Szakképzési hozzájárulás Kérdés
Tisztelt Szakértő ! Kérdésem: alapítvány által fenntartott 12 évfolyamos gimnáziumban a munkavállalók részére kifizetett bérek után kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni? Köszönettel !
Tisztelt Szakértő ! Kérdésem: alapítvány által fenntartott 12 évfolyamos gimnáziumban a munkavállalók részére kifizetett bérek után kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni? Köszönettel !
Tisztelt Szakértő! Sajnos egyre több munkáltató dolgozójánál fut be végrehajtói letiltás – közüzemi számla, társasházi közös költség stb. tartozás miatt annak – beszedésére. A standard letiltásban, amit a végrehajtó küld a Ptk. 301. § (1) bekezdésére történik hivatkozás a főkövetelés (tőke) utáni kamat mértékére, ami már nincs hatályban. Az új Ptk. XXIII. fejezete csak vállalkozások közötti, illetve hatóság esetén taglal késedelmes teljesítés esetére mértéket. A magánszemély esetén mi az alkalmazandó kamat mértéke, illetve hol kerül ez szabályozásra?
Egy munkavállaló munkahelye szeptember 1-éjn felszámolás alá került. A felszámoló a munkavállaló munkaviszonyát december 31-ével felmondással megszüntette. A felszámolás előtti időszak alatt (januártól–augusztusig) a munkáltató időben elkészítette a bérszámfejtést, amit átadott a munkavállalónak. A munkabér rendezése azonban csak a januártól–áprilisig tartó időszakra történt meg, ezután munkabérutalás nem történt. A felszámoló a felszámolás alatti időszak (szeptember-december) munkaviszonyáról nem készítette el a bérszámfejtést. A munkaviszony megszűnésekor a felszámoló elkészítette a kilépő papírokat, ebben azonban jövedelemként a januártól-áprilisig tartó időszak jövedelmét tüntette fel úgy, hogy a munkaviszony megszűnésének napjaként helyesen a december 31-e szerepelt. Kérdések: A felszámoló helyesen tüntette-e fel a kilépő papírokon a munkavállaló jövedelmét, azaz csak a ténylegesen megkapott jövedelmet kell-e feltüntetni? A felszámolónak a felszámolás időszaka alatti jövedelmekről el kell-e készítenie a bérszámfejtést úgy, hogy azt a munkavállaló pénzben nem kapta meg? Ha nem, akkor mi lesz ezzel a jövedelemmel? Be kell-e jelenteni a felszámoló felé a felszámolás időszaka alatti munkaviszonyból származó bérkövetelését, úgy hogy azt nem számfejtette?
Tisztelt Szakértő! 18 hetes kismama vagyok, első gyermekem várható születési időpontja 2016. június 30. 2013. augusztus óta folyamatosan rendelkezem 8 órás munkaviszonnyal. Jelenlegi munkahelyemen, 2015. július óta dolgozom havi bruttó 320 000 forintért. Betegszabadságon, illetve táppénzen nem voltam eddig. Feladat-átszervezés következtében valószínűleg új munkáltatóm lesz 2016. április 1-jétől, ahol a bérem is változna bruttó 238 000 forintra. Feltételezzük, hogy gyermekem a várható hónapban, június végén születik. 1.) Ha április 1-jénl megváltozik a munkáltatóm, ezzel a bérem bruttó 238 000 forintra csökken, és egészen a szülés időpontjáig dolgozom, akkor a szülés időpontját megelőző harmadik hónap utolsó napján, azaz március 31-én még a korábbi munkahelyemen vagyok biztosított. Ebben az esetben a mindenkor hatályos minimálbér kétszeresének harmincad része, azaz 7400 forint szolgál a napi alapul? Jól értem ugye, hogy ez ténylegesen napi alap, azaz havi szinten bruttó 222 000 forint a csed alapja? 2.) Ha munkahelyet váltok a fentiek szerint, jól értelmezem, hogy nincs lehetőség arra, hogy a több mint két éve fennálló biztosított viszonyom ellenére sem az új munkahely szerinti buttó 238 000 forint (ami meghaladja a minimálbér kétszeresét), sem a korábbi munkahelyemen március 31-jétől visszafelé számított 180 napon átlagosan elért bruttó 320 000 forint nem lehet a csed alapja? Szíves segítségét előre is nagyon köszönöm.
Ismét összeült a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), amelynek első, januári ülésén a bérajánlások kérdésével foglalkoztak – mondta a VKF szakszervezeti és a munkáltatói oldalának egy-egy képviselője szerdán a tárgyalást követően az MTI-nek.
Családtagot alkalmazna egyszerűsített foglalkoztatásban egy bt. Mennyit kell fizetni, milyen költségeket lehet elszámolni? Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő olvasói kérdésre adott válaszát ismertetjük.
Egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi munka) esetén – mivel 2016-ban változott a minimálbér és a garantált bérminimum összege – mennyi a minimum fizetendő napi összeg? Olvasói kérdésre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Korábbi kérdés: Köszönöm a válaszát, teljesen érthető. Egy kérdés merült még fel, hogy erről adóigazolást kell kiállítanunk a volt munkavállalónak? Abban az esetben is, ha értékpapírt kap? Köszönöm!
Leállnak a buszok és a villamosok, sztrájkolni fognak a közlekedési dolgozók Miskolcon, miután a városi fenntartó nem teljesítette korábbi béremelési ígéretét – írta keddi számában a Népszabadság.
Tisztelt Szakértő! Milyen jövedelemnek minősül, ha egy munkáltató jogtalanul felmond a munkavállalónak, és a munkavállaló pert indít a munkáltató ellen, de a per megkezdése előtt peren kívül megegyeznek abban, hogy a munkavállalót nem veszik vissza, azonban 1 millió forintot kifizet az okozott kellemetlenségért. A kifizetett összeg milyen jövedelemnek minősül, illetve ez után kinek milyen adót és járulékot kell fizetni? Bér vagy egyéb jövedelem? Ha esetleg a munkáltató nem rendelkezik ennyi készpénzzel, és tárgyi formában vagy esetleg befektetési jegy formájában tesz eleget a kötelezettségének, akkor változtat-e ez valamit az adózáson? Köszönöm!
Január 1-jétől újabb 5 százalékkal nő a honvédségnél dolgozók bére, és emelkednek a béren kívüli juttatások is – jelentette be a honvédelmi miniszter a honvéd érdekvédelmi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodás aláírása előtt hétfőn Budapesten.
Közel négyszeres a különbség a legjobban és a legrosszabbul fizető ágazatok között a bérezési statisztikában – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató elemzéséből. A legjövedelmezőbb állások az energiaszolgáltatásban, az infokommunikációban, a pénzügyi szektorban és a tanácsadásban vannak. A lista végén a vendéglátás áll.
Kiemelten ellenőrzik jövőre a munkabérre, a munkaerő-kölcsönzésre és a szabadságra vonatkozó szabályok betartását – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 2016-os ellenőrzési tervéből.
Tisztelt Szakértő! Van egy üzletkötő (német), aki más testvérvállalatunknál (Hollandia) van alkalmazásban DE mind az utazási költségeit, mind a bérét átszámlázzák nekünk (megállapodás alapján). Ezt hogyan kell kezelnünk? Milyen adózás (például áfa, tao stb.) alá esik? Esetlegesen milyen adóvonzata van? Hogyan, mi módon tudjuk ezeket az átszámlázott költségeket a könyveinkben szerepeltetni? Várom válaszukat.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a magyar gazdaság 2015. második negyedévben elkezdődött lassulása folytatódni fog. Az I. negyedévi 3,6 százalékos növekedést a II. negyedévben csak 2,7 százalékos dinamika követte, s a nyári adatok további fékeződésre utalnak. A tavalyi 3,6 százalék után idén a GDP 2,7 százalékos, jövőre 2 százalék körüli bővülése valószínű, főleg a beruházások idei stagnálása, jövő évi visszaesése következtében. A belső és külső egyensúly viszont kedvezően alakul.
Gyüre Ferenc
adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől