Kell, vagy nem kell cafeteria? Tévhitek és megoldások

Megosztás Tetszik

A nagy cégeknél a munkavállalói érdekvédelem vívmányának tekintik, szívesen alkalmazzák a cafeteriát, ám sok kis létszámú munkavállalót foglalkoztató vállalkozás vezetője, könyvelője – gyakran félreértések miatt – idegenkedik tőle, vagy éppen kötelezőnek véli a bevezetését. Cikkünkben összefoglaltuk a legfontosabb szempontokat.

Az önkiszolgálásra utaló „cafeteria” néven közismertté vált, választható elemekből álló juttatási csomagot számos országban már több évtizede alkalmazzák a munkáltatók munkatársaik motiválására, a róluk történő gondoskodás iránt érzett felelősségből akkor is, ha az nem jár adóelőnyökkel.

A hazai gyakorlatban a cafeteria kevésbé a munkáltató szándékainak és az alkalmazott egyéni igényeinek összehangolására szolgáló eszköz, elterjedésének kiváltója főleg a munkadíjak mellett adott különféle juttatások – a makro-szintű béralku részeként leginkább politikai, gazdaságpolitikai megfontolásokat is közvetítő – általánosnál kedvezőbb közterhe.

Ebből eredő jellemző félreértés, hogy sokan a cafeteria fogalmát leszűkítve értelmezik, a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény fogalmi rendszerében a kedvezményes béren kívüli juttatásokkal azonosítják, holott a cafeteria nem kötelező adójogi fogalom, a juttatási csomag helyileg kialakított választható elemei közé bármilyen juttatás bekerülhet.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletesen bemutatjuk, milyen szabályokat kell figyelembe venniük a munkáltatóknak a dolgozóknak nyújtott a különféle juttatások esetén.

A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.