Több ponton módosulnak januártól a béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások adókötelezettségére vonatkozó szabályok. A NAV összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat.
Tisztelt Szakértő! A 2016. december időszakra vonatkozó Erzsébet-utalványok járulékterhét jól gondolom, hogy már a 2017-es új szabályok szerint 49,56 százalék közteherrel kell leadóznom, amennyiben januárban osztanám ki? Vagyis a 2017. február 12-ei bevallásban kellene annak járulékait befizetnem. Pont emiatt szeretnénk úgy dönteni, hogy januárban már a készpénzes béren kívüli 8000 forintos juttatást szeretnénk kifizetni a munkabérrel együttesen a kedvező 34,22 százalék közteherrel, tekintve, hogy januári kifizetésről van szó és az étkezési jegyek járulékozásánál az átvétel dátuma számít. Kérem erősítsenek meg fenti gondolatomban! Köszönöm!
Egy áfaalany társaság meghívottaknak szervez szimulációs játékok formájában EU-népszerűsítő programot. A társaság fizeti e személyek részére a teljes ellátást. (Kaja, szállás üditő, utazási költség.) Kérdésem természetbeni juttatásnak minősül, vagy nem? Kell-e ezután szja-t és ehót fizetni vagy sem?
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nél igénybe kívánják venni a lakáscélú támogatást. A kérdésem, hogy tagi jogviszonyban is lehetséges ez? Vagy csak munkaviszonyban? Lehet azt, hogy egész évben fizette a tag a hitel részleteit (itt egy tagi jogviszonyban lévő tulajdonosról lenne szó), és most, decemberben utólag megkapná visszamenőleg, amit lehetséges? Azt, hogy megfelel-e a feltételeknek az adós, ki dönti el? A munkáltató? Vagy a bank? A banknak milyen szerepe van ebben? Hogyan kell lebonyolítani ezt a gyakorlatban? Előre is köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Munkáltató egy munkavállalójának a külföldi nyelvi képzését állná. Milyen adóvonzata van a tanfolyam és a tanfolyamhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatás támogatásának a munkáltató és a munkavállaló részéről? További szép napot!
Tisztelt Szakértő! Egy munkáltató a munkavállalói, illetve azok családtagjai részére egészségbiztosítási szerződést kötött. Biztosítottak a a munkavállalók, illetve családtagjaik. A havonta fizetett összeg nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát. A kérdésem arra irányulna, hogy a családtagok részére fizetett egészségbiztosítási díjakra az szja-törvény 1. számú melléklet 6.3 pontja szerinti adómentesség ugyanúgy fennáll? A társaságiadó-törvény szerint ezen összegek egyértelműen a nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek. Válaszát előre is köszönöm, tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Szakmai kiállításon egységes öltözetben jelennek meg az ügyfelek előtt a munkavállalók. A számla a munkáltató nevére szól. Nem minősül munkaruhának. A munkavállalónak jövedelem-e? Előre is köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem büfét és melegkonyhát üzemeltet egy nagyobb vállalatnál, ahol a dolgozók részben Erzsébet-utalvánnyal fizetnek neki. Kérésem, hogy a befolyt Erzsébet-utalványokkal ő rendelkezhet úgy, hogy azzal egészíti ki saját munkavállalói bérét mint béren kívüli juttatás? Előre is köszönöm válaszát. üdv JSZJános
Tisztelt Szakértő! Az egyik cégünk szeretne lakhatási támogatást/albérleti hozzájárulást fizetni az egyik munkavállalónak, aki a munkahelyétől 100 kilométerre lakik. Az ingázás elkerülése miatt kibérelt egy kis lakást a munkavállaló, a cég pedig havi 50 ezer forintot fizetne neki. Sajnos az ingatlantulajdonos nem köt szerződést sem a céggel, sem a munkavállalóval. Milyen módon lehet neki fizetni ebben a formában, hogy ne bérként adózzon a juttatás?
