479 találat a(z) bér cimkére
Büntethető is, meg nem is a munka- és bérügyi iratmegőrzés megsértése
Cikk
Ellentmondásosak a munkaügyi és bérelszámolási dokumentumok megőrzésére vonatkozó jogszabályok. Súlyos bírságot kaphat a nyakába az, aki nem teljesíti e kötelezettségét, ugyanakkor elég egyszerűen ki is lehet bújni a büntetés alól.
Bérszakadék a nők és a férfiak fizetése között
Cikk
Bár a helyzet javult, a nők Európa-szerte még 2014-ben is átlagosan 16,1 százalékkal kevesebbet kerestek a férfiaknál, az ezt megelőző évhez képest a legnagyobb javulás Magyarországon mutatkozott – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) hétfői jelentéséből.
Bérekről szkandereznek a Volánnál
Cikk
Tovább egyeztetnek a Volán szakszervezetek a munkáltatóval a bérfejlesztésről és egy sztrájk esetén nyújtandó elégséges szolgáltatásról – mondta Baranyai Zoltán, a Közúti Közlekedési Szakszervezetek elnöke, a Volán Szakszervezetek Együttműködési Fóruma szóvivője hétfőn az MTI-nek.
Megállapodtak az idei béremelésről a MÁV-nál
Cikk
Megszületett az idei évre vonatkozó bérmegállapodás a vasútnál kedden – közölte a MÁV Zrt. és a szakszervezeti oldal az MTI-vel.
Szakképzési hozzájárulás
Kérdés
Tisztelt Szakértő ! Kérdésem: alapítvány által fenntartott 12 évfolyamos gimnáziumban a munkavállalók részére kifizetett bérek után kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni? Köszönettel !
Végrehajtói letiltás – kamat
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Sajnos egyre több munkáltató dolgozójánál fut be végrehajtói letiltás – közüzemi számla, társasházi közös költség stb. tartozás miatt annak – beszedésére. A standard letiltásban, amit a végrehajtó küld a Ptk. 301. § (1) bekezdésére történik hivatkozás a főkövetelés (tőke) utáni kamat mértékére, ami már nincs hatályban. Az új Ptk. XXIII. fejezete csak vállalkozások közötti, illetve hatóság esetén taglal késedelmes teljesítés esetére mértéket. A magánszemély esetén mi az alkalmazandó kamat mértéke, illetve hol kerül ez szabályozásra?
Munkaviszony megszűnése felszámolás alatt
Kérdés
Egy munkavállaló munkahelye szeptember 1-éjn felszámolás alá került. A felszámoló a munkavállaló munkaviszonyát december 31-ével felmondással megszüntette. A felszámolás előtti időszak alatt (januártól–augusztusig) a munkáltató időben elkészítette a bérszámfejtést, amit átadott a munkavállalónak. A munkabér rendezése azonban csak a januártól–áprilisig tartó időszakra történt meg, ezután munkabérutalás nem történt. A felszámoló a felszámolás alatti időszak (szeptember-december) munkaviszonyáról nem készítette el a bérszámfejtést. A munkaviszony megszűnésekor a felszámoló elkészítette a kilépő papírokat, ebben azonban jövedelemként a januártól-áprilisig tartó időszak jövedelmét tüntette fel úgy, hogy a munkaviszony megszűnésének napjaként helyesen a december 31-e szerepelt. Kérdések: A felszámoló helyesen tüntette-e fel a kilépő papírokon a munkavállaló jövedelmét, azaz csak a ténylegesen megkapott jövedelmet kell-e feltüntetni? A felszámolónak a felszámolás időszaka alatti jövedelmekről el kell-e készítenie a bérszámfejtést úgy, hogy azt a munkavállaló pénzben nem kapta meg? Ha nem, akkor mi lesz ezzel a jövedelemmel? Be kell-e jelenteni a felszámoló felé a felszámolás időszaka alatti munkaviszonyból származó bérkövetelését, úgy hogy azt nem számfejtette?
Csed számítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 18 hetes kismama vagyok, első gyermekem várható születési időpontja 2016. június 30. 2013. augusztus óta folyamatosan rendelkezem 8 órás munkaviszonnyal. Jelenlegi munkahelyemen, 2015. július óta dolgozom havi bruttó 320 000 forintért. Betegszabadságon, illetve táppénzen nem voltam eddig. Feladat-átszervezés következtében valószínűleg új munkáltatóm lesz 2016. április 1-jétől, ahol a bérem is változna bruttó 238 000 forintra. Feltételezzük, hogy gyermekem a várható hónapban, június végén születik. 1.) Ha április 1-jénl megváltozik a munkáltatóm, ezzel a bérem bruttó 238 000 forintra csökken, és egészen a szülés időpontjáig dolgozom, akkor a szülés időpontját megelőző harmadik hónap utolsó napján, azaz március 31-én még a korábbi munkahelyemen vagyok biztosított. Ebben az esetben a mindenkor hatályos minimálbér kétszeresének harmincad része, azaz 7400 forint szolgál a napi alapul? Jól értem ugye, hogy ez ténylegesen napi alap, azaz havi szinten bruttó 222 000 forint a csed alapja? 2.) Ha munkahelyet váltok a fentiek szerint, jól értelmezem, hogy nincs lehetőség arra, hogy a több mint két éve fennálló biztosított viszonyom ellenére sem az új munkahely szerinti buttó 238 000 forint (ami meghaladja a minimálbér kétszeresét), sem a korábbi munkahelyemen március 31-jétől visszafelé számított 180 napon átlagosan elért bruttó 320 000 forint nem lehet a csed alapja? Szíves segítségét előre is nagyon köszönöm.
Béremelés 2016: megkezdődtek a tárgyalások
Cikk
Ismét összeült a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), amelynek első, januári ülésén a bérajánlások kérdésével foglalkoztak – mondta a VKF szakszervezeti és a munkáltatói oldalának egy-egy képviselője szerdán a tárgyalást követően az MTI-nek.
Egyszerűsített foglalkoztatott bére és elszámolható költségei
Cikk
Családtagot alkalmazna egyszerűsített foglalkoztatásban egy bt. Mennyit kell fizetni, milyen költségeket lehet elszámolni? Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő olvasói kérdésre adott válaszát ismertetjük.
Alkalmi munkára fizetendő új összegek
Cikk
Egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi munka) esetén – mivel 2016-ban változott a minimálbér és a garantált bérminimum összege – mennyi a minimum fizetendő napi összeg? Olvasói kérdésre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő válaszolt.
Bér vagy jövedelem II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Korábbi kérdés: Köszönöm a válaszát, teljesen érthető. Egy kérdés merült még fel, hogy erről adóigazolást kell kiállítanunk a volt munkavállalónak? Abban az esetben is, ha értékpapírt kap? Köszönöm!
Felrúgta a bérmegállapodást, sztrájk lesz
Cikk
Leállnak a buszok és a villamosok, sztrájkolni fognak a közlekedési dolgozók Miskolcon, miután a városi fenntartó nem teljesítette korábbi béremelési ígéretét – írta keddi számában a Népszabadság.
Bér vagy egyéb jövedelem
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Milyen jövedelemnek minősül, ha egy munkáltató jogtalanul felmond a munkavállalónak, és a munkavállaló pert indít a munkáltató ellen, de a per megkezdése előtt peren kívül megegyeznek abban, hogy a munkavállalót nem veszik vissza, azonban 1 millió forintot kifizet az okozott kellemetlenségért. A kifizetett összeg milyen jövedelemnek minősül, illetve ez után kinek milyen adót és járulékot kell fizetni? Bér vagy egyéb jövedelem? Ha esetleg a munkáltató nem rendelkezik ennyi készpénzzel, és tárgyi formában vagy esetleg befektetési jegy formájában tesz eleget a kötelezettségének, akkor változtat-e ez valamit az adózáson? Köszönöm!
Nem csak a munkabér nő tovább – most jó lenni katonának
Cikk
Január 1-jétől újabb 5 százalékkal nő a honvédségnél dolgozók bére, és emelkednek a béren kívüli juttatások is – jelentette be a honvédelmi miniszter a honvéd érdekvédelmi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodás aláírása előtt hétfőn Budapesten.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
