Tisztelt Szakértő! Ha egy cég alkalmi munkavállalót foglalkoztat –vendéglátás a tevékenysége –, akkor úgy értelmezem, hogy vasárnapi munka esetén nem jár neki bérpótlék, viszont a munkaszüneti napon való foglalkoztatás 100 százalékos bérpótlékot jelent számára? Amennyiben bérpótlékot számfejtünk neki, akkor a mentesített keretösszeget már emiatt túllépjük, ami szja-alapot eredményez? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Adózóna! Havi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalóink 2018.04.21. helyett 2018.04.14-én dolgoznának. (Így a 04.21-ét megkapnák pihenőnapnak.) Kell nekik bérpótlékot fizetnünk? Köszönettel:
T. Szakértő! A munkáltatónál a dolgozók heti 40 órás munkaszerződéssel rendelkeznek, 3 havi munkaidőkeretben vannak foglalkoztatva úgy, hogy a beosztásuk 12 órás műszakokban történik 7-19-ig. Nem készenléti jellegű munkakörben vannak. A kérdésem az lenne, hogy 19 óra után a műszakot követően elrendelhető-e ugyanazon dolgozó számára készenlét? Amennyiben a készenlét alatt berendelés történik, akkor a pihenőidőt hogyan kell számolni? A készenlét alatti munkavégzés rendkívüli munkaidőnek számít? Hogyan kell bérpótlékot meghatározni március 14-ei készenlét alatti munkavégzés esetén abban az esetben, ha 14-én 22-órától 15-én 3 óráig kellett dolgozni. Szabályos-e az alábbi eljárás? Heti 3*12 órás műszak, ebben az esetben 4 óra hiányzik a heti 40 órából. A készenlét alatti munkavégzésből 4 órát el lehet számolni a munkaidő-keretben rendes munkaidőként annak érdekében, hogy a heti 40 óra átlagban le legyen dolgozva?
Újabb munkaszüneti nap közeledik, mely kapcsán a vállalkozások különböző problémákkal szembesülhetnek. Érdemes áttekinteni, hogy kik végezhetnek munkát ezen a napon. Azt sem árt tudni, hogy munkavégzés esetén milyen bért, illetve bérpótlékokat kell fizetni, ráadásul bizonyos esetekben munkavégzés hiányában is fennáll bérfizetési kötelezettség. Ezeket a területeket mutatjuk be írásunkban.
Február hónapban bért emeltünk a munkáltató, amelyet január 1-jéig visszamenőlegesen kapnak meg a munkavállalók. Ebben az esetben milyen januárban elszámolt jogcímekre kell érvényesíteni az új béreket? Különbözetet kell-e számolni például a kifizetett túlórákra, műszakpótlékra, szabadságra, betegszabadságra? Ha igen, lehet-e összevontan visszamenőleges bérfejlesztés jogcímen számfejteni a juttatásokat? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: szóbeli megállapodás alapján létrejött 12 órás egyszerűsített foglakoztatás esetében, amennyiben ez a munkavégzés 12-24 óráig tart, 8 óra után jár pótlék (50%)? Illetve ebben az esetben jár 15% éjszakai pótlék is, mivel a munkavégzés 22 óra után is tart és meghaladta az 1 órát? Van olyan eset, amikor nem kell az alkalmi munkavállaló számára 12 órás munkavégzésnél pótlékot számolni? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Lehet, hogy egy banális kérdéssel fordulok Önhöz, de eléggé megosztott a kollégáim álláspontja az alábbi ügyben: egy vendéglátóipari egység dolgozói munkaidőkeretes szerződéssel vannak alkalmazva, tehát előfordul, hogy vasárnap, ünnepnap is dolgoznak, továbbá akár éjjel is (18-24 óra között). Kérdésem: ebben az esetben kell-e számfejteni részükre bérpótlékokat. (Gondolok itt a az ünnepnapi-, vasárnapi-, műszak- és éjszakai pótlékra.) Munkaszerződésükben az alábbi szöveg szerepel: "6.2. A Munkavállaló részére a heti pihenőnap és szabadnap a szokásostól eltérő módon kerül kiadásra. A kiadás módja: 6.2.1. A Munkavállaló munkaideje egyenlőtlenül és osztott munkaidőként is beosztható, ilyenkor a napi munkaidő 4 óránál kevesebb, 12 óránál több nem lehet. 6.2.2. A Munkavállaló munkaköre rendeltetéséből adódóan vasárnap és munkaszüneti napon is rendes munkaidőben dolgozó munkakörnek minősül. " Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekkel fordulok Önhöz: Az Mt. 145. § (1) bekezdése alapján a felek a 140-142. §-ban meghatározott bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg. A szakirodalom álláspontja egyértelműnek tűnik annak kapcsán, hogy ilyen esetben a felek közötti munkaszerződésben az alapbérbe beépített bérpótlékokat egyenként nevesíteni kell. Kötelesek-e a felek a munkaszerződésben az alapbérbe beépített, egyes, nevesített bérpótlékokhoz tételesen meghatározott összeget hozzárendelni, vagy elegendő, ha a munkaszerződés mindössze azt tartalmazza, hogy az alapbérbe mely bérpótlékok kerülnek beépítésre? Amennyiben szükséges az (alapbérbe beépített) nevesített bérpótlékokhoz tételes összeget hozzárendelni, megfelelő-e, ha a felek ezek összegét a beépítést megelőző, utolsó 12 naptári hónapban kifizetett, adott bérpótlék havi átlaga szerint állapítják meg? Köszönettel.
A munkaidőkeret a munkáltató kezében egy eszköz arra, hogy a működéséhez, a termelés sajátosságához igazítsa a munkavégzést, kiküszöbölje a hullámzó foglalkoztatást, akkor osztva be a dolgozót, amikor a munkájára szükség van. Így nem arra kell figyelnie, hogy a munkavállaló minden nap 8 órát dolgozik-e, hanem a keret szerinti óraszámmal kell gazdálkodnia. Azért is előnyös, mert munkaidőkeret esetén a munkavállaló beosztható 5 egymást követő napra akár napi 12 órában is anélkül, hogy túlmunka keletkezne. A munkaidőkeret hatékonysága a jó munkaszervezésen múlik.
Tisztelt Szakértő! A munkavállalót 5/2, kétműszakos munkarendben foglalkoztatjuk, 06-14-ig és 12-20 óráig. Helyettesítésre kértük fel a portára, ahol 18-06-ig kellett dolgoznia. A munkavállaló el is fogadta. Több órát nem kellett neki dolgozni összességében, mint a 8 órás beosztásnál, mert két 12 órás munkaidő után pihenőnapot kapott. A munkaidő-beosztást 7 nappal előbb közöltük vele. Kérdésem, hogy az 50%-os bérpótlékot (pihenőnap kiadása miatt) a napi + 4 órára kell elszámolni, vagy napi 12 órára. Tisztelettel.
November 1-jétől 33 ezer forintos havi bérpótlékban részesülnek a védőnők - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkár szombaton Budapesten.
Tisztelt Szakértők! Az alap: készenléti jellegű munkakör, kéthavi munkaidőkeret, egyenlőtlen munkaidő beosztás. Van olyan, hogy a munkavállaló napi 4 órát, de van olyan is, hogy egy nap akár 18 órát dolgozik. A kérdés: A példában vegyünk alapul két olyan hónapot munkaidőkeretnek, amelyben 21 munkanap van. Normál helyzetben 2x168 óra, azaz 336 órán túli munkavégzésért jár az 50 százalékos bérpótlék. Készenléti jellegű munkavégzésnél mennyi ebben az esetben a munkaidőkeret végén a havi óraszám, ami után rendkívüli munkavégzésért (túlóra) bérpótlékot kell elszámolni? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Dolgozóinkat háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. Negyedév végén számfejtjük a munkaidőkereten felül keletkezett túlórájukat. Kérdésem, hogy milyen módon kell kiszámolni a túlóraalapot? 1. Helyes-e, hogy a havi 200 ezer forint alapbér esetén a negyedéves alapbért osztom a például a 2017. 3. negyedéves óraszámmal (600 ezer forint/520 óra), és az így kapott órabérrel számolom ki a túlóraalapot, vagy a munkaidőkeret utolsó hónapjának óraszámával (2017. 09. hónapban 168 óra) kell osztanom a havi alapbért, és az így kapott órabérből kell a túlóraalapot kiszámolnom? Ezután a bérpótlékhoz a havi alapbért osztom 174-gyel (200 ezer forint/174 óra), és az így kapott órabérrel számolom ki az 50 százalékos túlórapótlékot. 2. Amennyiben kiderül, hogy hibás a túlóraalap-számfejtés, mily módon lehet korrigálni? Elegendő jegyzőkönyv kíséretében megtenni a korrekciós számfejtést? Esetleg önellenőrizni kellene – akár évekre visszamenőleg – a bevallásokat? Korábban a túlóra számfejtése az alábbiak szerint történt: alapbér 200 ezer forint/174 óra szorozva a túlórák számával és szorozva még 150 százalékkal. Várom szíves válaszukat!
Tisztelt Munkaügyi Szakértő! Munkaidőkeret esetén nem egyértelmű számunkra, hogy azonnali túlórákkal hogyan kell elszámolni, illetve azoknak milyen hatása van a munkaidőkeret-elszámolásra az időszak végén. Példánkban van egy negyedéves munkaidőkerettel elszámoló társaság. Történik egy olyan eset, amikor a munkavállaló eredeti munkarendje 6:00–14:30-ig szólt, azonban egy nappal előtte lebetegedés miatt megkérik, hogy 15:00–23:30-ig dolgozzon. Ebben az esetben a mi szakmai megítélésünk szerint a teljes 8 órát (mert 0,5 óra munkaközi szünet van) rendkívüli munkának kell tekinteni, és mivel a változtatás 1 napon belül történt, ezért olyan rendkívüli munkáról beszélünk, amit az adott hónapban azonnal ki kell fizetni (munkaidőkeret október–december periódusra vonatkozik és a fenti eset októberben történt). Az a kérdési, hogy az októberi számfejtésben a normál havi bér mellett (havi béresek) csak a (A) 8 órára eső bérpótlékot kell többletként elszámolni, vagy (B) 8 óra bérpótlékot és 8 órára eső alapbért is. Az a nagy különbség, hogy (A) esetén az alapórák bent maradnának a negyedéves munkaidőkeret elszámolásban, míg (B) esetben nem.A munkáltató szempontjából (A) és (B) költségterhe jelentősen különbözik egymástól. Mi az Önök szakmai meglátása a kérdésben? Üdv.: Nagy Péter
A bérpótlékokra vonatkozó szabályok a munka díjazásával összefüggésben kiemelten fontosak. Az alábbiakban a leggyakoribb félreértéseket mutatjuk be, illetve javaslatot is teszünk a bérpótlékszámítás szabályainak egyszerűsítésére.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték