546 találat a(z) bér cimkére

Kérdés

Az alábbi problémában szeretném a segítségüket kérni! Ügyfelem, mezőgazdasági növénytermesztéssel foglalkozó Kft. 2012 év elején végrehajtotta a kötelező béremelést minden dolgozójára aki 216805 Ft alatt keresett. Igénybe is vettünk a szocho-kedvezményt emiatt. Most viszont a csapadék hiánya miatt kiégtek a terményeik a földeken, óriási a vesztesége a cégnek, épphogy nem mennek tönkre. Emiatt a káresemény miatt nagyon vissza fog esni az árbevételük, így létszámleépítésre is kényszerülnek, a cég 16 fős létszáma 10-re fog csökkenni. A cég 2 ügyvezetője alkalmazotti státuszban látja el a munkáját, eddig bruttó 290000 Ft-os fizetésért. Megtehetik, hogy leveszik a jövedelmüket változatlan munkaidő mellett 108000 Ft-ra a kár miatt? Ilyen esetben igénybe vehetik a szocho-kedvezményt maguk és a többi dolgozó után vagy ilyenkor minden dolgozó után elvesztik a lehetőséget? Ha 4 dolgozónál történik bércsökkentés akkor hogy alakul a bérkompenzáció a továbbiakban?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni az elvárt béremelés témakörében. Adott egy cég, amelynek munkavállalói minimálbérrel vannak, ill. a korábbi években is így voltak foglalkoztatva, ezen felül ha az adott hónapban az általuk értékesített dolog (újság, hírdetési felület újságban) árbevétele a 200 000 forintot meghaladja, 10% jutalékot kapnak a bevételből. Ha 2011-ben 12 hónapon keresztül a munkavállaló személyi alapbére 78 000 forint, az éves szinten 936 ezer forintot jelent, és az év folyamán 868 200 forint jutalékot (mozgóbért) kapott akkor a bérforma időbér részét és az időszakban kifizetett jutalék együttes összegét átszámolva egész havi bérré 150 350 forint havi átlagot kapok. A 299/2011 Kormányrendelet 1. számú mellékletében található táblázat szerint a bérét 11 ezer forinttal kellett megemelnem, hogy az elvárt béremelés megvalósuljon. 2011. évben a jutalékos rendszer sávos volt: 200 ezer és 749 999 forint értékesítés között az árbevétel 10 %-a volt a jutalék 750 ezer forint fölötti értékesítés esetén 15 % volt a jutalék. A magasabb, 15 %-os sáv 2012. január 1-től megszűnt. A kérdésem az lenne, hogy mindent egybevetve megvalósult-e az elvárt béremelés, ha a személyi alapbért megemeltük a kötelező minimálbér összegére? (Vagyis a személyi alapbére 15 ezer forinttal nőtt). A szociális hozzájárulási adó kedvezményt nem vettük igénybe, viszont a pályázatok szempontjából fontos lenne tudni, hogy megvalósítottuk-e az elvárt béremelést, vagy sem. Segítségüket előre is köszönöm!

Cikk

Az adótörvények zárószavazása után egy hónappal még módosították az elvárt béremelés nem teljesítésének utólagos szankciójára vonatkozó szabályozást. Ez a 2011. december 22-én a 157. Magyar Közlönyben jelent meg a „A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról” szóló törvényben. Beiktatták a szociális hozzájárulási adóról (szocho) szóló törvénybe egy 464/A. és egy 464/B. paragrafust. Mit jelent mindez a gyakorlatban?

Cikk

Magyarországon igen jelentős eltérések tapasztalhatóak a hasonló pozícióban lévő felsővezetők javadalmazási gyakorlatában. A PwC januári felmérése által vizsgált mintában az akár 17,5-szeres jövedelem-eltérés, valamint egyes pozíciókra jellemző, meglehetősen kiugró értékek is többször voltak megfigyelhetőek, miközben a vizsgált felsővezetői kör felének fizetése (teljes éves kompenzációt vizsgálva) 19 -35 millió forint között ingadozott.

Szakértői Kommentár

Az adójóváírás kivezetése miatt jelentősen csökkenne az alacsony keresetűek nettó jövedelme. Ezt a kormány az elvárt béremelés intézményével próbálja ellensúlyozni. Vannak azonban olyan kifizetések is, amelyek szintén bérjövedelemnek minősülnek. Például a terhességi gyermekágyi segély, a gyed, illetve a táppénz. Az adójóváírás kivezetése az alacsony keresetűeknél ezen kifizetéseknél is nettó jövedelmük csökkenését eredményezi.

Szakértői Kommentár

Az elvárt béremelés gyakorlati végrehajtásával kapcsolatban felmerült néhány kérdés a 2012. január 25-én megrendezett HVG Társadalombiztosítási konferencián. Az ezekre adott szakértői válaszok nem egységesek, ezért az adott jogi szabályozásért felelős szaktárca (NGM) iránymutatását kértük.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kiva megszűnése

Lucz Zoltánné

adószakértő

24/48 munkaidőkeret – munkaszüneti nap

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4

Együttműködő partnereink