Tisztelt Szakértő! Kft. irányítását két ügyvezető látja el munkaviszonyban, ezenkívül van egy cégvezető, és egy logisztikai igazgató. Lehet-e bármilyen adó- vagy munkajogi következménye annak, ha az egyik ügyvezető (aki egyben tulajdonos is) bére alacsonyabb, mint a másik ügyvezetőé, valamint a cégvezető és a logisztikai igazgató bérénél is? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Két, azonos munkakörben és régióban (azonos a telephely is) dolgozó, azonos nemű munkavállaló között alapbér tekintetében különbség tapasztalható. A többet kereső munkavállaló régebb óta dolgozik az adott munkakörben a cégnél, munkatapasztalata viszont összességében nem nagyobb. Nem ismert védett tulajdonság, így tudtommal egyenlő bánásmód sérelme nehezen megítélhető. Ilyenkor a munkavállaló tehet-e valamit? Ha nincs bizonyítéka, kérheti-e a bíróságot, hivatalt, hogy "bekérje" a béradatokat? Egyáltalán jogellenes ez? Az Mt. ugyan előírja, de léteznek például bértárgyalások (illetve lehet különbség a tudás, tapasztalat, eredményesség terén is) is? Köszönettel.
A munkaerőhiány is hozzájárult a bérek elmúlt időszakbeli emelkedéséhez; a leggyorsabb ütemű bérnövekedés a költségvetési szerveknél volt, amelyeknél jelentős volt a lemaradás – mondta Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár az M1-en.
A forráshiány miatt a szükséges tíz helyett csak hat főállású sofőrrel rendelkezik a koraszülött mentéssel foglalkozó Peter Cerny Alapítványi Mentőszolgálat – nyilatkozza a Világgazdaság szerdai számában a szolgálat szakmai vezetője.
A mostani triplájára nőne a munkaidőkeret az Országgyűlés gazdasági bizottsága T/15035 szám alatt a munka törvénykönyvét módosító javaslata szerint. Az előterjesztés általános vitája ma kezdődik, a javaslat elfogadás esetén 2017. július 1. napján lépne hatályba.
Romániában 7 százalékkal jobban keresnek a román közhivatalnokok, mint Magyarországon annak ellenére, hogy Magyarországon magasabb az életszínvonal, mint Romániában – írta pénteki számában a Ziarul Financiar című román napilap.
Aláírta a bérmegállapodást a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Nonprofit Zrt. és a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 (HVDSZ 2000), ennek értelmében a dolgozók április elsejétől átlagosan 6,4 százalékos alapbéremelést kapnak – közölte a szakszervezet csütörtökön az MTI-vel.
Idén is emelik a munkabéreket az élelmiszerláncok, munkaerőt viszont nem mindenhol keresnek az MTI-nek nyilatkozó cégek tájékoztatása szerint.
Az áfacsökkentés után sem emelkedett a pincérek bére, még mindig jócskán elmarad az átlagbérektől – írja a Népszava.
Ötéves huzavona után megszületett a bérmegállapodás a német Lufthansa légitársaság és a vállalat pilótáit képviselő szakszervezet között - jelentette a német cég szerdán.
Tisztelt Szakértő! Ön szerint az Mt. 262. §-a feljogosítja az üzemi tanácsot, hogy valamennyi munkavállaló konkrét bérét megismerje, vagy csak a munkabérek változását, amiről a munkáltatónak egyébként is tájékoztatnia kell? Továbbá ez százalékos változás közlését vagy konkrét változás számszerű megosztását jelenti az üzemi tanáccsal? Egyénenként, munkakörönként, vagy az összes munkavállaló átlagában? Hogyan tudja az információadást az ÜT kikényszeríteni? Van erre valamilyen szankció, ami arra ösztönzi a munkáltatót, hogy kiadja az adatokat (amennyiben a konkrét, Mt.-ben nem írt kérés jogszerű)? Segítségét köszönöm.
Az elmaradt bérek miatt a hétvégén sztrájkolni fognak a labdarúgók az argentin bajnokságokban.
Tisztelt Surányi Imréné! Egy 2015-ben az egyházi intézmények által tanulmányi versenyek alkalmával adott ajándékutalvány adózásával kapcsolatban feltett kérdésre ön válaszolt. Válaszában nagyon röviden érintette a meghívott előadókra vonatkozó rendelkezést is, ami felvetette bennem a következő kérdést. Ha egy előadásra meghívott előadónak pl. könyvvásárlási utalványt vásárolunk, amelyet csak egy meghatározott könyváruház-láncban lehet levásárolni, akkor annak az értékét bérként kell kezelni és az összeget számfejteni kell szja és egyéb járulékok levonásával, vagy esetleg, mint önálló tevékenységből származó bevétel, annak a 90%-át kell adóalapként kezelni? Vagy félreértem a hivatkozását a kérdésre adott válaszban és csak mint kifizető tartozok utána szja- és ehofizetési kötelezettséggel? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel!
Tisztelt Szakértő! Amennyiben egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég kölcsönad munkavállalót, úgy az egyenlő bánásmód betartása azt jelenti, hogy ugyanannyi bért és béren kívüli juttatást kell, hogy nyújtson, mint amit a kölcsönvevő a saját munkavállalóinak? Az emiatt bekövetkező változást (például minimálbér-emelkedés vagy bérnövekedés a kölcsönvevőnél) a kölcsönzési szerződésben átterhelheti a kölcsönbeadó a kölcsönvevőre? Illetve a rendkívüli munkavégzésből eredő többletköltségeket is? Vagy mindez a felek megegyezésétől függ (tekintettel arra, hogy kölcsönadó és kölcsönvevő között polgári jogi szerződés jön létre)? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérem a tanácsát: a probléma a következő: a dolgozó nem jelent meg a munkavégzés helyszínén, nem jelentkezett munkára, távollétét nem igazolta betegséggel, szabadságot sem vett ki, mivel már nincs szabadsága. Visszajött két hét után, és kérdésemre, hogy hol volt, az volt a válasza, hogy fontos dolga volt. Erre a két hétre, mint munkáltató köteles vagyok-e bért és járulékot fizetni a munkavállalónak? Tisztelettel: T. Tihamér
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték