207 találat a(z) apport cimkére
Bérleti jog és bérbeadás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. többségi tulajdonosa saját tulajdonú ingatlanának (amelyben a kft. működik, és ez a székhelye is) bérleti jogát apportként bevitte a társaságba. Ez sok évvel ezelőtt történt, az értékcsökkenések elszámolása miatt a bérleti jog nyilvántartási értéke már nulla. Eddig a kft. térítés nélkül használhatta az ingatlant, igaz, hogy az ingatlannal kapcsolatos költségeket (építés, átalakítás, karbantartás...stb.) a kft. fizette, ezek értéke a kft. eszközei között szerepel, idegen ingatlanon végzett beruházás címszó alatt. Most a tulajdonos bérbe adná a kft.-nek az ingatlant, bérleti díjért. Lehetséges ez? Köszönettel.
Jegyzett tőke tőketartalék apportból
Kérdés
Tisztelt Szakértő Egy ügyfél úgy akar céget (Új Cég) alapítani, hogy a három kisebbségi tag egy Meglévő Cégben lévő üzletrészeket apportálják az Új Cégbe, és így a Meglévő Cég végső soron az Új Cég leányvállalata lesz. Alapító Részesedés Jegyzett tőke m Ft Tőke tartalék m Ft Összesen m Ft I 16,7% apport 15,00 68,33 83,33 II 16,7% apport 15,00 68,33 83,33 III 16,7% apport 15,00 68,33 83,33 IV 50,0 % készpénz 45,00 205,00 250,00 Összesen 100% Kérdésem az, hogy meg lehet úgy osztani az apportot, hogy az bizonyos összegig jegyzett tőkének, bizonyos összegig meg tőketartaléknak minősüljön ugyanaz az eszköz? Ugyanez vonatkozhatna például ingatlanra is, tehát hogy például egy darab 100 milliós ingatlant tesznek be a cégbe alapításkor, amiből mondjuk 3 milliónyit tekintenek úgy, hogy törzstőke, 95 milliónyit meg úgy hogy tőketartalék? Köszönöm Mikro
Követelés apport végelszámoláskor
Kérdés
Tisztelt dr. Császár Zoltán úr! https://adozona.hu/kerdesek/2018_11_20_Koveteles_apport_vegelszamolas_so_dqb A válaszában feltett kérdésére következőt tudom válaszolni: én valójában nem találtam az adóalap-növelő jogcímek között e helyzetnek megfelelőt, a megszűnéshez kapcsolódó társaságiadó-bevallást még nem adtam be, a tőkeemelést a (külföldi) tagok határozatának megfelelően az Ön által is leírt módon le kellett könyvelnem, és az adóalap meghatározásánál a tőkeemelésnek megfelelő összeget mint "egyéb adóalap-növelő tételt" tettem be az adóalap-számításomba. Az Ön válaszából is azt olvastam ki, hogy a megszűnéskor nem javasolt a kötelezettség tőkeemelés útján történő megszüntetése. A tulajdonosok annak ellenére hoztak a tőkeemelésre vonatkozó határozatot, hogy én végelszámolóként felhívtam ennek adózási buktatójára a figyelmet, a végelszámolást segítő ügyvédi irodával együtt azt javasoltuk, hogy engedjék el követelésüket, ami lehetőséget nyújtott volna az adókötelezettség normál megállapítására. A megvalósult gazdasági esemény miatt szeretném az adóvizsgálat során történő átminősítést elkerülni, ezért választottam az adókötelezettség "önkéntes" megállapítását. Üdvözlettel Magó kálmánné végelszámoló
Ingatlan apport, kivaalap
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kiva alatt adózó kft. iroda céljára ingatlant vásárol, melyet apportként bevisz a kft.-be. Ingatlan esetében megtehető-e, hogy nem számol értékcsökkenést, vagy csak mondjuk fél százalékot, hogy ily módon elkerülhető legyen a jegyzett tőke folyamatos csökkenése. Az apport jegyzett tőke emelés, mely a kivaalapot csökkenti. Amennyiben a csökkentés mértéke nagyobb, mint az adó, ez a különbség felhasználható-e a következő években? Köszönöm szépen.
Ingatlan apportálása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdéssel fordulok önhöz: van egy ingatlana a magánszemélynek, aki tag és ügyvezető is egyben, szeretné, ha ez lenne a cég telehelye. Értékesítené a cégnek az ingatlant, vagy tőkeemeléssel apportálná, melyik a kedvezőbb adózási szempontból? Az értéke 30 000 000 forint körül van. Válaszát előre is köszönöm!
Üzletrész adás-vétel számviteli elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Ügyfelem 5 évvel ezelőtt megvásárol egy 3 hete alapított kft.-t, melynek törzstőkéje ingatlan apport volt és 25 millió forinton jegyezték be a cégbíróságnál. A vásárláskor ügyfelem kötött egy üzletrész adás-vételi szerződést 37 millió forint összegben, mely a könyvelésbe nem került bele. Most ügyfelem meg kívánja szüntetni a kft.-t és ekkor derült ki, hogy a könyvelésben az eredeti 25 millió forintos ingatlan érték szerepel azóta a 2 százalékos értékcsökkentéssel csökkentett összegben. Most felértékelés történt, hogy az ingatlanvagyon kikerülésekor milyen értéken adható ki az ingatlan a tulajdonos számára. Kérdéseim: 1. Tekintettel arra, hogy az apportként bevitt ingatlan érték, majd a cég megvásárlásakor kötött adás-vételi szerződésben foglalt érték különbözete felfogható-e piaci értéknek és értékhelyesbítéssel bevihető a különbözet értékelési tartalékkal szemben a könyvekbe? 2. Tekintettel arra, hogy 5 lezárt év beszámolója történt meg ezidáig, harmadik oszlopos mérleg helyesbítéssel rendezhető-e a küldönbözet? 3. Az értékcsökkenés alapja évenként az apportként számított 25 millió forint volt. Tekintettel arra, hogy az ingatlanok értéke növekedett az elmúlt időszakban, így úgy gondolom, hogy különösebb hiba eredmény szempontjából nem adódik. 4. A kft. megszüntetésekor a most szakértők által megállapított árból az apport+üzletrész különbözet együttes értékét lehet-e levonni az eredmény szempontjából? Várom mielőbbi szíves válaszukat. Köszönettel
Követelés apport végelszámolás során
Kérdés
Tisztelt Szakértők, a mai adózóna cikkhez : adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Szabadulas_a_tagi_kolcsontol_FLUBY5 kapcsolódóan kérdezem: ha a tagi kölcsön apportja a végelszámolás során történik meg, mivel a társaságnak a visszafizetésre nincs lehetősége, a tulajdonosok a tőkeemelésről hoztak határozatot, de nem kívánják a tevékenységet folytatni. A tőkeemelést a cégbíróság be is jegyezte. Helyesen járok-e el, hogy az apport értékének megfelelő összeget, habár nem egyéb bevételként könyveltem le, hanem tőkeemelésként, mégis adóalap-növelőként a társaságiadó-alapban növelő tételként veszem figyelembe? Köszönöm a választ. Magó Kálmánné végelszámoló
Szabadulás a tagi kölcsöntől
Cikk
A tagi kölcsön jól jöhet a forráshiányos társaságnak, de gondot okozhat, ha a cég szeretne megszabadulni tőle. Milyen következményei vannak a tagi kölcsön elengedésének, átvállalásának, illetve apportjának? Összefoglaltuk.
Apport rendelkezésre bocsátása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tulajdonosa alapításkor a saját gépjárművét apportként bevitte a társaságba. A kérdésem az lenne, hogy a rendelkezésre bocsátással egyidejűleg át kell-e íratni a cég nevére az autót? Vagy legalább üzembentartónak megjelölni? Ha ez nem történt meg, akkor az jelentheti azt, hogy nem is történt meg a rendelkezésre bocsátás? Mi ilyenkor a teendő? Üdvözlettel: Hajdu Andrea
Apport kivétele
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar kft. magánszemély tulajdonosa a gép apportot pénzre cseréli a jegyzett tőkében. 1.) Az apport kivétele termékértékesítésnek számít-e, ami áfafizetési kötelezettséggel jár? 2.) A társasági szerződést kell-e módosítani, mivel a jegyzett tőke összege érdemben nem változik? Köszönöm a választ!
Egyéni cég alapítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó egyéni cég alapításakor felvett leltárában a következő tételek vannak: Tárgyi eszközök nettó értéke: 10 millió forint, ez lesz az apportérték is. A vevők (3 millió forint értékben) az egyéni céghez folytak be, bevételként az egyéni vállalkozás bevételeként vettük figyelembe. A követelések között van biztosítás 1 millió forint, óvadék 50 ezer forint, pénzkészlet, pénztár 1 millió forint, bankszámla 20 millió forint. A kötelezettségek között a szállítók 2 milió forint, amit már az egyéni cég fizetett ki, de az egyéni vállalkozásnál vettük figyelembe, mint költséget. A kötelezettségek között van még tagi kölcsön 20 millió forint értékben, amit már az egyéni cég fizetett ki. Kérdésem, hogy mit kell apportként bevinni az egyéni cégbe, a tárgyi eszközöket és a vevőkön kívüli követeléseket, valamint a pénzeszközöket is? A kötelezettségek az egyéni cégbe milyen módon kerülnek, és költséget jelentenek-e? Amennyiben lehet, kérném a fenti tételek egyedi magyarázatát, adóvonzatát és könyvelését. Tisztelettel: Krisztiánné
Üzletág-értékesítés vagy apport – ügylet áfa nélkül
Cikk
Ahogy az ókori görög filozófus, Herakleitosz mondta: „Az egyetlen állandó, a változás maga.” Ahogy az élet sok más területére, igaz ez az üzleti életben is. Gyakran megesik, hogy a cégek elkezdenek egy tevékenységet, akár sikerre is viszik, majd valamilyen üzleti megfontolás miatt szeretnének – lehetőség szerint minél kedvezőbb áron, de minél kisebb áfakötelezettséggel – megválni tőle. Nézzük: hogyan kerülhető el ekkor az áfakötelezettség?
Üzletrész apportálása
Kérdés
Magánszemély tulajdonos "A" jelű kft.-ben lévő 24 százalékos mértékű üzletrészéből 2 százalékot apportként szeretne bevinni egy újonnan alakuló "B" jelű kft.-be. 1. kérdés: lehet-e az üzletrészt apportálni? 2. kérdés: az apportáló magánszemély tulajdonosnak milyen adókötelezettsége keletkezik, és annak mi az alapja?
Árfolyamnyereség adója
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély 100 százalékos tulajdonában lévő társaságban ("A" társaság) lévő 20 millió forint névértékű, 100 millió forint piaci értékű részesedését 100 millió forint apport értéken beviszi egy kft.-be ("B" társaság), melynek szintén 100 százalékos tulajdonosa. B társaság ezután a benne lévő "A" tulajdonrészt 100 millió forintért értékesíti "C" társaságnak. A magánszemély hogyan halaszthatja az apport miatti árfolyamnyereség (100-20=80 millió forint) után keletkező jövedelemadó megfizetését? Másik kérdésem az üggyel kapcsolatban: A magánszemély először az "A" társaságban lévő 100 százalékos üzletrészét a fiának ajándékozza, és mivel egyenesági rokonról van szó, az ajándék adó- és illetékmentes. A fiú ezt követően apportálja azt az apja (magánszemély) tulajdonában lévő "B" társaságba. Az apport értéke itt is 100 millió forint, mint az előbb. Így a "B" társaság tulajdonosai lesznek apa és fia. A "B" társaság ezután eladja "C" társaságnak az apportált részesedést, 100 millió forint vételáron. Egy idő után a fiú az apjának (az eredeti "magánszemélynek") ajándékozza a "B" társaságban lévő üzletrészét. Kérdésem: a második esetben keletkezik-e és mikor az "A" társaságbeli részesedésen árfolyamnyereség? Lehetséges, hogy nem?
Fordított vagy egyenes áfa
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Az alábbiakban kérném álláspontjukat: Egy ügyfelem saját tulajdonú ingatlanán építésiengedély-köteles ingatlan beruházásba kezdett. Az ingatlan beruházásból – szerződés alapján, részteljesítésként – már befogadott néhány nagyértékű fordított adózású számlát a generálkivitelezőtől, illetve más szolgáltatóktól pedig egyenes adózású számlákat. Ügyfelem a saját tulajdonú ingatlanát időközben apportálta egy másik társaságba, mely társaság szerződésben vállalta a folyamatban lévő beruházás megvalósítását azzal, hogy az ügyfelem által már befogadott és kifizetett számlák ellenértékét az ügyfelem által részére kibocsátott számla ellenében megtéríti. Kérdésem, hogy az eredetileg fordított áfával kiállított számlákat – tekintettel arra, hogy ügyfelem maga nem a generálkivitelező, illetve hogy eredeti szándéka szerint ez ügyben nem az új társaság (mint új beruházó) érdekében járt el, hanem saját maga kívánta a beruházást lebonyolítani (tehát az ügylet véleményem szerint nem minősül közvetített szolgáltatásnak) – egyenes vagy fordított áfával kell-e kiállítania? Mielőbbi válaszukat előre is köszönöm:
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
