465 találat a(z) béren kívüli juttatás cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2018.01.01–12.31. közötti időszakban a dolgozó összesen 192 000 forint készpénzjuttatást kapott a munkáltatójától. Ezt 100 000 forint keretösszegig béren kívüli juttatásként számfejtette a bérszámfejtő (kedvezményes adózás mellett, 34,22 százalék), e felett pedig egyes meghatározott juttatásként, 40,71 százalék adóteher mellett. A dolgozó semmilyen más béren kívüli juttatásban nem részesült 2018-ban. A felettes rész (92 000 forint) helyesen adózott-e 2018-ban, vagy bérként kellett volna adóznia és utána a bérjövedelemre vonatkozó szabályok szerint levonni és kifizetőként megfizetni az adóterheket? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk telephelye külterületen helyezkedik el, ahol nincs vezetékes vízhálózat, fúrt kútból származik csak víz, amely nem igazán alkalmas emberi vízfogyasztásra. A cég ballonos vízadagolókat vásárol, hogy mind az irodai dolgozóinak, mind a telephelyen (állattartó telep) dolgozóknak ivóvizet biztosítson. A víz áfája és a hozzá kapcsolódó költségek (vízadagoló, PC ballon) áfája, ha jól tudom, nem vonható le. Az ivóvíz védőitalnak számít ebben az esetben mind télen és mind nyáron, vagyis költségként elszámolható? Ugyanígy a vízhez kapcsolódó költségek is? Vagy nem és béren kívüli juttatás valamennyi felmerülő költség? Köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. egyik dolgozójának szolgálati lakást biztosít piaci ár alatti térítés ellenében. Milyen adókat és hogyan kell megfizetni, hogy működik ez a konstrukció?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Dolgozónak szeretnénk térítés nélkül vagy piaci ár alatt, kedvezményesen személygépkocsit átadni. Szeretném tudni, hogy milyen adóterhek lépnek fel a munkáltató és a munkavállaló oldaláról, térítésmentes, illetve kedvezményes átadás során? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk korábbi években ruhautalványt (mint egyes meghatározott juttatást) adott a dolgozóknak (évente egyszeri alkalommal). Idén is szeretne hasonló juttatást biztosítani a dolgozók részére. Lehetséges ezt készpénzben teljesíteni (a keretből a cég levonja a munkavállalót terhelő adókat, és megfizeti a munkáltatót terhelő adót)? Ha igen, az így adott készpénzjuttatás számvitelileg elszámolható-e személyi jellegű egyéb kifizetésként vagy bérköltségbe tartozik?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Életbiztosítás számfejtésével kapcsolatban kérném szépen a segítségét! Amit az életbiztosításról tudni lehet: - 2019.03.01. napján kötötték - szerződő a cég, biztosított az egyik munkavállaló - lejárati ideje 5 év, vagy haláleset - éves díja 600 000 Ft A kérdésem az lenne, hogy ez a béren kívüli juttatások melyik csoportjába sorolható, illetve milyen adóvonzata van? A 08-as bevallásban hogyan kell szerepeltetni? Előre is köszönöm szépen Üdv.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) és közigazgatási intézetünk között megkötött megállapodás alapján intézetünk egy munkatársának a KEF Mol-kártyát biztosít. A kártya a munkatárs nevére szól, hivatali-üzleti utazás esetén a saját gépjárműve használatához biztosít üzemanyagot és a Mol-kártyához kapcsolódó szolgáltatás igénybevételét. A felhasznált üzemanyagról és az igénybe vett szolgáltatásról a számla a KEF részére készül, amelyet intézetünk utólag térít meg a KEF-nek. A hivatali-üzleti utazás nem kiküldetési rendelvény alapján kerül elszámolásra, a munkatárs hivatali-üzleti utazásairól útnyilvántartást vezet a költségelszámoláshoz, amely egy időszakban hiányos (az előző időszak elszámolása alapján a kilométerenkénti üzemanyagköltséget alapul véve). A Gjt. tv. alapján a magánszemélynek saját gépkocsija használatakor a hivatali-üzleti útjaihoz az elszámolt költség után cégautóadót kell megfizetnie, azonban az útnyilvántartás hiányosságából adódó költségkülönbözetet hogyan, milyen adófizetési kötelezettséggel vegyük figyelembe? A cégautóadón kívül – a juttatás után – az szja-törvény rendelkezéseire tekintettel akár a magánszemélynek, akár Intézetünknek van-e adófizetési kötelezettsége? Egyes meghatározott juttatásként vagy bérjövedelemként kell az adót és járulékot megfizetni a juttatás után? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Az a kérdésem, hogy 2019-ben, amennyiben a béren kívüli juttatást annak rendje-módja szerint leadózza a munkáltató, ez beleszámít-e a dolgozó béralapjába például betegállomány (nyugdíjszámítás) esetén?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A munkáltató évek óta fizeti dolgozójának egyetemi tandíját. Az Szja törvény 2017. előtt a minimálbér 2,5-szerese mértékéig béren kívüli juttatásként, az értékhatár fölött egyes meghatározott juttatásként engedte fizetni, illetve írt elő adókötelezettséget a munkáltatónak. 2017-től kikerült a béren kívüli juttatások közül, ekkor már csak egyes meghatározott juttatásként volt adó- és járulékköteles. A 2019-es változások kapcsán már nem egészen látszik, hogy most ez hová sorolandó, – a SZÉP kártyán kívül – minden korábbi béren kívüli és egyéb meghatározott juttatás egyéni adó- és járulékköteles. Kérdésünk, hogy milyen terhek mellett fizetheti a munkáltató a dolgozójának önköltséges, költségtérítéses képzésének díját? A fizetendő terhek tekintetében van-e jelentősége, hogy mikor kezdte meg a tanulmányait a munkavállaló? Válaszát várva üdvözlettel: Molnár Istvánné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kivás kft. a dolgozóit és a családtagjait 1-2 hónapra bérelt apartmanban szeretné üdültetni a nyári szabadságolások idején (kvázi cafeteriajuttatás). Kérdéseim: – Ha a bérleti díj számlája áfát tartalmaz, az levonható-e? – Számviteli elszámolás? – Az adózásban miként kell kezelni és milyen adóterhei keletkeznek? A választ előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunknál megrendezésre kerülő egész napos egészségnap keretében végzett szűrővizsgálatok (például mellrák-, prosztatarák-vizsgálat) kezelhetők-e béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásként? A szűrővizsgálatok esetében társaságunk egy keret-darabszámra fizet elő, nem az igénybevett darabszám után fizet, külön névsor nem készül, ki vette igénybe a szolgáltatást. Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy cég helyi utazási bérletet vásárol 10 500 Ft-ért és átadja a dolgozójának béren kívüli juttatásként. Milyen számlákra kell könyvelnie ezt a gazdasági eseményt, figyelemmel a járulékokra és a dolgozó által fizetendő adókra?

Kérdés

Cégünk a 2018. év folyamán havonta fizetett készpénzt, mint béren kívüli juttatást, 8 ezer forintot. A december havi bérlapon kimutatott és január 5-én, a december havi bérrel együtt kifizetett 8 ezer forintot a 2019. január havi 08-as bevallásban hogyan kell bevallani? Mivel a kifizetés január hónapban történt, így a január havi 08-as bevallásban kell szerepelnie a béren kívüli juttatásnak, de már nincs 2019.01.01-től eho. Mi a helyes megoldás, kitöltés?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Licencdíj adózása

Szipszer Tamás

adószakértő

Ingatlan bérleti díjának helyes számlázása

Szipszer Tamás

adószakértő

Pékség kisvállalkozói kedvezmény

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 február
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 1

Együttműködő partnereink