Tisztelt Szakértő! Cégünk dolgozói személyautóval járnak munkába. Az 1. számú dolgozó saját gépjárművével hozza a 2. számú dolgozót, ugyanazon településről. A munkáltató köteles-e megfizetni a 2. számú dolgozó részére megfizetni a 9 forint/km költségtérítést, vagy csak adhatja azt? Válaszadását előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérnék segítséget. Az új béren kívüli juttatást (100 ezer forint készpénzben) ki lehet-e fizetni bérrel együtt? Tehát nem elkülönülten utalva? Üdv.: Hanga Istvánné
Külföldi munkavállalók is kaphatnak mobilitási célú lakhatási támogatást, ha az egyéb feltételek teljesülnek? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné, okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Amennyiben egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég kölcsönad munkavállalót, úgy az egyenlő bánásmód betartása azt jelenti, hogy ugyanannyi bért és béren kívüli juttatást kell, hogy nyújtson, mint amit a kölcsönvevő a saját munkavállalóinak? Az emiatt bekövetkező változást (például minimálbér-emelkedés vagy bérnövekedés a kölcsönvevőnél) a kölcsönzési szerződésben átterhelheti a kölcsönbeadó a kölcsönvevőre? Illetve a rendkívüli munkavégzésből eredő többletköltségeket is? Vagy mindez a felek megegyezésétől függ (tekintettel arra, hogy kölcsönadó és kölcsönvevő között polgári jogi szerződés jön létre)? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Adóellenőrzésünk révén szeretnék tanácsot kérni: vagyongazdálkodást végző állami tulajdonban lévő kft. 2014-ben béren felüli juttatás keretében ruhapénzt adott. Milyen adók és járulékok terhelték ezt a kifizetett összeget? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A kollektív szerződés hatálya kiterjed a kölcsönzött munkavállalóra? Az egyenlő bánásmód betartása miatt kérdezem, amelynek úgy tudom, része pl. a béren kívüli juttatás is. Ilyenkor a kölcsönbeadónak, ha jól gondolom, ismernie kell a feltételeket, hogy a javadalmazás is ennek megfelelően alakuljon. Jól gondolom? Segítségét köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kérdésként merült fel, hogy a telefon ún. személyes használata (20%) utáni költség esetében mely időszakra kell bevallani az adót, illetve járulékot? A számla teljesítési dátuma, a számla belső teljesítési időszaka vagy a számla kifizetési időszaka határozza meg a bevallási időszakot? Ez a probléma különösen az év végi zárás miatt hangsúlyos. Példaként említjük: a számla belső tartalma alapján 2016. december havi, a számla fizetési határideje és a teljesítés dátuma 2017. február havi. Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária
Tisztelt Szakértő! A 100 ezer Ft béren kívüli juttatás csak munkavállalónak adható, tagnak nem? Köszönettel.
Jó napot kívánok! Kérdésem a következő lenne: munkavállalónak kifizetett képzés, cég nevére kiállítva a számla béren kívüli juttatásnak minősül? A munkához, amit elnyert a cég, elengedhetetlen volt ennek a képzésnek az elvégeztetése a munkavállalókkal. Köszönettel: Centrovet Bt.
Tisztelt Szakértő! Nem egyértelmű számomra, hogy a Széchenyi kártyán kívüli béren kívüli juttatások esetében munkaviszonyonként kell számolni a felső határt vagy munkavállalónként. Ezen belül külön kérdezném, hogy ha munkavállalónk 8 órában dolgozik költségvetési szervnél, ahol kap béren kívüli juttatást 200 000 Ft értékben, ezen belül pénzjuttatást is 100 ezer Ft éves keretösszegben, kaphat-e a nálunk fennálló munkaviszonyában havi 8000 Ft pénzben adott béren kívüli juttatást? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Köszönöm az információkat: http://adozona.hu/kerdesek/2017_1_16_Juttatasok_lakas_felujitasra_eihaz! Ha a leírtaknak nem felel meg a munkavállaló (méltányolható lakásigény, hitelintézeti finanszírozás stb.), akkor juttathatja-e a munkáltató egyes meghatározott juttatásként a dolgozónak történő utalással a következő módon: a dolgozó leadja a számlát a felújításról, pl. 1 520 700 Ft értékben, mely a munkavállaló nevére szól? Ezután havonta az igénybe vehető cafeteriakeret erejéig készpénzben/munkavállalói folyószámlára utalással megkapja az ellenértékét, míg a számla ki nem egyenlítődik. A példánál maradva: havi a cafeteriakeret bruttó 50 000 Ft, a dolgozó havonta megkap 41 100 Ft-ot 36 hónapon keresztül.
Tisztelt Szakértő! Úgy értettem a kérdést, hogy például a vállalkozás 10 000 Ft értékben biztosít havonta béren kívüli juttatást, de abban csakis adómentes elemeket enged választani. Ez szabályszerű-e? Kötelező-e valamit biztosítani ebben a rendszerben, vagy minden adómentes juttatás szabadon választható? Illetve megfordítanám a helyzetet. Ha a munkáltató mobilitási célú lakhatási támogatást szeretne nyújtani, de erre nem jogosult minden munkavállalója, akkor a nem jogosultaknak kötelező-e másik választható elemet felkínálni azonos összegben? Az idő előre haladtával ugye el is térhet ez az összeg, mert két év múlva egy új munkavállaló juttatásának mértéke más lesz, mint azé, aki most elkezdi már kapni.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk 2016-ban egészségpénztári hozzájárulást fizetett cafeteriaelemként a munkavállalóinak. A havi hozzájárulást a következő hónapban utalta az egészségpénztárnak. Melyik évi jogszabályok vonatkoznak a 2016.12. havi hozzájárulásra, melyet 2017.01.02-án fizetett ki a munkáltató, mennyi adót kell fizetni utána? Köszönettel: Kiss Mónika
Tisztelt Szakértő! Következő kérdésemre kérném szíves válaszát. 2017-től munkavállalóinknak nem utalványt, hanem a 100 ezer forintos készpénzkifizetést adunk, mint béren kívüli juttatást. Kérdésem az lenne, hogy ez az összeg utalható-e a dolgozó bankszámlájára a bérével együtt, vagy mindenképpen készpénzben kell kifizetnünk? Köszönöm szíves válaszát.
Tisztelt Szakértő! Cégünk úgy döntött, hogy 2017. januártól havi 8 ezer forint készpénzt juttat béren kívüli juttatásként. Az a kérdésem a juttatással kapcsolatban, hogy kell-e belőle gyerektartást vonni? Válaszát ezúton is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték