460 találat a(z) béren kívüli juttatás cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő(k)! Cégünk 2018-ban havi 5000 forint készpénzt adott munkavállalóinak béren kívüli juttatás formájában. Ezt a juttatást 2019-ben is meg szeretné tartani. Jól értelmezem, hogy 2019-től is megtartható ez a juttatás, amennyiben jövedelemként adózik? Lehetséges megtartani úgy is, hogy továbbra is nettó 5000 forintot kapjanak a munkavállalók és a bruttó juttatást ebből számolnánk vissza? Illetve lehetséges megtartani úgy is, hogy a nettó juttatás kevesebb lesz, mivel jövedelemként adóztatjuk le ezt a tétel? Lehetséges megtartani ezt a juttatást úgy, hogy munkaszerződést nem módosítunk, azaz nem emelünk munkabért, csak mint egyéb juttatást adjuk? A munkaszerződések nem tartalmazták eddig sem az 5000 forint béren kívüli juttatást. Segítségüket előre is köszönöm.

Cikk

A béren kívüli juttatások megőrzését szorgalmazzák a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) és az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) munkavállalói oldalát alkotó szakszervezeti konföderációk, ugyanakkor kétoldalú egyeztetéseket kezdeményeznek a munkáltatói szervezetekkel közös álláspont kialakítása és érvényesítése érdekében.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft. vásárol egy üdülőt, visszaigényli az áfát, mert bevételszerzés céljából vásárolta. Jól gondolom, hogy ha a tulajdonosok és a dolgozók is igénybe veszik üdülésre az ingatlant, természetbeni juttatás jön létre? Van-e különbség tulajdonos vagy dolgozó tekintetében?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünknél a munkavállalók év elején egy összegben kapták meg a 100 ezer forint összegű pénzbeli juttatást. Ha egy dolgozó munkaviszonya év közben (például 09. 30-án) megszűnik, hogyan kell eljárjon a munkáltató a túlfizetett cafetéria és annak adója tekintetében? A túlfizetett összeget munkabérként kell elszámolni, számfejteni? A túlfizetett pénzösszeg (vagyis annak 1,18-szorosa) után megfizetett szja és eho önellenőrzéssel visszaigényelhető? Valamint abban kérném a tanácsát, hogy a kilépés miatt felmerült túlfizetést és annak adóvonzatát hogyan kell mind adózásilag, mind számvitelileg elszámolni? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel, P. Anikó

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következőkben kérem segítségét: A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. EüM-rendelet alapján a munkáltató térítheti az éles látáshoz szükséges szemmüveg árának egy részét. Ezt megteheti adómentesen, egyes maghatározott juttatáshoz kötődő adózással vagy adók és járulékok megfizetésével. Az a kérdésem, hogy ha adómentesen szeretnénk juttatni a szemüveget, abban az esetben milyen igazolást kell a dolgozónak beszereznie a cég nevére szóló számlán kívül? Ehhez külön igazolás szükséges, vagy elegendő, ha az üzemorvos az időszaki üzemorvosi igazolás, munkaköri korlátozáshoz felvezeti, hogy "képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveggel"? A másik kérdésem pedig az, hogy jól értem-e, abban az esetben ha a dolgozó a mindennapi éltben is használ szemüveget, mert a közellátása és a távollátása is korrekcióra szorul, ezt a szemüveget használja a napi munkavégzéséhez, és látásromlásra hivatkozva kéri, hogy a munkáltató utalja be üzemorvosi, valamint szemész szakorvosi vizsgálatra, aminek eredménye az, hogy szükséges az új szemüveg, hogyan számolhatja el a munkáltató a szemüvegtérítést? Köszönettel.

Kérdés

A munkáltató a 2018. évben 100 000 Ft/év készpénzösszeget akar adni a munkavállalóinak. A 2017. évben ez az összeg az 1,18-os felszorzás után 15% szja-t és 14% eho-t vont maga után a munkaadó részéről. A 2018. évben mennyi az adóvonzata? A NAV telefonos tájékoztató azt mondta, hogy a 2018. évben is ugyanannyi az adó! A 100 000 Ft készpénz nem cafeteria-rendszeren belül lesz kifizetve, mivel mást nem biztosít a munkáltató. Ha az összeget nem cafaterián belül kapja, nincs választási lehetősége sem, kell-e cafeteria-szabályzat?

Cikk

A társaság csak az egyik dolgozójának ad helyi utazási bérletet, mert bár ugyanabban a városban lakik, de gyalog jár dolgozni, és a munkájával kapcsolatosan – könyvelőhöz megy, viszi az anyagot – gyakran közlekedik busszal. Ebben az esetben hogyan kell adózni? – kérdezte olvasónk, hozzátéve, hogy a társaság többi dolgozója semmilyen juttatásban nem részesül. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A társaság csak az egyik dolgozójának ad helyi utazási bérletet, mert bár ugyanabban a városban lakik, de gyalog jár dolgozni, és a munkájával kapcsolatosan – könyvelőhöz megy, viszi az anyagot – gyakran közlekedik busszal. Ebben az esetben hogyan kell adózni? A társaság többi dolgozója semmilyen juttatásban nem részesül. Köszönöm válaszukat.

Cikk

A hétköznapi értelmezés sokszor béren kívüli juttatásnak tekint minden olyan járandóságot, amelyet a magánszemély a munkadíján kívül kap a foglalkoztatójától, holott a személyi jövedelemadóról szóló törvény fogalmi rendszerében a béren kívüli juttatás szűkebb tartalmú fogalom, amelynek 2017-től különleges eleme a meghatározott keretek között adható pénzjuttatás.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A munkáltató 2018. 01. hóban ajándék Erzsébet-utalványt ad a munkavállalóknak, 2017. évi munkájukat elismerve. Az utalványok értékét a munkaviszonyban töltött évek és munkakörök szerint is eltérő összegben határozta meg a dolgozóknak. Kérdésem, hogy a fentiek szerint elfogadható-e a juttatás béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatásnak, ami után csak a munkáltató köteles megfizetni az adót és ehót? Tisztelettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérném állásfoglalásukat. Egy kertépítéssel foglalkozó ügyfelem egyik kertész munkavállalóját szeretné beíratni B kategóriás jogosítvány tanfolyamra. Bár ez magához a kertészeti tevékenységhez nem kapcsolódik szorosan, de nagyban megkönnyítené a vállalkozó munkáját, ha az alkalmazottja a munkavégzés során vezetni tudná a cég tulajdonában álló tehergépkocsikat. A tanfolyam teljes költségét a munkáltató állná, a számlák is az ő nevére szólnának. A kérdés arra irányulna, hogy a munkáltatónál a B kategóriás tanfolyam költségeinek kifizetése a munkáltató részére béren kívüli juttatásnak vagy egyes meghatározott juttatásnak minősül-e? Vagy mindenféle fizetési kötelezettség nélkül elszámolható oktatás, továbbképzés költségeként?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

25 éven aluliak szja-kedvezménye

Dócziné Szabó Nikoletta

munkajogi és bérszámfejtési szakértő

NEXON

Családi gazdaság alanyi adómentessége

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Kezelési költség számlázása

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink