A Magyar Államkincstár a törvény által megadott határidőn belül, március 31-én elindította az áprilisi illetmények főszámfejtését, így akik napon belüli átutalásra képes banknál vezetik a számlájukat, időben megkapják a pénzt – közölte a kincstár hétfőn az MTI-vel.
Megállapodott az Audi Hungaria Motor Kft. vezetősége és a vállalat munkavállalóit tömörítő Audi Hungaria Független Szakszervezet (AHFSZ) a bérek emeléséről pénteken, a megállapodást várhatóan április 4-én írják alá, a részletekről is akkor adnak tájékoztatást – közölte Czechmeister Mónika, a vállalat kommunikációs vezetője az MTI megkeresésére.
Az otthon fenntartója egy egyházi egyesület, és a fenntartáshoz a költségvetésből alapnormatívában is részesül. A dolgozók bérezése miben tér el a munkaviszonyban állókétól? A gondozók folyamatos 12 órában dolgoznak 6-tól 18 óráig és 18-tól 6 óráig változó rendben. A nem a szociális gondozásban résztvevők bérére melyik jogszabály vonatkozik? Például konyhai kisegítő 6 órától14 óráig és 10 órától 18 óráig változó munkabeosztásban? Pótlékok: ágazati,munkahelyi,délutános,éjszakás, vasárnapi, esetleg van más? Bérkategóriák, bérkiegészítés: kinek milyen feltételekkel jár? Jogszabályi helyek? Köszönöm a választ.
Tisztelt szakértő! Nem vagyok járatos a gyermek születésével kapcsolatos ellátásokban, ezért kérdezném mikor milyen ellátást lehet igénybe venni, milyen sorrendben, és az igényelt ellátás megállapitásának mely kereseti összegek az alapjaik. Esetünkben egy kismamának a terhesség ideje alatt megszünt a munkaviszonya (szerződése lejárt), de újabb munkaviszonyt létesitett. ( Az elmúlt 2 évben rendelkezik 365 nap munkaviszonnyal). Ebben az esetben milyen ellátásra jogosult, és mi lesz az ellátások megállapitásának alapja, illetve ebben az esetben meddig lenne célszerű munkaviszonyban állnia?
Tisztelt Szakértő! A fuvarozók egyik lapjában az alábbi cikket olvastam a napidíj kapcsán. A személyi jövedelemadóról szóló törvény a külföldi kiküldetés napidíjánál is úgy fogalmaz, hogy az az "engedélyhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatást végző, illetőleg abban árukísérőként közreműködő" munkavállalók számára adható. Mivel a 3,5 tonna alatti árufuvarozók számára nem kell nemzetközi fuvarozói engedély, ezért a törvény értelmében a napi 60 € napidíjat sem lehet számunkra elszámolni. A lehetőség az általános, 15 € napidíj kifizetése, ami külföldi kiküldetés esetén minden munkavállaló számára elszámolható. Azonban itt feltétel, hogy a napidíj nem lehet több, mint a kiküldetésre elszámolt bér 30 százaléka. Tehát a 15 € is csak akkor jöhet ki, ha egyébként a napi 45 € eléri a kiküldött dolgozó fizetése." Cégünk eddig elszámolta a kisteherautókon dolgozóknak a 60 €-ot. Ezek szerint rosszul? A 15 €-ot is csak akkor lehet elszámolni, ha a fizetés eléri a 45 €-ot. Milyen fizetés? Az üzemanyag-megtakarítással számolt fizetés? Vagy az üzemanyag-megtakarítás nem a fizetés része, mivel az minden hónapban más és más? Úgy értelmezem, hogy a bejelentett munkabér nettó fizetését kell alapul venni a 30 százalék esetében? Válaszát köszönöm, szép napot! Norbert
Ellentmondásosak a munkaügyi és bérelszámolási dokumentumok megőrzésére vonatkozó jogszabályok. Súlyos bírságot kaphat a nyakába az, aki nem teljesíti e kötelezettségét, ugyanakkor elég egyszerűen ki is lehet bújni a büntetés alól.
Bár a helyzet javult, a nők Európa-szerte még 2014-ben is átlagosan 16,1 százalékkal kevesebbet kerestek a férfiaknál, az ezt megelőző évhez képest a legnagyobb javulás Magyarországon mutatkozott – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) hétfői jelentéséből.
Tovább egyeztetnek a Volán szakszervezetek a munkáltatóval a bérfejlesztésről és egy sztrájk esetén nyújtandó elégséges szolgáltatásról – mondta Baranyai Zoltán, a Közúti Közlekedési Szakszervezetek elnöke, a Volán Szakszervezetek Együttműködési Fóruma szóvivője hétfőn az MTI-nek.
Megszületett az idei évre vonatkozó bérmegállapodás a vasútnál kedden – közölte a MÁV Zrt. és a szakszervezeti oldal az MTI-vel.
Tisztelt Szakértő ! Kérdésem: alapítvány által fenntartott 12 évfolyamos gimnáziumban a munkavállalók részére kifizetett bérek után kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni? Köszönettel !
Tisztelt Szakértő! Sajnos egyre több munkáltató dolgozójánál fut be végrehajtói letiltás – közüzemi számla, társasházi közös költség stb. tartozás miatt annak – beszedésére. A standard letiltásban, amit a végrehajtó küld a Ptk. 301. § (1) bekezdésére történik hivatkozás a főkövetelés (tőke) utáni kamat mértékére, ami már nincs hatályban. Az új Ptk. XXIII. fejezete csak vállalkozások közötti, illetve hatóság esetén taglal késedelmes teljesítés esetére mértéket. A magánszemély esetén mi az alkalmazandó kamat mértéke, illetve hol kerül ez szabályozásra?
Egy munkavállaló munkahelye szeptember 1-éjn felszámolás alá került. A felszámoló a munkavállaló munkaviszonyát december 31-ével felmondással megszüntette. A felszámolás előtti időszak alatt (januártól–augusztusig) a munkáltató időben elkészítette a bérszámfejtést, amit átadott a munkavállalónak. A munkabér rendezése azonban csak a januártól–áprilisig tartó időszakra történt meg, ezután munkabérutalás nem történt. A felszámoló a felszámolás alatti időszak (szeptember-december) munkaviszonyáról nem készítette el a bérszámfejtést. A munkaviszony megszűnésekor a felszámoló elkészítette a kilépő papírokat, ebben azonban jövedelemként a januártól-áprilisig tartó időszak jövedelmét tüntette fel úgy, hogy a munkaviszony megszűnésének napjaként helyesen a december 31-e szerepelt. Kérdések: A felszámoló helyesen tüntette-e fel a kilépő papírokon a munkavállaló jövedelmét, azaz csak a ténylegesen megkapott jövedelmet kell-e feltüntetni? A felszámolónak a felszámolás időszaka alatti jövedelmekről el kell-e készítenie a bérszámfejtést úgy, hogy azt a munkavállaló pénzben nem kapta meg? Ha nem, akkor mi lesz ezzel a jövedelemmel? Be kell-e jelenteni a felszámoló felé a felszámolás időszaka alatti munkaviszonyból származó bérkövetelését, úgy hogy azt nem számfejtette?
Tisztelt Szakértő! 18 hetes kismama vagyok, első gyermekem várható születési időpontja 2016. június 30. 2013. augusztus óta folyamatosan rendelkezem 8 órás munkaviszonnyal. Jelenlegi munkahelyemen, 2015. július óta dolgozom havi bruttó 320 000 forintért. Betegszabadságon, illetve táppénzen nem voltam eddig. Feladat-átszervezés következtében valószínűleg új munkáltatóm lesz 2016. április 1-jétől, ahol a bérem is változna bruttó 238 000 forintra. Feltételezzük, hogy gyermekem a várható hónapban, június végén születik. 1.) Ha április 1-jénl megváltozik a munkáltatóm, ezzel a bérem bruttó 238 000 forintra csökken, és egészen a szülés időpontjáig dolgozom, akkor a szülés időpontját megelőző harmadik hónap utolsó napján, azaz március 31-én még a korábbi munkahelyemen vagyok biztosított. Ebben az esetben a mindenkor hatályos minimálbér kétszeresének harmincad része, azaz 7400 forint szolgál a napi alapul? Jól értem ugye, hogy ez ténylegesen napi alap, azaz havi szinten bruttó 222 000 forint a csed alapja? 2.) Ha munkahelyet váltok a fentiek szerint, jól értelmezem, hogy nincs lehetőség arra, hogy a több mint két éve fennálló biztosított viszonyom ellenére sem az új munkahely szerinti buttó 238 000 forint (ami meghaladja a minimálbér kétszeresét), sem a korábbi munkahelyemen március 31-jétől visszafelé számított 180 napon átlagosan elért bruttó 320 000 forint nem lehet a csed alapja? Szíves segítségét előre is nagyon köszönöm.
Ismét összeült a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), amelynek első, januári ülésén a bérajánlások kérdésével foglalkoztak – mondta a VKF szakszervezeti és a munkáltatói oldalának egy-egy képviselője szerdán a tárgyalást követően az MTI-nek.
Családtagot alkalmazna egyszerűsített foglalkoztatásban egy bt. Mennyit kell fizetni, milyen költségeket lehet elszámolni? Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő olvasói kérdésre adott válaszát ismertetjük.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték