Személyenként vagy összesítve kell kompenzáli a béreket? Cikk
A bérkompenzáció összegét személyenként kell kiszámítani és összesíteni, vagy az adott vállalkozás teljes bérköltségére egy összegben?
A bérkompenzáció összegét személyenként kell kiszámítani és összesíteni, vagy az adott vállalkozás teljes bérköltségére egy összegben?
Az alábbi problémában szeretném a segítségüket kérni! Ügyfelem, mezőgazdasági növénytermesztéssel foglalkozó Kft. 2012 év elején végrehajtotta a kötelező béremelést minden dolgozójára aki 216805 Ft alatt keresett. Igénybe is vettünk a szocho-kedvezményt emiatt. Most viszont a csapadék hiánya miatt kiégtek a terményeik a földeken, óriási a vesztesége a cégnek, épphogy nem mennek tönkre. Emiatt a káresemény miatt nagyon vissza fog esni az árbevételük, így létszámleépítésre is kényszerülnek, a cég 16 fős létszáma 10-re fog csökkenni. A cég 2 ügyvezetője alkalmazotti státuszban látja el a munkáját, eddig bruttó 290000 Ft-os fizetésért. Megtehetik, hogy leveszik a jövedelmüket változatlan munkaidő mellett 108000 Ft-ra a kár miatt? Ilyen esetben igénybe vehetik a szocho-kedvezményt maguk és a többi dolgozó után vagy ilyenkor minden dolgozó után elvesztik a lehetőséget? Ha 4 dolgozónál történik bércsökkentés akkor hogy alakul a bérkompenzáció a továbbiakban?
Mi történik akkor, ha a munkavállaló átkerül más munkakörbe, és emiatt nem nő, hanem esetleg még csökken is a jövedelme?
Családi kedvezmény figyelembe vehető-e bérkompenzációnál?
Régi vagy új alkalamzottak után is jár a bérkompenzáció?
Vonatkozik-e bármilyen feltétel az újonnan belépő foglalkoztatottak bérére?
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni az elvárt béremelés témakörében. Adott egy cég, amelynek munkavállalói minimálbérrel vannak, ill. a korábbi években is így voltak foglalkoztatva, ezen felül ha az adott hónapban az általuk értékesített dolog (újság, hírdetési felület újságban) árbevétele a 200 000 forintot meghaladja, 10% jutalékot kapnak a bevételből. Ha 2011-ben 12 hónapon keresztül a munkavállaló személyi alapbére 78 000 forint, az éves szinten 936 ezer forintot jelent, és az év folyamán 868 200 forint jutalékot (mozgóbért) kapott akkor a bérforma időbér részét és az időszakban kifizetett jutalék együttes összegét átszámolva egész havi bérré 150 350 forint havi átlagot kapok. A 299/2011 Kormányrendelet 1. számú mellékletében található táblázat szerint a bérét 11 ezer forinttal kellett megemelnem, hogy az elvárt béremelés megvalósuljon. 2011. évben a jutalékos rendszer sávos volt: 200 ezer és 749 999 forint értékesítés között az árbevétel 10 %-a volt a jutalék 750 ezer forint fölötti értékesítés esetén 15 % volt a jutalék. A magasabb, 15 %-os sáv 2012. január 1-től megszűnt. A kérdésem az lenne, hogy mindent egybevetve megvalósult-e az elvárt béremelés, ha a személyi alapbért megemeltük a kötelező minimálbér összegére? (Vagyis a személyi alapbére 15 ezer forinttal nőtt). A szociális hozzájárulási adó kedvezményt nem vettük igénybe, viszont a pályázatok szempontjából fontos lenne tudni, hogy megvalósítottuk-e az elvárt béremelést, vagy sem. Segítségüket előre is köszönöm!
A kalkulátor a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján kötelezően járó fizetett szabadság napjainak a számát határozza meg.
Kell-e érvényesíteni az elvárt béremelést a tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatásra?
Nem változnak a vasárnapi munkavégzés feltételei, vagyis a munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, továbbá havonta legalább egy pihenőnapot vasárnapra kell beosztani. A vasárnapi rendes munkaidőben végzett munka után 50 százalék bérpótlék jár.
Mennyit ér egy közalkalmazott diplomája, ha nyelvvizsgával párosul? Mitől függ, hogy pontosan mennyit keres és hogyan befolyásolja mindezt az életkor? Olvasói kérdésre, az Adózóna szakértője Surányi Imréné válaszol.
Az adótörvények zárószavazása után egy hónappal még módosították az elvárt béremelés nem teljesítésének utólagos szankciójára vonatkozó szabályozást. Ez a 2011. december 22-én a 157. Magyar Közlönyben jelent meg a „A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról” szóló törvényben. Beiktatták a szociális hozzájárulási adóról (szocho) szóló törvénybe egy 464/A. és egy 464/B. paragrafust. Mit jelent mindez a gyakorlatban?
Magyarországon igen jelentős eltérések tapasztalhatóak a hasonló pozícióban lévő felsővezetők javadalmazási gyakorlatában. A PwC januári felmérése által vizsgált mintában az akár 17,5-szeres jövedelem-eltérés, valamint egyes pozíciókra jellemző, meglehetősen kiugró értékek is többször voltak megfigyelhetőek, miközben a vizsgált felsővezetői kör felének fizetése (teljes éves kompenzációt vizsgálva) 19 -35 millió forint között ingadozott.
Az adójóváírás kivezetése miatt jelentősen csökkenne az alacsony keresetűek nettó jövedelme. Ezt a kormány az elvárt béremelés intézményével próbálja ellensúlyozni. Vannak azonban olyan kifizetések is, amelyek szintén bérjövedelemnek minősülnek. Például a terhességi gyermekágyi segély, a gyed, illetve a táppénz. Az adójóváírás kivezetése az alacsony keresetűeknél ezen kifizetéseknél is nettó jövedelmük csökkenését eredményezi.
Az elvárt béremelés gyakorlati végrehajtásával kapcsolatban felmerült néhány kérdés a 2012. január 25-én megrendezett HVG Társadalombiztosítási konferencián. Az ezekre adott szakértői válaszok nem egységesek, ezért az adott jogi szabályozásért felelős szaktárca (NGM) iránymutatását kértük.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől