Tisztelt Szakértő! 1. Betéti társaság átalakulhat-e zrt.-vé? 2. Zrt. alaptőkéje 5 millió forint lehet, aminek 30%-ának legalább készpénznek kell lennie. A fennmaradó 70%-ot apportálhatja-e? Az ügyfél kis repülőgépek gyártásával fog foglalkozni, jelen esetben csak a prototípus van meg, és ezt szeretnék beapportálni. Ki állapítja meg ennek az értékét, amivel be lehet vinni a zrt. alaptőkéjébe, és hogyan kell ezt elvégezni? Köszönöm a választ. Polyák Márta
Tisztelt Szakértő! "A" Kft. egy magánszeméllyel 50-50%-os tagsággal megalapította "B" Kft.-t. A törzstőke egy részét pénzbeli, egy részét know-how apportálás formájában nyújtják. Ahhoz, hogy "A" Kft. ezt átadhassa, először birtokosa kell legyen. Kérdésem a következő: "A" Kft. megvásárolhatja ezt az ügyvezetőjétől? Ezt követően pedig átadhatja apportnként "B" Kft.-nek? Amennyiben igen, a vételár kifizetésére 3 hónapot határoznának meg. Szja-fizetési kötelezettség csak a kifizetés után keletkezne? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A saját cégemben van pénzeszközátadásból eredő elismert követelés kimutatva a 3-as számlaosztályban. Ezt a másik fél által nem vitatott kölcsönt – melyet jelenleg nem tud visszafizetni – fordíthatom-e a saját cégemben törzstőkeemelésre? A saját tőke a jegyzett tőke alatt van és bank ennek a rendezéséhez köti a hitelfolyósítást. Ha van mód ennek a rendezésére, akkor kérem szíveskedjen a kapcsolódó könyvelési tételeket is csatolni. Segítségét előre is köszönöm!
Ajánlott-e, és ha igen, hogyan és mi a menete, ha jegyzett tőkét szeretnénk tanulmány mint immateriális javak apportálásával emelni? Milyen az erre megfelelő tanulmány? A tanulmány lehet a kft. tagjai által készített tanulmány is, amelynek forgalmi értekét a könyvvizsgáló határozza meg?
"A" társaság folyamatban lévő beruházást apportál "B" társaságba, a könyv szerinti értéknél magasabb összegben fogadják el az apport értékét. Mi a teendő "A" társaság adóalapjának számításánál, mivel nem valósul meg bevételszerzés, csak üzletrészt kap helyette? Véleményem szerint ebből nem lehet adóalap, csak akkor, ha az üzletrészt elidegenítik. Milyen jogszabályi paragrafusokra kell hivatkozni? Hogyan lehetne ez utólag bejelentett részesedés szerzése?
Tisztelt Szakértő! Kft. tagja apportként vinne be telket a kft.-be. A telekre autószerelő műhelyt szeretne építeni. Hogyan kell kezelni a könyvekben majd a telket és a rá megépülő műhelyt? Kérem részletes válaszát! Tisztelettel.
Ajánlott-e és ha igen, hogyan és mi a menete, ha jegyzett tőkét szeretnénk tanulmány mint immaterialis javak apportálásaval emelni? Milyen az erre megfelelő tanulmány? A tanulmány lehet-e a kft. tagjai által készített tanulmány is, amelynek forgalmi értékét a könyvvizsgáló közreműködésével határoznánk meg?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó szeretne egyszemélyes kft.-vé átalakulni, és ezzel kapcsolatosan a következő kérdések merültek fel: 1. Az egyéni vállalkozó egyéni céget alapít. Az alapítás során az egyéni céget lehet-e jogi értelemben jogutódnak tekinteni, vagyis a működéséhez kapcsolódó engedélyeket automatikusan örökli-e az egyéni cég? Amennyiben igen, azokat csak a magyar jogrendre való tekintettel vagy az EU-ra vonatkozólag globálisan? Ha az egyéni cég örökli a jogokat, akkor azt a kft. mint általános jogutód is örökli? (Az egyéni vállalkozó Ausztriában dolgozik, a nevére szóló engedéllyel rendelkezik és osztrák áfaalany is az ottani értékesítései tekintetében.) 2. Az egyéni cég alapításakor kell illetéket fizetnie az apportként megjelölt ingatlanok és gépjárművek után? 3. Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség az egyéni cég kft.-vé való átalakulása során? 4. Jól tudom-e , hogy az áfatörvény szerint sem az egyéni cégbe való apportáláskor, sem pedig az egyéni cég kft.-vé való átalakulásakor nem keletkezik áfafizetési kötelezettség a 17-18. § alapján (a törvényben felsorolt feltételeknek megfelel). 5. Az egyéni cégbe nem vihet be kötelezettségeket, azonban az egyéni vállalkozóra kiállított szállítói számlákat az egyéni cég kifizetheti (és a nem szállítói egyéb kötelezettségeket is). Ezek a kifizetések, egyéb ráfordításnak könyvelendőek a kettős könyvvitel rendszerében (nyitó kötelezettség hiányában)? Ha igen, akkor ez tao-alap növelő tétel lesz-e?
Tisztelt Szakértő! A kft. törzstőkeként tárgyi eszközt vitt be. Az eszköz egy része nullára íródott, vagy a gép javíthatatlanná vált. Mi a teendő? A törzstőke ezzel csökkent? A gép helyett újat szerzett be a cég, hogyan kell elszámolni? Válaszát köszönöm.
Kétszemélyes kft. esetén az egyik cég a törzstőkerészét apportban (készletet ad át) teljesíti. Erre a egyéni vállalkozásából áfás számlát akar kiállítani és azt szeretné, hogy helyezzem levonásba az áfát. Szerintem az apportot magánszemélyként adja és így áfalevonásra nincs lehetőség. Jól gondolom? Előre is köszönöm a válaszát
Van "A" és "B" cég. Mindkettő ingatlanértékesítéssel foglalkozik. "A" cég az általános szabályok szerint, "B" cég az általános szabályoktól eltérően adókötelessé tételt választott. "B" cég ingatlanokat vásárolt, továbbértékesítési céllal. Sajnos a felújításra nincs fedezete, így "A" cég szeretné ezt elvégezni. Felmerült az apport lehetősége. Ebben az esetben ki fizeti az áfát? Hisz az apportot kapó az általános szabályok szerint az adómentességet választotta az ingatlanok esetében. Előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Adott egy "A" Kft., amely 3 magánszemély tulajdonosból áll. A tulajdonosok az "A" Kft. tevékenységében személyesen közreműködnek, de bért nem vesznek fel (más társaságban megfizetik a kötelező járulékokat). Az "A" Kft. magánszemély tagjai létrehoznak egy szellemi terméket (cég logó, design). Bérköltség és más igénybe vett szolgáltatási költség nem merül fel. Ennek az arculati elemnek a piaci értéke 1000 e Ft körül van. Kérdések: - Hogyan kell ezt a terméket az "A" Kft. könyveiben szerepeltetni? T 1 Szellemi termék - K 58 Saját előállítású eszközök aktivált értéke az összeg a piaci érték? - Áfafizetési kötelezettség van? - Bármilyen más adófizetési kötelezettség van? Akár "A" Kft.-nek, akár a magánszemély tulajdonosoknak pl. szja, eho? Az "A" Kft. 49%-os tulajdonos egy másik "B" Kft-ben. Az általuk kifejlesztett szellemi terméket szeretnék apportként bevinni a "B" Kft.be. Kérdések: - "A" Kft-nél hogyan könyveljük ezt az eseményt? T 86 Egyéb ráfordítás - K 1 Szellemi termék (1 M Ft) majd cégbírósági bejegyzéskor T 1 üzletrész - K 96 Egyéb bevétel (1M Ft) Az arculati elemet a "B" Kft. áfa köteles tevékenységhez használja fel. Ilyenkor az ÁFA tv. 17§ (1) bekezdése alapján áfa mentes az apport? Vagy fel kell számítani az áfa-t az 1 M Ft után? Van-e más adófizetési kötelezettség? Kérem, hogy a jogszabályi hivatkozáson túl egyértelmű igen / nem válaszokat is adjanak a kérdésre. Köszönettel:
A kft. áfaköteles tevékenységet végez, de szeretné eladni 1999. évben apportként bevitt üzlethelyiségét. Ezt áfamentesen megteheti-e?
Helyi önkormányzat ingatlant apportál a 100 százalékban a tulajdonában álló kft.-be. A társaságot az ingatlanszerzés után megilleti az illetékmentesség (illetéktörvény 26. § (1) t) pont)?
Tisztelt Szakértő! Köszönöm a gyors válaszát. A válasz kapcsán még egy kiegészítő információval szeretném a kérdésemet kiegészíteni, hogy az apportot kapó társaság gépjármű-bérbeadással foglalkozik, és az apportként kapott személygépkocsit is bérbe kívánja adni. (Vagyis az áfatörvény 125. § (2) b) pontja szerint az áfa levonható). Ezen információk ismeretében is keletkezik e áfa fizetési kötelezettség. Köszönettel: Judit
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték