453 találat a(z) béren kívüli juttatás cimkére
Biztosítási díj dolgozóra számfejtése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem segítsen, hogy kellene és miként számfejteni egy biztosítótól kapott számla díját, amit a dolgozó konkrétan nem kap meg (egészségbiztosításról van szó), hogyan lehet az összevont adóalapba tartozó jövedelme, ha meg sem kapja? Természetbeni béren kívüli juttatásként? Na, de akkor nem kapná meg azt a bérét sem amiben megállapodtak, mivel a biztosítás díjának számfejtett járulékait is az alapbéréből vonja le a dolgozónak, vagy pénzbeli juttatásként? De nem kapja meg a biztosítási díj nettó részét a dolgozó, akkor hogyan számfejtsem? Nem lehetséges, hogy nem a díj után kell adózni, hanem csak azután a rész után, amit pénzben meg is kap a dolgozó? "Az adóköteles biztosítási díj a biztosított magánszemély összevont adóalapba tartozó olyan jövedelme, amely után a közterheket (szja, járulékok, szocho, szakho) a díjfizetővel fennálló foglalkoztatási jogviszonyából (például munkaviszony, személyes közreműködés, megbízás) származó jövedelemre, ilyen jogviszony hiányában az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megfizetni." Köszönöm a segítséget!
Az egészség védelmét szolgáló céges juttatások, rendezvények adózása
Cikk
A munkavállalókért folyó harcban egyre több munkáltató számára fontos, hogy munkavállalói számára olyan körülményeket teremtsen, mellyel egészségtudatosan élhetik mindennapjaikat. Ennek megvalósítása érdekében többféle juttatás nyújtható, mely után teljesítendő adókötelezettség az alábbi összefüggések alapján állapítható meg.
Mezőgazdasági szövetkezet – közösségi alap
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk mezőgazdasági szövetkezet formájában működik. A közösségi alap felhasználásával kapcsolatban a következők a kérdéseim: – A szövetkezet tagjai között van személyesen közreműködő, illetve személyesen nem közreműködő tag. Egyikük sem áll munkaviszonyban a szövetkezettel. Adható nekik SZÉP-Kártya, vagy csak munkavállalóknak? [Szja tv. 71. § (1) „Béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártya…”] – Ha igen, milyen mértékben? Kihasználható teljesen, vagy csak a minimálbér 50%-os mértékéig? [Szja tv. 71. § (2) b) „a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott – egyébként adóköteles – jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész.”] Ha adható a minimálbér felénél nagyobb értékben is, akkor az 50% feletti rész már nem béren kívüli juttatásként adózik, hanem munkabérként? – Az egyes tagoknak köteles a szövetkezet ugyanolyan mértékben nyújtani a támogatást? – A SZÉP-Kártyán kívül szeretnénk még a tagoknak egy vacsorával egybekötött „csapatépítő” estet rendezni, például gokart- vagy bowlingpálya-bérlés. Ezt is el lehet számolni a közösségi alap terhére? (Természetesen az adófizetési kötelezettségnek eleget téve.) – Az alapszabály erre vonatkozó része így szól: „A szövetkezet az adózás utáni eredményének a
Készpénzes juttatás értékhatár felett
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2018.01.01–12.31. közötti időszakban a dolgozó összesen 192 000 forint készpénzjuttatást kapott a munkáltatójától. Ezt 100 000 forint keretösszegig béren kívüli juttatásként számfejtette a bérszámfejtő (kedvezményes adózás mellett, 34,22 százalék), e felett pedig egyes meghatározott juttatásként, 40,71 százalék adóteher mellett. A dolgozó semmilyen más béren kívüli juttatásban nem részesült 2018-ban. A felettes rész (92 000 forint) helyesen adózott-e 2018-ban, vagy bérként kellett volna adóznia és utána a bérjövedelemre vonatkozó szabályok szerint levonni és kifizetőként megfizetni az adóterheket? Válaszát előre is köszönöm!
Ásványvíz juttatása vízadagoló automatából
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk telephelye külterületen helyezkedik el, ahol nincs vezetékes vízhálózat, fúrt kútból származik csak víz, amely nem igazán alkalmas emberi vízfogyasztásra. A cég ballonos vízadagolókat vásárol, hogy mind az irodai dolgozóinak, mind a telephelyen (állattartó telep) dolgozóknak ivóvizet biztosítson. A víz áfája és a hozzá kapcsolódó költségek (vízadagoló, PC ballon) áfája, ha jól tudom, nem vonható le. Az ivóvíz védőitalnak számít ebben az esetben mind télen és mind nyáron, vagyis költségként elszámolható? Ugyanígy a vízhez kapcsolódó költségek is? Vagy nem és béren kívüli juttatás valamennyi felmerülő költség? Köszönöm.
Szolgálati lakás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. egyik dolgozójának szolgálati lakást biztosít piaci ár alatti térítés ellenében. Milyen adókat és hogyan kell megfizetni, hogy működik ez a konstrukció?
Kölcsönzött munkavállalók: min spórolhat, min nem a bérbevevő?
Cikk
A munkaerő-kölcsönzés, mint szolgáltatás egyik előnye a kölcsönvevő részére, hogy költséghatékony megoldást kaphat. A kérdés, meddig nyújtózhat ezzel a takaróval, meddig lehet a költségeket megnyirbálni?
Térítés nélküli eszközátadás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Dolgozónak szeretnénk térítés nélkül vagy piaci ár alatt, kedvezményesen személygépkocsit átadni. Szeretném tudni, hogy milyen adóterhek lépnek fel a munkáltató és a munkavállaló oldaláról, térítésmentes, illetve kedvezményes átadás során? Válaszát előre is köszönöm.
Béren kívüli juttatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk korábbi években ruhautalványt (mint egyes meghatározott juttatást) adott a dolgozóknak (évente egyszeri alkalommal). Idén is szeretne hasonló juttatást biztosítani a dolgozók részére. Lehetséges ezt készpénzben teljesíteni (a keretből a cég levonja a munkavállalót terhelő adókat, és megfizeti a munkáltatót terhelő adót)? Ha igen, az így adott készpénzjuttatás számvitelileg elszámolható-e személyi jellegű egyéb kifizetésként vagy bérköltségbe tartozik?
Prémium életbiztosítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Életbiztosítás számfejtésével kapcsolatban kérném szépen a segítségét! Amit az életbiztosításról tudni lehet: - 2019.03.01. napján kötötték - szerződő a cég, biztosított az egyik munkavállaló - lejárati ideje 5 év, vagy haláleset - éves díja 600 000 Ft A kérdésem az lenne, hogy ez a béren kívüli juttatások melyik csoportjába sorolható, illetve milyen adóvonzata van? A 08-as bevallásban hogyan kell szerepeltetni? Előre is köszönöm szépen Üdv.
Mol-kártya elszámolása, adófizetési kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) és közigazgatási intézetünk között megkötött megállapodás alapján intézetünk egy munkatársának a KEF Mol-kártyát biztosít. A kártya a munkatárs nevére szól, hivatali-üzleti utazás esetén a saját gépjárműve használatához biztosít üzemanyagot és a Mol-kártyához kapcsolódó szolgáltatás igénybevételét. A felhasznált üzemanyagról és az igénybe vett szolgáltatásról a számla a KEF részére készül, amelyet intézetünk utólag térít meg a KEF-nek. A hivatali-üzleti utazás nem kiküldetési rendelvény alapján kerül elszámolásra, a munkatárs hivatali-üzleti utazásairól útnyilvántartást vezet a költségelszámoláshoz, amely egy időszakban hiányos (az előző időszak elszámolása alapján a kilométerenkénti üzemanyagköltséget alapul véve). A Gjt. tv. alapján a magánszemélynek saját gépkocsija használatakor a hivatali-üzleti útjaihoz az elszámolt költség után cégautóadót kell megfizetnie, azonban az útnyilvántartás hiányosságából adódó költségkülönbözetet hogyan, milyen adófizetési kötelezettséggel vegyük figyelembe? A cégautóadón kívül – a juttatás után – az szja-törvény rendelkezéseire tekintettel akár a magánszemélynek, akár Intézetünknek van-e adófizetési kötelezettsége? Egyes meghatározott juttatásként vagy bérjövedelemként kell az adót és járulékot megfizetni a juttatás után? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
Béren kívüli juttatás 2019-ben munkabérnek számít?
Kérdés
Az a kérdésem, hogy 2019-ben, amennyiben a béren kívüli juttatást annak rendje-módja szerint leadózza a munkáltató, ez beleszámít-e a dolgozó béralapjába például betegállomány (nyugdíjszámítás) esetén?
SZÉP-kártya: mi lesz az el nem költött támogatással?
Cikk
Az elmúlt hónapokban munkavállalók, munkáltatók, elfogadóhelyek ezrei szembesültek a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) jogi szabályozásának radikális változásával. Sokan bosszankodnak, mások örülhetnek, de mi is történt valójában? Összefoglaltuk a legfontosabbakat.
Felsőoktatás munkáltatói finanszírozása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A munkáltató évek óta fizeti dolgozójának egyetemi tandíját. Az Szja törvény 2017. előtt a minimálbér 2,5-szerese mértékéig béren kívüli juttatásként, az értékhatár fölött egyes meghatározott juttatásként engedte fizetni, illetve írt elő adókötelezettséget a munkáltatónak. 2017-től kikerült a béren kívüli juttatások közül, ekkor már csak egyes meghatározott juttatásként volt adó- és járulékköteles. A 2019-es változások kapcsán már nem egészen látszik, hogy most ez hová sorolandó, – a SZÉP kártyán kívül – minden korábbi béren kívüli és egyéb meghatározott juttatás egyéni adó- és járulékköteles. Kérdésünk, hogy milyen terhek mellett fizetheti a munkáltató a dolgozójának önköltséges, költségtérítéses képzésének díját? A fizetendő terhek tekintetében van-e jelentősége, hogy mikor kezdte meg a tanulmányait a munkavállaló? Válaszát várva üdvözlettel: Molnár Istvánné
Munkavállalók és családtagjaik üdültetése bérelt apartmanban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kivás kft. a dolgozóit és a családtagjait 1-2 hónapra bérelt apartmanban szeretné üdültetni a nyári szabadságolások idején (kvázi cafeteriajuttatás). Kérdéseim: – Ha a bérleti díj számlája áfát tartalmaz, az levonható-e? – Számviteli elszámolás? – Az adózásban miként kell kezelni és milyen adóterhei keletkeznek? A választ előre is köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
