Megszűnt a tevékenységre jellemző kereset, de nincs vége a bosszantásnak, 2011-től a garantált bérminimum szerint kell egyes esetekben a járulékokat fizetni. Az eseteket széljárás szerint lehet megítélni.
Az utóbbi időben több egymásnak ellentmondó szakértői vélemény látott napvilágot azzal kapcsolatban, kettő vagy négymillió forint végkielégítés után kell-e adózni az új törvény értelmében. De Angyal József, az Adózóna okleveles adószakértője továbbra is ragaszkodik saját jogértelmézéshez, mely szerint 4 millió forintig különadómentes a végkielégítés. Ezzel számol az Adózóna új kalkulátora is.
Szerbia és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) megállapodott abban, hogy a balkáni országban emelhetik a nyugdíjakat és a béreket 2011 elejétől - közölte szerdán a nemzetközi pénzügyi szervezet.
Távozik ugyan az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) éléről Szikora János, de közszolgálati jogviszonya még megmarad, vélhetően a kormánytisztviselőkről szóló törvény kihirdetéséig - írja a keddi Népszabadság. A Népszava szerint így mintegy 43 millió forinttól plusz hathavi végkielégítéstől esik el a volt elnök.
Mit tehet a kismama, aki visszamenne dolgozni, de nem engedik? Hol kaphat álláskeresési járadákot a munkanélküli, ha az elmúlt két évben külföldön dolgozott? Olvasóink kérdéseire Viszló László, munkajogi szakértő válaszolt.
A magyarországi munkavállalók 2009 utolsó három hónapjában kevesebb béren felüli juttatást kaptak, mint egy évvel korábban - derül ki a Merces.hu felméréséből. Bár a 13. havi fizetések és év végi jutalmak átlagos összege egyaránt nőtt, kevesebben részesültek benne, mint 2008 decemberében.
Ez a kalkulátor havi szinten számolja a bér után fizetendő adókat és járulékokat. A számítás során figyelembe veszi az adójóváírást, a gyermek-és és a súlyosan fogyatékos kedvezményt is. Jövőre összevont a havi bér- és nyugdíjas munka kalkulátorokat. A nyugdíj, mint adóterhet nem viselő járandóság 2010-ben már alig befolyásolja a havi adóterhelést a sávhatár emelése miatt.
A BDO Forte könyvvizsgáló cég szerint az adózók 99 százalékának nő a fizetése januártól a bérek szuperbruttósítása miatt. Ez azonban Angyal József okleveles adószakértő téves állítás, miután szerinte a BDO Forte nem a 2010-es szja sávhatárral számolt. Az igazság valahol félúton van, de akkor most kinek nő a bére és kinek kell többet adóznia januártól?
A gazdasági válság a vállalatok jövő évi üzleti tervében is nyomott hagyott: béremeléssel, bérbefagyasztással és több cégnél bércsökkentéssel is számolniuk kell a munkavállalóknak. Míg korábban az egyéni teljesítményre, a kompetenciák és készségek teljes körű kihasználására épített elsősorban egy vállalatvezető, amikor a bérek felől döntött, ma sokaknál már csak a gazdasági bizonytalanságot szem előtt tartva mérlegelnek. A DGS Global Research által készített „Bértervezés 2010” című felmérés ebben a helyzetben kívánt segíteni.
Az Országgyűlés által korábban elfogadott adótörvény-módosítások értelmében, 2010-től bevezetik a személyi jövedelemadózásban a szuperbruttósítás, amelynek lényege, hogy január 1-jétől az adóalap részévé válik a munkáltató által fizetett, foglalkoztatót terhelő járulék, illetve biztosítás hiányában az egészségügyi hozzájárulás összege is. Ez a sok vitát kiváltó, az elmúlt hónapokban több szakmai szervezet által is támadott új technika a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy 100 ezer forintos havi munkabérrel rendelkező dolgozónak, 127 ezer forint után kell személyi jövedelemadót fizetnie.
Magyarországon készült el a világ első, adózásról szóló látványos zenés-táncos produkciója, az ADÓZENE 2009. A BDO Forte könyvvizsgáló, adó- és pénzügyi tanácsadó cég támogatásával elkészült zene és videoklip különböző adózási helyzeteket - munkabér, vállalkozás, eva, offshore, revízió – jelenít meg szórakoztató módon. A példa nélküli kezdeményezés célja, hogy a tanácsadói tapasztalatokat felhasználva különböző adózási helyzetekhez kapcsolódó érzelmeket mutassa be zenei és vizuális eszközökkel.
Milyen esélyei vannak a végkielégítésre a munkavállalónak, ha csődbe megy a cég? Mi a különbség a 4, illetve a 8 órás munkaviszony között? Olvasóink kérdéseire Viszló László, az Adózóna és a hvg.hu munkajogi szakértője válaszol.
A munkáltatók érdeke, hogy ne kerüljön túl sokba egy dolgozó, a munkavállalóké pedig az, hogy magasabb legyen a nettó bérük. A dolgozók javaslata a 11, 5 százalékos emelésre kétszer annyi, mint az infláció. Ezt a munkáltatók a szakértőkkel egyetértésben irreálisnak tartják. De pontosan mennyi járulékot kellene fizetniük a 80 ezer forint után? Mibe kerülne nekik a minimálbér felett keresők foglalkoztatása, ha rábólintanának a javaslatra? Utánaszámoltunk.
Július elsejétől visszamenőleg módosították az adótáblát és hatályba lépett az a rendelkezés is, miszerint a minimálbér kétszereséig, vagyis 143 ezer forintig lehet élni a jövőre már a teljes jövedelemre érvényes öt százalékos járulékcsökkentéssel. Alig több, mint két hónap múlva változnak a családi pótlékra vonatkozó adózási szabályok. A változásokhoz igazodva az Adózóna aktualizálta bérkalkulátorát és a nyugdíj melletti munka kiszámítására szolgáló kalkulátort.
Szuperbruttósításra, a törvényjavaslat szerint, nem kerül sor, ezért erről nem is szavazhatnak hétfőn a Parlamentben. Hogyan ivódhatott be mégis a köztudatba a szuperbruttósítás fogalma? Miről is szól majd a hétfői végszavazás?
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Ez engem is érdekel
Gyüre Ferenc
adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték