A kormány hétfő délben benyújtotta a T/11563. számú törvényjavaslatot az egyes közteherviselési kötelezettséget előíró törvények módosításáról, és sürgősségi javaslat alapján rendkívüli gyorsasággal – már hétfői ülésén a kormánypártok támogatásával -- a parlament gazdasági bizottsága s másik három bizottság is általános vitára alkalmasnak tartotta a javaslatot, amelynek célja, hogy újabb jelentős (százmilliárdos) nagyságrendeket vonjanak ki a gazdasági szférából és növeljék az állami átcsoportosítás szerepét. A fentiek szükségességéről megoszlott a gazdasági elemzők véleménye. Nőhetnek a telefonálás, a pénzmozgatások és megtakarítások terhei, s a bányajáradék
Mit hozhat még az újabb nyári adócsomag?
Az elmúlt években számos olyan új adónem jelent meg a költségvetésben, (pénzügyi különadók, tranzakciós illeték, biztosítási adó, távközlési, kiskereskedelmi különadó, energia ellátók különadója, „Robin Hood” adó, közművezeték adója, gyógyszer-gyártók adói stb.), amelyek új utat keresve a minden szférára semleges adók helyett egy-egy kiemelt ágazatra, tevékenységre fókuszáltak.
Legutóbb elterjedt, hogyha az Európai Unió által Magyarország ellen indított túlzott deficit-eljárás megszűnik, feltehetően a reklámadó lesz az utolsó „unortodox” adó, amelynek tervezetét ilyen indokkal tette közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium, de azóta a kormány nem nyújtotta be erről szóló javaslatát az Országgyűlésnek.Az előzőek árnyékában újabb jelentős (kormányzati becslések majd’ kétszázmilliárdos nagyságrendről szólnak) szigorításra kerülhet sor az egyensúlyi követelményekre hivatkozva. Ez ugyan némiképp ellentmond a nemrégen tett pénzügyi kormányzati nyilatkozatoknak, amely szerint a legfontosabb szempont a pénzügyi biztonság s kiszámíthatóság megteremtése.
A nevezett törvényben négy adónem módosítását is javasolják:
1. Elsőként egy kevéssé ismert adó jelenik meg, amit bányajáradéknak is szoktak nevezni. A 2008. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolajra és földgázra – általános esetben – 4 százalékponttal (több mint 30 százalékkal) emelkedne az adó mértéke, azaz 16 százalék lenne.
2. A személyi jövedelemadóban megszűnne a választás a kamatjövedelem és ellenőrzött tőkepiaci műveletek között. A kamat típusú jövedelem adóterhelése jelentősen megnőne, hiszen 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást kellene a kifizetőnek levonni és bevallani. Az új szabályok 2013. augusztus 1-jétől érvényesek, de olyan esetekben kevéssé nagyvonalú átmenetet fogalmaz meg, amikor egy korábbi megtakarítás átnyúlik e határidőn túl, ilyenkor napi arányosításra kerülne sor. A banki betéti hozamoknál érdemes figyelembe venni a lefelé lejtő kamatokat is, illetve az ebből eredő egyre csökkenő megtakarítási motivációt.
3. A telefonálás is egyre inkább „luxusnak” számít, főleg a vállalkozások esetében. Az adó mértéke megkezdett percenként 2 forintról 3-ra nő, ha nem magánszemély előfizetőhöz kapcsolódik. A maximum összeg a vállalkozásoknál 2012-ben hívószámonként még 1400 forint volt havonta, ami 2013-tól 2500 forintra nőtt, s ezt az új törvény megduplázná, azaz 5 ezer forintra emelné.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.
Ön még nem rendelkezik előfizetéssel?
Tovább az előfizetéshez
Válassza az Ön számára legkedvezőbb előfizetési csomagajánlatunkat!
Hozzászólások (0)