A társaság csak az egyik dolgozójának ad helyi utazási bérletet, mert bár ugyanabban a városban lakik, de gyalog jár dolgozni, és a munkájával kapcsolatosan – könyvelőhöz megy, viszi az anyagot – gyakran közlekedik busszal. Ebben az esetben hogyan kell adózni? – kérdezte olvasónk, hozzátéve, hogy a társaság többi dolgozója semmilyen juttatásban nem részesül. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! A társaság csak az egyik dolgozójának ad helyi utazási bérletet, mert bár ugyanabban a városban lakik, de gyalog jár dolgozni, és a munkájával kapcsolatosan – könyvelőhöz megy, viszi az anyagot – gyakran közlekedik busszal. Ebben az esetben hogyan kell adózni? A társaság többi dolgozója semmilyen juttatásban nem részesül. Köszönöm válaszukat.
A hétköznapi értelmezés sokszor béren kívüli juttatásnak tekint minden olyan járandóságot, amelyet a magánszemély a munkadíján kívül kap a foglalkoztatójától, holott a személyi jövedelemadóról szóló törvény fogalmi rendszerében a béren kívüli juttatás szűkebb tartalmú fogalom, amelynek 2017-től különleges eleme a meghatározott keretek között adható pénzjuttatás.
Tisztelt Szakértő! A munkáltató 2018. 01. hóban ajándék Erzsébet-utalványt ad a munkavállalóknak, 2017. évi munkájukat elismerve. Az utalványok értékét a munkaviszonyban töltött évek és munkakörök szerint is eltérő összegben határozta meg a dolgozóknak. Kérdésem, hogy a fentiek szerint elfogadható-e a juttatás béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatásnak, ami után csak a munkáltató köteles megfizetni az adót és ehót? Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérném állásfoglalásukat. Egy kertépítéssel foglalkozó ügyfelem egyik kertész munkavállalóját szeretné beíratni B kategóriás jogosítvány tanfolyamra. Bár ez magához a kertészeti tevékenységhez nem kapcsolódik szorosan, de nagyban megkönnyítené a vállalkozó munkáját, ha az alkalmazottja a munkavégzés során vezetni tudná a cég tulajdonában álló tehergépkocsikat. A tanfolyam teljes költségét a munkáltató állná, a számlák is az ő nevére szólnának. A kérdés arra irányulna, hogy a munkáltatónál a B kategóriás tanfolyam költségeinek kifizetése a munkáltató részére béren kívüli juttatásnak vagy egyes meghatározott juttatásnak minősül-e? Vagy mindenféle fizetési kötelezettség nélkül elszámolható oktatás, továbbképzés költségeként?
Csökkenő adómértékeket, növekvő bérkötelezettséget is hozott az új év. Cikkünkben összefoglaltuk a legfőbb változásokat, s olvasásra ajánljuk az egyes témákhoz kapcsolódó korábbi részletesebb elemzéseinket.
Tisztelt Surányi Imréné! Betéti társaság kültagja a cégben egyedüli alkalmazottként, részmunkaidőben, munkaviszonyban foglalkoztatott 2017 novemberétől. Milyen béren kívüli juttatások adhatók neki adómentesen? Különösképpen érdekel, hogy kulturális célú juttatások hogyan adhatók neki? Mivel csak két hónapja alkalmazottja a cégnek, arányosítani kell a juttatásokat? Ha igen, novemberre és decemberre mennyi juttatást kaphat? Ha a cég decemberben koncertjegyeket vásárolt, összesen 50 ezer forint értékben, rendelkezik a nevére szóló számlával, ebből mekkora összegű juttatás adható a kültagnak? Szívesen olvasnék Öntől egy átfogó cikket a cafetériára, béren kívüli juttatásokra vonatkozó 2018. évi szabályokról. Köszönöm.
Év végén különösen, de bármilyen ünnepi alkalommal okoz fejtörést a sikeres cégek vezetésének, hogyan kedveskedjenek munkatársaiknak, ügyfeleiknek lehetőleg adómentes, vagy kedvezményes adózású ajándékokkal. Ismertetjük az idevágó legfontosabb szabályokat.
Tisztel Szakértő! Évi 100 000 Ft-ig adhat adómentesen a munkáltató pénzbeli juttatást. Jól tudjuk, hogy ezt semmilyen adó nem terheli? Ha egy munkavállaló szeptemberben lépett be a cégünkhöz és szeretnénk most decemberben ilyen formában 50 000 Ft juttatást adni neki, akkor ezt megtehetjük, vagy csak a 4 hónapra eső jár neki? Adható ez hónap közben is bérkifizetéstől függetlenül? Köszönöm!
A béren kívüli juttatások adótartalmának csökkenése miatt akár havi 5000 forinttal is több maradhat a munkavállalóknál jövőre – mondta Fata László cafetéria-szakértő az M1 aktuális csatornán vasárnap.
Tisztelt Szakértő! Készpénz-cafetéria adható-e duális képzésben hallgatói munkaszerződéses diáknak béren kívüli juttatásként? Ha igen, arányosítani kell-e, mivel meghatározott napokat tölt a munkahelyen, a többi napon képzésen vesz részt? Ha úgy nem adható, akkor egyes meghatározott juttatásként nyújtható-e neki? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Dolgozónk januárban megkapta az első félévi béren kívüli (pénzbeli és SZÉP-kártya) juttatását. Munkaviszonya májusban közös megegyezéssel megszűnt. A cafetéria keret feletti időarányos részét a szabályzatban foglaltak alapján a munkabéréből levontuk. A januárban befizetett adók (alap 1,18-szorosa után 15 százalék szja, 14 százalék eho) önellenőrzéssel javítható, vagy a május havi kötelezettségből levonható? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünknél a cafetériaelemek – amelyekből a dolgozók választhatnak – a következők: – SZÉP-kártya étkezés – SZÉP-kártya szállás – SZÉP-kártya szabadidő – Kultúra (belépőjegy-vásárlás) – Sport (belépőjegy-vásárlás) – Erzsébet-utalvány – lakáshitel-támogatás Az éves keret bruttó 570 ezer forint, amely már a közterheket is tartalmazza (már ahol azt fizetni kell). Ebből a helyzetből adódik, hogy a nettó összegben számolt cafetériajuttatás ott a legmagasabb (570 ezer forint), ahol azt teljes összegben a lakáshitel-törlesztésre tudják fordítani. Kérdésem a következő: szabályosan határozták meg bruttó módon az éves keretet, és a cafetériaelemeket figyelembe véve érvényes ebben az esetben a maximum évi 450 ezer forintos korlát? Köszönöm válaszát
Kft. alaklmazottja a kft.tevékenységével kapcsolatos OKJ-s képzést szeretne elvégezni. A tanfolyam díja 60 ezer forint, a vizsgadíj 30 ezer forint. Elszámolható-e a képzés kft,-nél? Ha elszámolható, akkor hogyan? Béren kívüli juttatásnak minősül-e? Köszönettel: Antalovicsné Szabó Tímea (tim7634@enternet.hu)
Tisztelt Szakértő! Kérdést tettem fel (melyre válasz érkezett) az alábbiak szerint hajó áfájának levonása és a hajó számviteli elszámolhatósága tekintetében: http://adozona.hu/kerdesek/2017_9_7_hajo_beszerzese_tdi Megköszönve eddigi válaszát, még további kérdésem merült fel ezzel a tárggyal kapcsolatban: Miképpen válik igazolhatóvá az, hogy a hajót valóban rekrációs célra (esetleg reklámcélra) használják? Továbbá a dolgozók részére miképpen kerül megállapításra ez az érték, mely abban fejeződik ki, hogy a nyári időszakban ingyen és ellenszolgáltatás nélkül használhatják a hajót? Mert - ha jól értettem a válaszát - akkor a dolgozók ezzel a juttatással béren kívüli juttatást kapnak, melynek közterheivel együtt szerepelnie kell a számfejtésben. Ha ellenszolgáltatás nélkül kapják ezt a juttatást, akkor hogyan állapíthatom meg, hogy milyen összeg után keletkezik adófizetési kötelezettségük, vagyis milyen összegben kaptak rekreációs szolgáltatást a cégtől? Válaszát újfent köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték