hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Sofőrök bére: többnapos távolléttel járó munkavégzést hogyan kell díjazni?

  • adozona.hu

Vállalkozás melléktevékenysége az autóbuszos személyszállítás. Ha a sofőr kollégák többnapos buszos kirándulásra mennek, akkor a nem vezetéssel töltött idejük minek számít, hogyan és milyen jogcímen kell elszámolni nekik? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

"A cég két munkaviszonyban foglalkoztatott gépjárművezetője hétfőtől péntekig dolgozik, 08:00-16:00 óra között, más sofőri elfoglaltsággal. Autóbuszos személyszállítás havi 1-2 alkalommal van, általában hétvégenként. Ha a kollégák többnapos buszos kirándulásra mennek, akkor a nem vezetéssel töltött idejük minek számít, hogyan és milyen jogcímen kell elszámolni nekik (ha hagyományos módon számolnák el, akkor képtelen mennyiségű túlórájuk keletkezne). Tehát egyhetes kirándulásnál a távolléti idejük 168 óra lenne (gyakorlatilag a havi munkaidőkeretük kimerülne), a vezetési idő ennek töredéke, de miután nem jönnek haza, a nem vezetéssel töltött időnek hogyan kell szerepelnie a bérszámfejtésben?" – kérdezte olvasónk

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) 18/B paragrafusának b) pontja alapján minden olyan idő, amely nem minősül munkaidőnek és pihenőidőnek, és amely során a munkavállalónak nem kell a munkahelyén tartózkodnia, de készen kell állnia a jármű vezetésének megkezdésére, folytatására, illetve egyéb munka elvégzésére, várakozási időnek minősül. E feltételek együttes érvényesülése esetén rendelkezésre állási időnek számít különösen a menetrend szerinti autóbusz-közlekedésben foglalkoztatott munkavállalónak a napi munkaidő-beosztási terv alapján a járatok érkezése és indítása között várakozással eltöltött idő (azaz nem munkaidő). Bár a kérdés szerinti esetben nem menetrend szerinti közlekedésről van szó, mégis analógiaként alkalmazható ez a szabályt. Ráadásul a felsorolás nem is taxatíve, tehát feltételezhető, hogy a jogalkotó a különjárat esetét is ide értette. Az Mt. által szabályozott rendelkezésre állás (ügyelet, készenlét) fogalmába ugyanis nem besorolható.

Mindenképpen javasolt a többnapos kirándulások tartamára munkaidőkeretet megállapítani. Ez egyenlőtlen munkarend esetén kötelező is (illetve helyette megfelelő az elszámolási időszak is). A törvény 18/E paragrafusának (3) bekezdése szerint rendelkezésre állási időnek minősülő időszakot és annak előrelátható időtartamát – az indulás előtt vagy közvetlenül a rendelkezésre állási idő kezdetét megelőzően – ismertetni kell a munkavállalóval.

A munkavállalót a rendelkezésre állási időre az Mt. 144. paragrafusának (1) bekezdésében az ügyelet esetére meghatározott munkabér illeti meg (Kkt. 18/I §). Ez alapján tehát ügyelet esetén 40 százalékos bérpótlék jár.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Helikopter vásárlása 3. országból

Juhász Tibor

okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő

Munkaidőkeret túlórák

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Innovációs járulék fióktelepek esetén

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 október
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Együttműködő partnereink