Tisztelt Szakértő! Kft. vásárol egy üdülőt, visszaigényli az áfát, mert bevételszerzés céljából vásárolta. Jól gondolom, hogy ha a tulajdonosok és a dolgozók is igénybe veszik üdülésre az ingatlant, természetbeni juttatás jön létre? Van-e különbség tulajdonos vagy dolgozó tekintetében?
Tisztelt Szakértő! Cégünknél a munkavállalók év elején egy összegben kapták meg a 100 ezer forint összegű pénzbeli juttatást. Ha egy dolgozó munkaviszonya év közben (például 09. 30-án) megszűnik, hogyan kell eljárjon a munkáltató a túlfizetett cafetéria és annak adója tekintetében? A túlfizetett összeget munkabérként kell elszámolni, számfejteni? A túlfizetett pénzösszeg (vagyis annak 1,18-szorosa) után megfizetett szja és eho önellenőrzéssel visszaigényelhető? Valamint abban kérném a tanácsát, hogy a kilépés miatt felmerült túlfizetést és annak adóvonzatát hogyan kell mind adózásilag, mind számvitelileg elszámolni? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel, P. Anikó
Tisztelt Szakértő! A következőkben kérem segítségét: A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. EüM-rendelet alapján a munkáltató térítheti az éles látáshoz szükséges szemmüveg árának egy részét. Ezt megteheti adómentesen, egyes maghatározott juttatáshoz kötődő adózással vagy adók és járulékok megfizetésével. Az a kérdésem, hogy ha adómentesen szeretnénk juttatni a szemüveget, abban az esetben milyen igazolást kell a dolgozónak beszereznie a cég nevére szóló számlán kívül? Ehhez külön igazolás szükséges, vagy elegendő, ha az üzemorvos az időszaki üzemorvosi igazolás, munkaköri korlátozáshoz felvezeti, hogy "képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveggel"? A másik kérdésem pedig az, hogy jól értem-e, abban az esetben ha a dolgozó a mindennapi éltben is használ szemüveget, mert a közellátása és a távollátása is korrekcióra szorul, ezt a szemüveget használja a napi munkavégzéséhez, és látásromlásra hivatkozva kéri, hogy a munkáltató utalja be üzemorvosi, valamint szemész szakorvosi vizsgálatra, aminek eredménye az, hogy szükséges az új szemüveg, hogyan számolhatja el a munkáltató a szemüvegtérítést? Köszönettel.
Bő egy hónap múlva kezdődik a tanév, az áruházak polcai már roskadoznak az iskolai kellékektől, a szülőknek pedig fő a fejük, hogyan teremtsék elő a tanszervásárlás fedezetét. A munkáltatók most még kedvező adózási feltételekkel támogathatják a családokat.
Egyeztetést kezdeményezett Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) a cafeteria adóztatásának tervezett változtatásairól a parlamenti pártok frakcióvezetőivel és az országgyűlési bizottságok vezetőivel, még az adótörvények elfogadása előtt – közölte a munkavállalói érdekképviselet.
Az idén a cégek átlagosan 390 ezer forintot költenek egy dolgozó cafeteriájára, 4,5 százalékkal többet, mint 2017-ben – írja a Világgazdaság.
A munkáltató a 2018. évben 100 000 Ft/év készpénzösszeget akar adni a munkavállalóinak. A 2017. évben ez az összeg az 1,18-os felszorzás után 15% szja-t és 14% eho-t vont maga után a munkaadó részéről. A 2018. évben mennyi az adóvonzata? A NAV telefonos tájékoztató azt mondta, hogy a 2018. évben is ugyanannyi az adó! A 100 000 Ft készpénz nem cafeteria-rendszeren belül lesz kifizetve, mivel mást nem biztosít a munkáltató. Ha az összeget nem cafaterián belül kapja, nincs választási lehetősége sem, kell-e cafeteria-szabályzat?
A társaság csak az egyik dolgozójának ad helyi utazási bérletet, mert bár ugyanabban a városban lakik, de gyalog jár dolgozni, és a munkájával kapcsolatosan – könyvelőhöz megy, viszi az anyagot – gyakran közlekedik busszal. Ebben az esetben hogyan kell adózni? – kérdezte olvasónk, hozzátéve, hogy a társaság többi dolgozója semmilyen juttatásban nem részesül. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! A társaság csak az egyik dolgozójának ad helyi utazási bérletet, mert bár ugyanabban a városban lakik, de gyalog jár dolgozni, és a munkájával kapcsolatosan – könyvelőhöz megy, viszi az anyagot – gyakran közlekedik busszal. Ebben az esetben hogyan kell adózni? A társaság többi dolgozója semmilyen juttatásban nem részesül. Köszönöm válaszukat.
A hétköznapi értelmezés sokszor béren kívüli juttatásnak tekint minden olyan járandóságot, amelyet a magánszemély a munkadíján kívül kap a foglalkoztatójától, holott a személyi jövedelemadóról szóló törvény fogalmi rendszerében a béren kívüli juttatás szűkebb tartalmú fogalom, amelynek 2017-től különleges eleme a meghatározott keretek között adható pénzjuttatás.
Tisztelt Szakértő! A munkáltató 2018. 01. hóban ajándék Erzsébet-utalványt ad a munkavállalóknak, 2017. évi munkájukat elismerve. Az utalványok értékét a munkaviszonyban töltött évek és munkakörök szerint is eltérő összegben határozta meg a dolgozóknak. Kérdésem, hogy a fentiek szerint elfogadható-e a juttatás béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatásnak, ami után csak a munkáltató köteles megfizetni az adót és ehót? Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérném állásfoglalásukat. Egy kertépítéssel foglalkozó ügyfelem egyik kertész munkavállalóját szeretné beíratni B kategóriás jogosítvány tanfolyamra. Bár ez magához a kertészeti tevékenységhez nem kapcsolódik szorosan, de nagyban megkönnyítené a vállalkozó munkáját, ha az alkalmazottja a munkavégzés során vezetni tudná a cég tulajdonában álló tehergépkocsikat. A tanfolyam teljes költségét a munkáltató állná, a számlák is az ő nevére szólnának. A kérdés arra irányulna, hogy a munkáltatónál a B kategóriás tanfolyam költségeinek kifizetése a munkáltató részére béren kívüli juttatásnak vagy egyes meghatározott juttatásnak minősül-e? Vagy mindenféle fizetési kötelezettség nélkül elszámolható oktatás, továbbképzés költségeként?
Csökkenő adómértékeket, növekvő bérkötelezettséget is hozott az új év. Cikkünkben összefoglaltuk a legfőbb változásokat, s olvasásra ajánljuk az egyes témákhoz kapcsolódó korábbi részletesebb elemzéseinket.
Tisztelt Surányi Imréné! Betéti társaság kültagja a cégben egyedüli alkalmazottként, részmunkaidőben, munkaviszonyban foglalkoztatott 2017 novemberétől. Milyen béren kívüli juttatások adhatók neki adómentesen? Különösképpen érdekel, hogy kulturális célú juttatások hogyan adhatók neki? Mivel csak két hónapja alkalmazottja a cégnek, arányosítani kell a juttatásokat? Ha igen, novemberre és decemberre mennyi juttatást kaphat? Ha a cég decemberben koncertjegyeket vásárolt, összesen 50 ezer forint értékben, rendelkezik a nevére szóló számlával, ebből mekkora összegű juttatás adható a kültagnak? Szívesen olvasnék Öntől egy átfogó cikket a cafetériára, béren kívüli juttatásokra vonatkozó 2018. évi szabályokról. Köszönöm.
Év végén különösen, de bármilyen ünnepi alkalommal okoz fejtörést a sikeres cégek vezetésének, hogyan kedveskedjenek munkatársaiknak, ügyfeleiknek lehetőleg adómentes, vagy kedvezményes adózású ajándékokkal. Ismertetjük az idevágó legfontosabb szabályokat.
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték