A munkáltató a munkavállalót a munkaszerződés alapján foglalkoztatni köteles. Állásidőnek az az időszak tekintendő, amikor a munkáltató ezt a foglalkoztatási kötelezettségét nem teljesíti. Mivel január 1. napjával az állásidőt is érintő változás történt, érdemes ennek szabályait áttekinteni. Nézzük, melyek az állásidő szabályai, és ezek miképpen alkalmazandóak!
Gyakran találkozunk azzal a kérdéssel, hogy kötetlen munkarend esetén a rendkívüli munka (köznapi nyelvén túlóra) miképpen értelmezhető, annak elszámolására sor kell-e kerüljön, és ha igen, milyen módon. Az alábbiakban röviden ismertetjük a kötetlen munkarend lényegét, valamint a rendkívüli munka ehhez való viszonyát. Tapasztalatok szerint sok a félreértés a téma kapcsán.
A munkaidő szélsőségesen egyenlőtlen beosztására, a rendkívüli munkaidővel járó költségek kifizetésének elhalasztására teremt lehetőséget a kormány nemrégiben elfogadott rendeletével, amely szerint a turizmus-vendéglátás szektorban akár 24 havi munkaidőkeretet is megszabhatnak a munkáltatók. Ráadásul a vonatkozó rendelet hatályba lépését megelőzően meghatározott munkaidőkeretet is meghosszabbíthatják. A felmondáskor előnytelen szabályokkal a munkavállalókat két évre hozzáláncolhatják az adott munkáltatókhoz.
Adott egy kiskereskedelemmel foglalkozó cég, az üzlet szombaton is nyitva van, de kizárólag délelőtt (4 órát). Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a szombati munkavégzés fejében egy egész nap pihenőnapot ad a munkavállalóknak egy másik napon? Olvasónk kérdésére dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.
A nyár az egyszerűsített foglalkoztatás fő szezonja. Tapasztalataink szerint sokan nincsenek tisztában az ehhez kapcsolódó bérpótlékfizetési rendelkezésekkel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték