Ennyi lesz a közfoglalkoztatottak bére 2014-ben Cikk
A várható infláció mértékével megegyező mértékben emelik a béreket januártól - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Nettóban 50 632 forint lesz a közfoglalkoztatottak minimálbére.
A várható infláció mértékével megegyező mértékben emelik a béreket januártól - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Nettóban 50 632 forint lesz a közfoglalkoztatottak minimálbére.
Mi a bérfizetés határideje, mik a készpénzes bérfizetés szabályai, mennyi a kamat késedelem esetén? Összefoglaltuk.
Kérem segítségüket az alábbi esetekben: milyen juttatást és milyen összegben kell számfejteni a dolgozó részére aug. 01. után: 1.) havi béres dolgozó, rendes 5/2 munkaidőbeosztással, munkaszüneti nap beleesik a keresőképtelenség első 15 napjába. Ebben az esetben a munkaszüneti napra milyen összeget kell részére számfejteni, azt milyen jogcímen ( betegszabadság, távolléti díj, vagy egyéb) 2.) Havi béres dolgozó készenléti jellegű munkakörrel, a készenlét idejére pótlékot kap (40%). A munkaszüneti nap szintén beleesik az első 15 nap keresőképtelenség napjába. 3.) Órabéres dolgozó, a munkaszüneti nap szintén beleesik az első 15 nap keresőképtelenség napjába.
Idén augusztus elsején több, a bérszámfejtést érintő változás lépett hatályba, amelyeket először a napokban kifizetendő bérek esetében kell alkalmazni. A BDO Magyarország alábbi összegzése azt mutatja be, hogy az aktuális fizetések miben térnek majd el a korábbiaktól.
Nem tartja az önmaga által szabott határidőt az NGM a 2014-es költségvetés tervezése során, ugyanis a tervezési köriratot már meg kellett volna kapniuk a tárcáknak. Ez a dokumentum szabná meg, hogy a tárcák milyen keretek között, mennyi pénzből gazdálkodhatnak, mekkora béremelésre lehet számítani 2014-ben. A késés oka épp ez utóbbi lehet, hisz a kormány nagyszabású béremelésre készül a közszférában.
A kormány hétfő délben benyújtotta a T/11563. számú törvényjavaslatot az egyes közteherviselési kötelezettséget előíró törvények módosításáról, és sürgősségi javaslat alapján rendkívüli gyorsasággal – már hétfői ülésén a kormánypártok támogatásával -- a parlament gazdasági bizottsága s másik három bizottság is általános vitára alkalmasnak tartotta a javaslatot, amelynek célja, hogy újabb jelentős (százmilliárdos) nagyságrendeket vonjanak ki a gazdasági szférából és növeljék az állami átcsoportosítás szerepét. A fentiek szükségességéről megoszlott a gazdasági elemzők véleménye. Nőhetnek a telefonálás, a pénzmozgatások és megtakarítások terhei, s a bányajáradék Mit hozhat még az újabb nyári adócsomag?
Gépkocsivezető dolgozónkat, aki nemzetközi fuvarozást is végez munkaszerződése alapján heti 40 órás munkaviszonyban foglalkoztatjuk két hónapos munkaidőkerettel. Tahográf mérőt használ. A jelenléti ívet hogyan kell vezetnie? Milyen pótlékok, juttatások illetik meg? Várom szíves válaszukat.
Cégünk négyhavi munkaidő keretben foglalkoztatja munkavállalóit. Bérezésük: havibér + forgalmi jutalék (teljesítménybér) kombinációja. Jól alkalmazzuk-e a következőket: az óranyilvántartóból kitűnik, hogy melyik napon hány órát dolgozott a munkavállalónk. Például februárban nem a kötelező 160 órát, hanem ennél többet, 180 órát dolgozott. Mivel négyhavi munkaidő keretben dolgoznak, akkor is csak a havibérét kapja meg + teljesítménybérét számoljuk el részére. Abban az esetben is megkapja a teljes havibérét, ha például nem dolgozza le az adott hónapban a kötelező munkaóra számot. Ha nem jól gondolom, akkor ebben az esetben hogyan kell számítani a havi alapbért. A keretzárás végén kiderül, hogy kell-e fizetnünk túlórát avagy sem. A bérlapon mindig csak az adott havi kötelező óraszám jelenik meg, nem pedig a ténylegesen ledolgozott például a alapján a 180 óra. (Hiszen a munkaidőkeretet azért alkalmazza cégünk, hogy egyszerűbb legyen nyilvántartani és dokumentálni.) A munkaidőkeretnek ez lenne a lényege, vagy nem?
Mind a társadalombiztosítási kötelezettségek, mind pedig az ellátások vonatkozásában fontos szerep jut a minimálbér összegének, amely – ahogy minden évben – 2013-tól is változott. A következők e változás néhány társadalombiztosítást érintő hatására hívjuk fel a figyelmet.
A vállalatok egyötöde 2013-ban befagyasztja béreit, a többi cég egyelőre kivár, de a bérnövelést tervezők is az inflációnál kisebb mértékben emelnének - derült ki a Hay Group Magyarország tanácsadó cég legutóbbi, közel 500 magyarországi vállalatra kiterjedő kutatásából, amelybe főként nagyvállalatokat vontak be.
A bruttó átlagkeresetek 4,6 százalékkal, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek pedig 2,0 százalékkal haladták meg a múlt év első tizenegy hónapjában az előző év azonos időszakit - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A legalább 5 embert foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél a bruttó átlagkereset 221 177 forint volt.
A miniszterelnök beszélt a 2013-as költségvetésről és a kormány idei céljairól is. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy az a legfontosabb kérdés, hogy végig tudja-e vinni a kormány a munkahelyvédelmi akciótervet, hogy lesz-e második rezsicsökkentés, hogy kitudja-e terjeszteni a rezsicsökkentést más szolgáltatásokra (víz és csatorna), sikerül-e emelni a nyugdíjakat. "A bérből és fizetésből élők számára pedig egy új akciótervet készítünk az év közepére" - árulta el.
2012. január 1-től bruttó munkabéremet (amely bőven a bruttó 212 ezer forint alatt van) a kötelező bérkompenzáció alkalmazása miatt (magánszférában tevékenykedő) munkáltatóm felemelte. 2012. november 30-án új munkaszerződést írattak alá, amelyben elfogadom, hogy 2012. november 1-től munkabérem lecsökken a bérkompenzáció előtti szintre. Szóbeli indoklásként azt a választ kaptam, hogy semmilyen pályázatot sem tudott igénybe venni a cég, amely miatt a bérkompenzáció kötelező lett volna. Ezek szerint a munkabér csökkentése bármikor indoklás nélkül végrehajtható? A szociális hozzájárulási adó terhére igénybe vett adókedvezményt ennek ellenére is jogosultan vette igénybe a cég?
Több munkáltató által létesített munkaviszony (2012.évi I.Tv. 195.§) esetén az egyik munkáltató miként tudja elszámolni a másik munkáltató felé a munkavállalónak a bérét? Azaz számlát állít ki? Ha igen áfásan? (stb) Ez számvitelileg milyen bevétele lesz az egyik társaságnak, és milyen költsége a másiknak?Válaszukat előre is köszönöm!
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől