Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy ha a 2018. december havi munkabér 2019. január hónap elején kerül számfejtésre és kifizetésre, akkor a béren kívüli juttatások után még a 2018. évi szabályok alapján, illetve már a 2019. évi jogszabályok alapján kell-e az adókötelezettséget megállapítani? Köszönöm szépen!
Differenciált mértékben adható-e cafetéria 2019-ben? Amennyiben nettó értékben azonos összegű a caferéria összege. A differenciálást a béren kivüli juttatások adóvonzata, illetve az egyes meghatározott juttatások adóvonzata közötti különbözet okozza. Az adótörvény ezen differenciált juttatást megengedi-e? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! CSÉB esetén, ha az egy munkavállalóra jutó ellenérték nem állapítható meg (a kedvezményezett a munkavállaló, díjfizető a cég), akkor jövőre továbbra is egyes meghatározott juttatásként adózik a biztosítás díja? Illetve ha valaki jövőre a cafeteria keretére jutó összeget készpénzben kéri kifizetni (természetesen a bérjövedelemre vonatkozó adó- és járulékterhek mellett), ebben az esetben az így kifizetett összeg letiltási alapot képez-e? (2018-ban természetesen még nem, hiszen az adható 100 ezer forint béren kívüli juttatásnak minősül, azonban ez a besorolás jövőre megszűnik.) Válaszát köszönöm.
Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló T/2931. számú törvényjavaslat elfogadásával véglegeződtek a személyi jövedelemadó törvény (szja tv.) jövő évi szabályai. Összefoglaltuk a legfontosabbakat.
A cafeteriaelemek kedvezményes adózásának visszaállítását követelik a szakszervezetek a családok támogatása, a mobilitás ösztönzése és a munkaerőhiány kezelése érdekében – hangsúlyozta Szilágyi József, az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (EVDSZ) elnöke a több szakszervezet által a Magyar Nemzeti Bank épülete elé szervezett mai demonstráción.
Nem életszerű és nem is elvárható, hogy a munkáltatók jövőre is az eddigi nettó összeggel megegyező cafetériát biztosítsanak a dolgozóknak, miközben ez akár másfélszer, kétszer akkora terhet jelent számukra – véli az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (EVDSZ). Ráadásul a munkavállalók számára is inkább kényelmetlenné válhat a bérként adózó, de kötött felhasználású béren kívüli juttatás.
Egyetért a kormány a szakszervezetek azon álláspontjával, hogy folytatni kell a hazai bérek felzárkóztatását, amelynek egyik eleme a minimálbérek újabb, kétszámjegyű emelése. Ugyanakkor ezek mértékéről a munkaadói és a munkavállalói oldalnak kell megállapodnia a következő hetekben – írja hétfői számában a Magyar Idők.
Tisztelt Szakértő! A munkáltató saját tulajdonú üdülővel rendelkezik. Az üdülőben jelenleg kedvezményes üdülési lehetőséget biztosít azonos feltételek mellett munkavállalói és nyugdíjasai számára, az Szja tv. 70. § 1 (a) alapján, egyes meghatározott juttatásként. 2019. 01. 01-jétől várhatóan ez a paragrafus kikerül a törvényből, ami értelmezésünk szerint azt vonja maga után, hogy bérként fog adózni. A gyakorlatba való átültetésben megakadtunk: tételezzük fel, hogy 3000 Ft/fő/éjszaka költsége merül fel a munkáltatónak a megelőző adóév fenntartási (eszközök, szolgáltatások igénybevétele, rezsi, gondnok díjazása stb.) költségeit tekintve. A munkavállaló 1000 Ft/fő/éjszaka áron veheti igénybe a vállalati üdülőt, a fennmaradó 2000 forintot részére kedvezményesen juttatja a munkáltató. Ebben az esetben melyik részt, hogyan kellene adóztatni/járulékoztatni? Milyen terhe keletkezik a munkáltatónak és milyen terhe keletkezik a munkavállalónak? Válaszát előre is köszönöm!
Egy társaság 2019-ben SZÉP-kártya formájában adna dolgozóinak cafeteriát. A nettó juttatás összege 324 ezer forint. Ezen juttatás egészét SZÉP-kártya vendéglátás zsebbe szeretné adni. Milyen adókötelezettséggel jár ez? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
A magyar vállalkozásoknál a dolgozók 88 százaléka részesül legalább egy fajta béren kívüli juttatásból 2018-ban, a megkérdezett munkaadók legnagyob része, több mint 55 százaléka a leggyakrabban adott cafeteria elemnek a helyi bérlet vagy más utazási támogatást, illetve az Erzsébet-utalványt nevezte – közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK GVI) csütörtökön az MTI-vel.
Tisztelt Szakértő(k)! Cégünk 2018-ban havi 5000 forint készpénzt adott munkavállalóinak béren kívüli juttatás formájában. Ezt a juttatást 2019-ben is meg szeretné tartani. Jól értelmezem, hogy 2019-től is megtartható ez a juttatás, amennyiben jövedelemként adózik? Lehetséges megtartani úgy is, hogy továbbra is nettó 5000 forintot kapjanak a munkavállalók és a bruttó juttatást ebből számolnánk vissza? Illetve lehetséges megtartani úgy is, hogy a nettó juttatás kevesebb lesz, mivel jövedelemként adóztatjuk le ezt a tétel? Lehetséges megtartani ezt a juttatást úgy, hogy munkaszerződést nem módosítunk, azaz nem emelünk munkabért, csak mint egyéb juttatást adjuk? A munkaszerződések nem tartalmazták eddig sem az 5000 forint béren kívüli juttatást. Segítségüket előre is köszönöm.
A munkáltatók további információkat és útmutatást igényelnek ahhoz, hogy felelős döntést hozhassanak a béren kívüli juttatásokról a szabályok januárban életbe lépő változásai miatt – közölte az Edenred Magyarország szerdán az MTI-vel reprezentatív felmérése alapján.
A béren kívüli juttatások megőrzését szorgalmazzák a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) és az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) munkavállalói oldalát alkotó szakszervezeti konföderációk, ugyanakkor kétoldalú egyeztetéseket kezdeményeznek a munkáltatói szervezetekkel közös álláspont kialakítása és érvényesítése érdekében.
Tisztelt Szakértő! Kft. vásárol egy üdülőt, visszaigényli az áfát, mert bevételszerzés céljából vásárolta. Jól gondolom, hogy ha a tulajdonosok és a dolgozók is igénybe veszik üdülésre az ingatlant, természetbeni juttatás jön létre? Van-e különbség tulajdonos vagy dolgozó tekintetében?
Tisztelt Szakértő! Cégünknél a munkavállalók év elején egy összegben kapták meg a 100 ezer forint összegű pénzbeli juttatást. Ha egy dolgozó munkaviszonya év közben (például 09. 30-án) megszűnik, hogyan kell eljárjon a munkáltató a túlfizetett cafetéria és annak adója tekintetében? A túlfizetett összeget munkabérként kell elszámolni, számfejteni? A túlfizetett pénzösszeg (vagyis annak 1,18-szorosa) után megfizetett szja és eho önellenőrzéssel visszaigényelhető? Valamint abban kérném a tanácsát, hogy a kilépés miatt felmerült túlfizetést és annak adóvonzatát hogyan kell mind adózásilag, mind számvitelileg elszámolni? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel, P. Anikó
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Ez engem is érdekel