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság 5 fő munkavállalót foglalkoztat azonos munkakörben. Jelenleg kettőféle azonos összegű béren kívüli juttatást kapnak a dolgozók: Erzsébet-utalványt és önkéntes nyugdíjpénztári támogatást. Felmerült, hogy a cég adna adómentes vissza nem térítendő lakástámogatást a dolgozóknak hiteltörlesztéshez, viszont nem minden munkavállaló rendelkezik lakáshitellel. Az lenne a kérdésünk, hogy kivitelezhető-e, hogy egyik dolgozó kap ilyen lakáscélú támogatást, a másik meg nem? Szükséges-e a jelenleginél más vagy magasabb összegű béren kívüli juttatást biztosítani azon dolgozóknak, aki nem kapnak lakáscélú támogatást?
Tisztelt Szakértő! Véleményét szeretném kérni a következő kérdésben: Lemondhat-e a munkavállaló a szabályzatban rögzített béren kívüli juttatásról, ha kap egyéb juttatást, mely olyan, vagy jobb helyzetbe hozza, mintha megkapná a szabályzatban rögzített béren kívüli juttatást? Példa: a munkáltató szabályzatában szerepelnek nevesített, választható béren kívüli juttatások, melyre minden munkavállaló egyforma keretösszegig jogosult. A munkavállaló lemond a szabályzatban foglaltakról, cserébe kap egyéb, a szabályzatban nem nevesített támogatást (tanulmányok és/vagy kamatmentes munkáltatói kölcsönt és/vagy üdülési támogatást stb.). Kétféle módja lenne. 1. Lemond határozatlan időre, cserébe határozatlan időre biztosítja neki a munkáltató a csak az adott munkavállalónak járó juttatás(oka)t. 2. A munkavállaló határozott időre mond le a szabályzatban foglaltakról, utána rá nézve "visszaáll" a szabályzat hatálya? Bár egyszerűbbnek tűnhet a szabályzat módosítása, Ön szerint fentebbi eset jogszerű lehet-e? Nem jelent-e indokolatlan megkülönböztetést más munkavállalókhoz képest? Ha jobban jár, mint más munkavállaló, érvelhet-e a munkáltató azzal, hogy a bértárgyalásokra tekintettel alakult így (például nem léphetett át bérsávot, és így kompenzált, vagy maga a munkavállaló kért juttatásokat)? Segítségét köszönöm! Tisztelettel.
A személyi jövedelemadózást érintő javaslatok is szerepelnek a nemrégiben a parlament elé terjesztett adótörvény-módosítási csomagban. A javaslatok egy része a nyáron már kihirdetett, részint csak jövőre hatályba lépő rendelkezéseket érinti. Cikkünk ezek közül hívja fel a figyelmet a legfontosabbakra.
Tisztelt Szakértő! Egy kereskedő cég részt veszt egy kiállításon, ahol előírja a dolgozóknak a formaruha viselését a cipőtől kezdve a nyakláncig, az egységes megjelenés miatt. A kérdésem az lenne, hogy ha a formaruhát megveszi a cég a dolgozóknak, akkor azt le kell-e adózni, mint természetbeni juttatást? Vagy lehet-e olyan ügyvezetői utasítást adni, ami előírja a cégérdekű használatot, és ez esetben mentesül a cég ezen tételek adózása alól? Köszönöm, Jancsó Katalin
A munkáltatói juttatások adózását érintő 2017. évi változások legfontosabb eleme, hogy évi 100 ezer forintot meg nem haladó pénzösszeg béren kívüli juttatásnak minősül majd. De vajon milyen formában kapott cafeteria után jár a kedvezmény és milyenben nem? Olvasónk kérdésére Surányi Imréné okleveles közgazda válaszol.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ügyvezetője a munkájával összefüggésben taxiszolgáltatást vesz igénybe, amiről számlát kér a kft. nevére. Milyen adó-, illetve köztehervonzata van az ilyen költség elszámolásának? Válaszát köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték