A tagi kölcsön jól jöhet a forráshiányos társaságnak, de gondot okozhat, ha a cég szeretne megszabadulni tőle. Milyen következményei vannak a tagi kölcsön elengedésének, átvállalásának, illetve apportjának? Összefoglaltuk.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tulajdonosa alapításkor a saját gépjárművét apportként bevitte a társaságba. A kérdésem az lenne, hogy a rendelkezésre bocsátással egyidejűleg át kell-e íratni a cég nevére az autót? Vagy legalább üzembentartónak megjelölni? Ha ez nem történt meg, akkor az jelentheti azt, hogy nem is történt meg a rendelkezésre bocsátás? Mi ilyenkor a teendő? Üdvözlettel: Hajdu Andrea
Tisztelt Szakértő! Magyar kft. magánszemély tulajdonosa a gép apportot pénzre cseréli a jegyzett tőkében. 1.) Az apport kivétele termékértékesítésnek számít-e, ami áfafizetési kötelezettséggel jár? 2.) A társasági szerződést kell-e módosítani, mivel a jegyzett tőke összege érdemben nem változik? Köszönöm a választ!
Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó egyéni cég alapításakor felvett leltárában a következő tételek vannak: Tárgyi eszközök nettó értéke: 10 millió forint, ez lesz az apportérték is. A vevők (3 millió forint értékben) az egyéni céghez folytak be, bevételként az egyéni vállalkozás bevételeként vettük figyelembe. A követelések között van biztosítás 1 millió forint, óvadék 50 ezer forint, pénzkészlet, pénztár 1 millió forint, bankszámla 20 millió forint. A kötelezettségek között a szállítók 2 milió forint, amit már az egyéni cég fizetett ki, de az egyéni vállalkozásnál vettük figyelembe, mint költséget. A kötelezettségek között van még tagi kölcsön 20 millió forint értékben, amit már az egyéni cég fizetett ki. Kérdésem, hogy mit kell apportként bevinni az egyéni cégbe, a tárgyi eszközöket és a vevőkön kívüli követeléseket, valamint a pénzeszközöket is? A kötelezettségek az egyéni cégbe milyen módon kerülnek, és költséget jelentenek-e? Amennyiben lehet, kérném a fenti tételek egyedi magyarázatát, adóvonzatát és könyvelését. Tisztelettel: Krisztiánné
Ahogy az ókori görög filozófus, Herakleitosz mondta: „Az egyetlen állandó, a változás maga.” Ahogy az élet sok más területére, igaz ez az üzleti életben is. Gyakran megesik, hogy a cégek elkezdenek egy tevékenységet, akár sikerre is viszik, majd valamilyen üzleti megfontolás miatt szeretnének – lehetőség szerint minél kedvezőbb áron, de minél kisebb áfakötelezettséggel – megválni tőle. Nézzük: hogyan kerülhető el ekkor az áfakötelezettség?
Magánszemély tulajdonos "A" jelű kft.-ben lévő 24 százalékos mértékű üzletrészéből 2 százalékot apportként szeretne bevinni egy újonnan alakuló "B" jelű kft.-be. 1. kérdés: lehet-e az üzletrészt apportálni? 2. kérdés: az apportáló magánszemély tulajdonosnak milyen adókötelezettsége keletkezik, és annak mi az alapja?
Tisztelt Szakértő! Magánszemély 100 százalékos tulajdonában lévő társaságban ("A" társaság) lévő 20 millió forint névértékű, 100 millió forint piaci értékű részesedését 100 millió forint apport értéken beviszi egy kft.-be ("B" társaság), melynek szintén 100 százalékos tulajdonosa. B társaság ezután a benne lévő "A" tulajdonrészt 100 millió forintért értékesíti "C" társaságnak. A magánszemély hogyan halaszthatja az apport miatti árfolyamnyereség (100-20=80 millió forint) után keletkező jövedelemadó megfizetését? Másik kérdésem az üggyel kapcsolatban: A magánszemély először az "A" társaságban lévő 100 százalékos üzletrészét a fiának ajándékozza, és mivel egyenesági rokonról van szó, az ajándék adó- és illetékmentes. A fiú ezt követően apportálja azt az apja (magánszemély) tulajdonában lévő "B" társaságba. Az apport értéke itt is 100 millió forint, mint az előbb. Így a "B" társaság tulajdonosai lesznek apa és fia. A "B" társaság ezután eladja "C" társaságnak az apportált részesedést, 100 millió forint vételáron. Egy idő után a fiú az apjának (az eredeti "magánszemélynek") ajándékozza a "B" társaságban lévő üzletrészét. Kérdésem: a második esetben keletkezik-e és mikor az "A" társaságbeli részesedésen árfolyamnyereség? Lehetséges, hogy nem?
Tisztelt Adózóna! Az alábbiakban kérném álláspontjukat: Egy ügyfelem saját tulajdonú ingatlanán építésiengedély-köteles ingatlan beruházásba kezdett. Az ingatlan beruházásból – szerződés alapján, részteljesítésként – már befogadott néhány nagyértékű fordított adózású számlát a generálkivitelezőtől, illetve más szolgáltatóktól pedig egyenes adózású számlákat. Ügyfelem a saját tulajdonú ingatlanát időközben apportálta egy másik társaságba, mely társaság szerződésben vállalta a folyamatban lévő beruházás megvalósítását azzal, hogy az ügyfelem által már befogadott és kifizetett számlák ellenértékét az ügyfelem által részére kibocsátott számla ellenében megtéríti. Kérdésem, hogy az eredetileg fordított áfával kiállított számlákat – tekintettel arra, hogy ügyfelem maga nem a generálkivitelező, illetve hogy eredeti szándéka szerint ez ügyben nem az új társaság (mint új beruházó) érdekében járt el, hanem saját maga kívánta a beruházást lebonyolítani (tehát az ügylet véleményem szerint nem minősül közvetített szolgáltatásnak) – egyenes vagy fordított áfával kell-e kiállítania? Mielőbbi válaszukat előre is köszönöm:
Tisztelt Adózóna! Segítségüket kérném egy apporttal kapcsolatban. Idén alakult egy új kft, melyben egy másik kft. a tulajdonos. A pénzbeli befizetett tőke 3 millió forint volt, amit a bankba befizetett, viszont ez a cég egy alkalmazást apportként átadott. Erről készült ügyvéd előtti nyilatkozat. Az lenne a kérdésem, hogy erről az átadásról számlát nem kell kiállítania az apportáló cégnek? Ezt az alkalmazást mikori dátummal és hogyan vezetem ki a könyvekből, illetve a másik cégbe milyen bizonylatokkal könyvelhető? Köszönettel: Alexandra
A társaságok alapításának, tőkeemelésének, cégcsoportok átszervezésének alapvető eszköze a társaság tőkéjének nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás, más néven apport formájában történő biztosítása. A cégműveletek ezen pénzkímélő módozata rendkívül közkedvelt, ugyanakkor számos adónemet érintő hatásaival érdemes tisztában lenni az adótervek készítésekor.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tulajdonosa tőkeemelést hajtana végre, ingatlant apportál. Ezt az ingatlant mint bérlő most is a kft. használja, 2017-ben nagyértékű (teljeskörű) felújítást történt, melynek értékét aktiválta a tárgyi eszközei közé és 6 százalék értékcsökkenést számol el. Az apport értékének meghatározásához értékbecslőt kérnek fel, aki megállapítja a piaci értéket, de ez az érték tartalmazza a felújítás miatti értéknövekedést. Amennyiben ezt az értékbecslést egy évvel korábban készítették volna el, az értéke jelentősen kevesebb lenne. Kérdésem, hogy milyen értéken történik az apportálás, mivel így a felújítás költsége kétszer is szerepel/szerepelhet a befektetett eszközök értékében? Össze kell-e vezetni majd az ingatlanaktiválás értékét és a felújítás korábban aktivált értékét? Jövőben egy tárgyi eszköz szerepel könyveiben? Esetleg terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni a felújítás értékére? Mi a helyes számviteli, adózási elszámolás? Válaszát előre is köszönöm!
Egyik magyar cég egy másik magyar cégbe ingatlant apportált. Az apportáló cégnél egymillió forint nyereség keletkezett az apport miatt. Ez után a nyereség után kell-e az apportáló cégnél társasági adót fizetni?
Ingatlant apportálna saját résztulajdonában álló cégébe egy magánszemély, az ingatlan egy részét egy másik (szintén résztulajdonában lévő társaság bérelné). Milyen kötelezettségekkel jár az ügylet? Olvasói kérdésre dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy őstermelő 7 évvel ezelőtt nullára írt tárgyi eszközeit apportként viszi be újonnan alakuló kft.-jébe, melynek 50 százalékban lesz a tulajdonosa. Az eszközök értéke 3 millió forint. Kérdésem, hogy ezt az összeget az őstermelőnek az egyszeres könyvelésében egyéb bevételként kell elszámolnia, mivel a tárgyi eszközeit elidegenítette? Az szja-bevallásban ezt az egyéb jogcímen folyósított támogatások között kell szerepeltetni? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A 2013. év folyamán a kft. tulajdonosa beapportált egy ingatlant a cégbe, ami által a jegyzett tőke megnövekedett (társasági szerződés módosítás, cégbírósági bejegyzés, ingatlan-nyilvántartás, könyvvizsgálói vélemény, minden megvolt). Az ingatlant nyilvántartásba vettük, értékcsökkenés alá vontuk. Az ingatlan értékesítésre került a későbbiekben. A kérdésem az, hogy kellett volna társasági szerződést módosítani emiatt? Az ingatlant kevesebbért tudtuk eladni, mint a könyv szerinti értéke. Az ügyvéd szerint igen, mert kevesebbet kaptunk érte, mint amilyen értéken apportálásra került. Mivel forgalomképes eszközt kaptunk apportként, ami a mi tulajdonunkba került, mi szabadon rendelkezünk/tünk felette, ezáltal szabadon értékesíthettük is. Illetve az apporttal a tulajdonosnak megnövekedett az üzletrésze Ft-ban. Nem értem, hogy miért is kellene az apport értékesítése miatt (hiába volt veszteséges az eladás) társasági szerződést módosítani. Válaszát, észrevételét előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték