A férfi keresetéhez képest akár 60 ezer forinttal is kevesebbet vihet haza egy női munkavállaló havonta. És bár egy friss felmérésből kiderül: a nők egyre inkább úgy érzik, egyre jobbak az előmeneteli lehetőségeik, még mindig elkeserítő a bérszakadék a férfi és női munkavállalók között – írja penzcentrum.hu.
Tisztelt Adózóna! Egészségügyi szolgáltatást nyújtó cég 2014. január 01.-én megvásárolt egy hasonló szolgáltatást nyújtó céget, melynek alkalmazottait jogfolytonosan vették át. A gondunk ott kezdődik, hogy az így átvett munkavállalók nagy részénél olyan munkaszerződések vannak, amik a javadalmazási rendszert az 1992. XXIII. törvényhez, továbbiakban Ktv. trv-hez köti, és arra hivatkozik. A nevezett törvényt 2012. március 01.-től hatályon kívül helyezték. Anno előtte ők ÁNTSZ-nél dolgoztak, így akkor érvényes volt még rájuk a Ktv. törvény, így amikor jogfolytonosan átkerültek a most felvásárolt cégbe, beleírták munkaszerződésükbe, hogy ez alapján fog változni bérük, juttatásuk. Most azt látjuk, akik az ÁNTSZ-ben jelenleg is dolgoznak, nekik sem a Ktv. szerint jár a bérük, sem az új közszolgálati törvény hatálya alá nem tartoznának. Jogos-e az a feltevésünk, hogy tekintettel a Ktv. hatályon kívül helyezettségére, a munkavállalók továbbiakban nem jogosultak az abban foglaltak érvényesítésére, értve ez alatt a kategóriaugrásokat és fizetésemeléseket? Válaszát megköszönve Bai Katalin
Különös munkajogi perben hozott ítéletet a Kúria. A munkáltatói döntésekre késve reagáló felperesek állítása szerint évekig nem kaptak fizetést és nem tudták, hogy munkaviszonyukat megszüntették.
A Kúriánál keresett jogorvoslatot illetménycsökkentéssel kapcsolatos intézkedését hatályon kívül helyező bírósági döntésre a NAV. Sikertelenül.
A korkedvezményes nyugdíj megszüntetése a legkritikusabb pontja a kormány és a munkáltatók közötti bértárgyalások során - mondta Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke az MTI érdeklődésére, miután a keddi tárgyalási napon sem született megállapodás a vitás kérdésekről.
Egy szociális otthonban dolgozó ápolói munkakörben levő személyről van szó. munkaideje: napi 12 óra 4 havi időkeretben. Munkavállalói alapbére havi bruttó: 156 000 Ft (alapbér: 118 000 Ft, ágy melletti pótlék: 24 000 Ft, műszakpótlék: 14 000 Ft) Szeretném megkérdezni, hogy ha beosztás szerint fizetett ünnepen is dolgozik mekkora túlórapótlék jár, valamint ha nem beosztás szerint dolgozik abban az esetben mekkora? Egy példa a munkaidőre: November 01. Szombat: 07-19 óráig November 02. Vasárnap: 19 órától November 03. Hétfő 07-óráig November 04. Kedd: Pihenő November 05. Szerda: 07-19-óráig November 06. Csütörtök: 19-órától November 07. Péntek: 07-óráig November 08. Szombat: Pihenő Kérem tájékoztassanak, hogy a megadott információk alapján, túlóra pótlékot, műszakpótlékot és ágy melletti pótlékot hogy kell számolni. Köszönöm!
2014. szeptember 1-jén a hirdették ki a jövedelem és a vagyon adóztatásáról szóló OECD Modellegyezmény Kommentárjának legújabb kiegészítését. A szöveg többek között pontosítja a munkaviszony megszűnését követő kifizetések nemzetközi adójogi kezelését – írja a LeitnerLeitner szakmai blogjában Siklós Márta–Elek Diána szerzőpáros.
Huszonötszörös az eltérés a legmagasabb és a legalacsonyabb szintű munkakörök bérei között – derült ki a Trenkwalder és szakmai partnereinek szervezésében lezajlott felmérésből. A bérek az elmúlt évhez képest 3-4 százalékkal növekedtek, az alacsonyabb besorolások esetében kissé nagyobb, míg a magasabb, vezetői besorolásoknál kisebb növekedésről adtak számot a válaszadó cégek. 28-ról 43 százalékra emelkedett azon cégek aránya, amelyek az idei év egészére jó gazdasági kilátásokkal számolnak.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretnénk a segítségüket kérni. „Együttműködési megállapodás gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésére (a felsőoktatásról szóló 2005 évi CXXXIX. Tv. alapján, annak hatálya alatt a Főiskolával 2012. szeptember 1-je előtt hallgatói jogviszonyt létesítő hallgatók esetében)” címmel kívánunk együttműködési megállapodást kötni 2014.09.08.-2014.12.05-ig, de a főiskola által hivatkozott törvényeket már hatályon kívül helyezték 2012. 09. 01-től. A hallgató 2011 szeptemberében kezdte tanulmányait. A szerződésben az alábbi pont is szerepel: „ A hallgatók részére legalább hetente a kötelező legkisebb minimálbér havi összegének 15 %-nak megfelelő munkabért kell fizetni. /93.000Ft/” Opcionálisan kitölthető ez a pont. Ftv. 48. § (3) bekezdés. Kérdésünk, hogy a 2012. 09. 01-ei dátum hogyan értelmezhető esetünkben? – Van-e bejelentési kötelezettség a NAV felé? – Kell-e munkabért fizetni járulékokkal együtt? – A szakképzési hozzájárulási kötelezettségünket valóban teljesíthetjük ebben a formában? /2011. évi CLV. 5. § b) pontja nincs már hatályban, amire a megállapodás hivatkozott. Nem tudjuk, hogy a 2012. 09. 01. előtti szabályokat kell alkalmazni? A munka törvénykönyvére való hivatkozásoknál is vannak eltérések a jelenleg hatályos törvényhez képest: 104. § (1)-(4) bekezdés, 124. § (1) bekezdés, 125. § (1)-(2) bekezdés, eltérés: a hatályos törvényben nincs (1)-(2) bekezdés. A cégnek milyen megállapodást kell kötnie a hallgatóval, mit kell annak tartalmaznia? Köszönjük a segítséget!
Olvasónk az alkalmi munkavállalással kapcsolatban kért átfogó tájékoztatást. Kérdéseire dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd, az Adózóna munkajogász szakértője válaszolt.
Vádat emeltek egy nagykőrösi karbantartó ellen, akinek a munkáltatója tévedésből csaknem hatmillió forintos havi bért utalt át, amit ő elköltött – tájékoztatta a Pest Megyei Főügyészség szóvivője pénteken az MTI-vel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték