Bérplafon, változó vállalkozói járulékalap, céges stratégia vagy béren kívüli juttatások – sok minden befolyásolja napjainkban a vállalatok vezetőinek jövedelmét. Azonban nem is gondolnánk, hogy akár 32-szeres eltérés is tapasztalható a felsővezetői kompenzációs csomagok között. A PwC Felsővezetői javadalmazási felmérése minden részletet figyelembe véve veszi górcső alá a hazai vezetői béreket.
Megvan a válasz arra is, hogy mekkora bérkompenzációra van szükség ahhoz, hogy senki ne járjon rosszul.
Kinek mennyi béremelést kellene kapnia, hogy a nettó bére – figyelembe véve a kormány által 2012-es inflációs prognózisát – vásárlóértékét megtartsa. Íme az RSMDTM tanácsadó cég kalkulációja
A kormány sajtótájékoztatója szerint jövőre megszűnik a „szuperbruttósítás”, vagyis az összevont jövedelmeket az adó kiszámításához nem kell 27 százalékkal megnövelni. Ez azt jelenti, hogy a bérek, megbízási díjak és egyéb összevont jövedelmek minden ezer forintjának számított adója kerekítve 43 forinttal csökken.
A szuperbruttó jövő évi felezésével ugyan kevesebb szja-t kéne fizetni, de nem ugyanannyival csökkenne a minimálbéresek adója, mint a másfélszer annyit keresőké. Van megoldás, hogy ne járjanak rosszul a minimálbéresek.
Mit tehet a munkavállaló, ha három hónapja tartozik a bérével a munkáltató, akivel közös megegyezéssel szüntette meg a munkaviszonyát? Olvasói kérdésre Viszló László, az Adózóna munkajogi szakértője válaszol.
Az már jó pár hónapja kiderült, hogy a 2011-es adójogszabályokkal nem igazán jártak jól azok, akik nem jogosultak családi kedvezményre és havi jövedelmük nem éri el a 294 ezer forintot. Rogán Antal fideszes képviselő javaslatát vélhetően épp e helyzet rendezésére nyújtotta be.
Változatlan bruttó jövedelem mellett átlagosan mintegy 3 százalékkal emelné a nettó jövedelmet "a felezett szuperbruttó" alapra való áttérés jövőre, de csak változatlan adójóváírási szabályok és minimálbér mellett - számolta ki a GKI Gazdaságkutató Zrt.
2011. január–februárban a bruttó átlagkeresetek 3,1, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 4,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Csakhogy a többségnek - a statisztikával ellentétben - csökkent a reálbére.
Az igazi probléma a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége szerint, hogy a munkavállalók háromnegyedének csökkent a nettó keresete, és ami most történik, az nem béremelés, hanem kompenzáció, ami nem jelent keresetnövekedést a tavalyi évhez képest, miközben az árak elrohantak.
Megszűnt a tevékenységre jellemző kereset, de nincs vége a bosszantásnak, 2011-től a garantált bérminimum szerint kell egyes esetekben a járulékokat fizetni. Az eseteket széljárás szerint lehet megítélni.
Az utóbbi időben több egymásnak ellentmondó szakértői vélemény látott napvilágot azzal kapcsolatban, kettő vagy négymillió forint végkielégítés után kell-e adózni az új törvény értelmében. De Angyal József, az Adózóna okleveles adószakértője továbbra is ragaszkodik saját jogértelmézéshez, mely szerint 4 millió forintig különadómentes a végkielégítés. Ezzel számol az Adózóna új kalkulátora is.
Szerbia és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) megállapodott abban, hogy a balkáni országban emelhetik a nyugdíjakat és a béreket 2011 elejétől - közölte szerdán a nemzetközi pénzügyi szervezet.
Távozik ugyan az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) éléről Szikora János, de közszolgálati jogviszonya még megmarad, vélhetően a kormánytisztviselőkről szóló törvény kihirdetéséig - írja a keddi Népszabadság. A Népszava szerint így mintegy 43 millió forinttól plusz hathavi végkielégítéstől esik el a volt elnök.
Mit tehet a kismama, aki visszamenne dolgozni, de nem engedik? Hol kaphat álláskeresési járadákot a munkanélküli, ha az elmúlt két évben külföldön dolgozott? Olvasóink kérdéseire Viszló László, munkajogi szakértő válaszolt.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték