéni vállalkozásba kezdett. Ezek után munkaviszonyban sem állt a cégben. 2016. 09. 19-én elhalálozott, és a cég átvállalja a teljes temetési költséget. Milyen adóvonzata van ennek a személyi jövedelemadóban és a társasági adóban? Van-e egy összeghatár? Tisztelettel: Tóth Mária

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Egyesület vezetősége

    dr. Tuczai Dóra

    LL.M. (Berlin) ügyvéd

    budlegal Ügyvédi Társulás tagja

    Új építésű társasház, hozzá tartozó könnyűszerkezetű garázs, áfa és építményadó

    dr. Bartha László

    adójogi szakjogász

    Gépjármű-kereskedelem

    dr. Bartha László

    adójogi szakjogász

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 szeptember
    H K Sze Cs P Sz V
    31 1 2 3 4 5 6
    7 8 9 10 11 12 13
    14 15 16 17 18 19 20
    21 22 23 24 25 26 27
    28 29 30 1 2 3 4
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media