Tisztelt Szakértő! Magánszemély a saját maga által fejlesztett szoftvert (költsége nem volt csak a saját munkája) apportálja egy új alapítású kft.-be, 3 millió forintért. A magánszemélynek keletkezik adóköteles jövedelme vagy bármilyen egyéb közteherfizetési kötelezettsége az apportálás következményeként? Válaszát előre is köszönöm!
Egy kft.-ben tulajdonoscsere történik. Az új tulajdonos a jegyzett tőkét tárgyi eszközök bevitelével szeretné felemelni 3 millió forintra. Ez megoldható? Az új tulajdonos egyéni vállalkozó, és a vállalkozásából szeretné az eszközöket áttenni az új kft.-be. Mire kell figyelni? Milyen adófizetési kötelezettséget von ez maga után?
Az adóhivatal milyen dokumentumot fogad el a kötelező törzstőkeemelésre? Ügyfelem szerzői jogdíjat is kap a szerzeményei után, melyeknek eszmei értékét szeretné immateriális javakként apportálni a cégébe. Az 500 ezer forint törzstőkével alakult kft. a kötelezően 3 millió forintra történő feltőkésítést teljesítheti-e tárgyi javakkal, vagy pénzbeli betét is szükséges?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó készletet szeretne apportálni egy újonnan alakuló kft.-be. Egy részét, mint tőkebetétet a jegyzett tőkébe, más részét pedig tőketartalékba helyezi a társaság. Kérdésem lenne, jól értelmezem-e, hogy az apportálónak nem keletkezik áfafizetési kötelezettsége, és a kft.-be sem kell sem fizetendő, sem levonandó áfaként szerepeltetni? Kérdésem lenne, továbbá, hogy az egyéni vállalkozónak ezt adóalapot képező bevételként kell-e szerepeltetnie? Köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném állásfoglalását kérni: Alakul egy cég 4 millió forint készpénzbefizetéssel és 40 millió forint vagyoni értékű jog átadásával. A 4 millió forint pénzeszközt jegyzett tőkébe, a 40 millió forint apportot tőketartalékba kívánják helyezni a tulajdonosok. Az áfatörvény 17. §-a alapján apport esetén nem keletkezik áfafizetési kötelezettség. Kérdésem: Igaz-e, hogy amennyiben a vagyoni értékű jog a tőketartalékba kerül, akkor a jog átadóját kb. 11 millió forintt (a 40 millió forint 27 százaléka) áfafizetési kötelezettség terhelné, míg ha a törzstőkébe, akkor az apport áfamentes lene? Igaz-e, hogy azok a tőketartalékba helyezett vagyoni hozzájárulások, amelyekről a társasági szerződés egyértelműen akként rendelkezik, hogy apportként a tőketartalékba helyezik, nem járnak áfafizetési kötelezettséggel, mentesek az áfa alól? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel.
Egy csak fogorvosi járóbeteg-ellátással foglalkozó most alakult kft. apportként fogorvosi gépeket is bevitt a kft.-be. A kft.-t az ügyvéd beléptette az áfakörbe. A fogorvosi tevékenység nem áfaköteles. Van-e áfafizetési kötelezettség az apportként bevitt eszközök után?
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy milyen összefüggés van az egyes cégek (jogelőd, jogutód) ingatlanügyletekre történő eltérő áfa választásának, és az átalakulás/apport áfabeli megítélésének (17-18. §)? Mikor minősül az átalakulás/apport áfakörön kívüli eseménynek, és mikor áll be az áfafizetési kötelezettség? Kérem, szíveskedjen megírni valamennyi ingatlanügyletre történő választás lehetőségét figyelembe véve (például jogelőd/apportáló cég - 4 igen, jogutód/apportot kapó cég - 3 igen) a választ. Üdvözlettel: Szekeres Zsolt
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét annak a kérdésnek az eldöntésében, hogy kell-e áfát fizetni az apportba behozott, ezért áfamentesen a cégbe bekerülő teherautó után, ha azt a cég értékesíteni szeretné? A cég természetesen áfa alá bejelentkezett adóalany. Más jellegű kérdésem: végelszámolás alatt, év végén lehet-e a következő naptári évre választani áfa alanyi mentességet? Köszönöm válaszát. Üdvözlettel: Papné Galba Márta
Tisztelt Szakértő! Egy kft. jegyzett tőkéje 6 millió forint, melyből az apport értéke 2 millió, ami egy telek. A telek a kft. alapításakor került apportként a társas vállalkozásba 1998-ban. A társaság tagja a telket ki szeretné venni a társaságból. Erre milyen lehetősége van, és ez milyen adókötelezettséggel járna a részére, és milyen adókötelezettség állna fenn a társaság oldaláról?Válaszukat megköszönve, tisztelettel.
„X” kft a tulajdonában lévő 350 M Ft könyv szerinti értékű ingatlant 350 M Ft apport értéken tőkeemeléssel „Y” cégbe apportál, úgy, hogy 1 M Ft a jegyzett tőkét növeli, 349 M Ft a tőketartalékba kerül. Sztv. 86. § (3) és (69) bekezdés szerint az apportot átadó tagnál az apportba adásakor az ingatlan 350 M Ft könyv szerinti értéke rendkívüli ráfordítás, az ingatlan társasági szerződés szerinti értéke rendkívüli bevétel. Kérdésem: mennyi az apportot nyújtó tagnál a részesedés értéke: – csak a jegyzett tőke értéke: 1 M Ft vagy – az apportáló részesedésére jutó saját tőke értéke: 1 M Ft a jegyzett tőkében és 349 M Ft a tőketartalékban, azaz összesen 350 M Ft, ezen az értéken kerül be a tagnál a részesedés a könyvekben. Könyvelése: T 8. Rendkívüli ráfordítások - K 1. Ingatlanok könyv szerinti érték: 350 M Ft T 3. Egyéb követelés - K 9. Rendkívüli bevételek 1+349 M Ft, összesen 350 M Ft Cégbírósági bejegyzés után: T 1. Tartós részesedés - K 3. Egyéb követelés 350 M Ft VAGY T 8. Rendkívüli ráfordítások - K 1. Ingatlanok könyv szerinti érték: 350 M Ft T 3. Egyéb követelés - K 9. Rendkívüli bevételek 1 M Ft Cégbírósági bejegyzés után: T 1. Tartós részesedés - K 3. Egyéb követelés 1M Ft
Tisztelt Szakértő! Egyik vállalkozásunknál a tulajdonosok, akik belföldi természetes személyek, jegyzett tőkét emelnének. A tőke emelését az egyik tulajdonos az édesapjától ajándékba kapott követeléssel teljesítené. Ez a követelés ettől a vállalkozástól független cégben lévő kölcsön. Kérdéseink: – az ajándékba kapott követelés apportjának milyen szja-vonzata van a magánszemélyre nézve, – a követelés ajándékozását be kell-e jelenteni a NAV-nak? Köszönettel.
Tisztelt Adózóna Számviteli Szakértői! Állásfoglalásukat kérnénk az alábbi számvitelt érintő ügyben: "A" cég tulajdonosa követelését "B"cégre mint követelés-apport apportálta("B"cég tulajdonosa is ugyanaz a személy), ezzel egyidejűleg ezzel az összeggel jegyzett tőkéjét megemelte, (cégbírósági bejegyzés dátumának időpontjában történt a könyvelés). Az apportot átadó "A" céget időközben felszámolási eljárás során felszámolták, majd törlésre került a Cégnyilvántartás rendszeréből. A kérdésünk az lenne, hogy ebben az estben az apportot fogadó "B"cégnek(akinek a jegyzett tőkéje lett megemelve), van-e könyvelési, illetve számviteli teendője a törlés esetén? Kérdésként merült fel az is, hogy "B" cégben az apportot milyen könyvelési lépésekkel lehet helyesen könyvelni, hogy megfeleljen a jogszabályi helyeknek? Válaszukat nagyon várva az éves zárás miatt, kérnénk kiemelten kezelni, hogy a törvényi jogszabályoknak megfelelően tudjunk eljárni. Köszönettel, könyvelő Budapest, 2015.05.06.
Tisztelt Szakértő! Az utóbbi időben ellentmondó értelmezéseket olvasni arra vonatkozóan, hogy a címben jelzett tranzakció keletkeztet-e ajándékozási illetékfizetési kötelezettséget, ezért kérem a véleményüket. Az illetéktörvény szerint ajándékozási illetéket akkor kell fizetni, ha vagyoni értékkel bíró jogról valaki ingyenesen lemond. A tagi kölcsön apportálása esetén fennáll az ingyenesség? Van különbség a tekintetben, hogy a tagi kölcsön apportálására a negatív tőke rendezése érdekében kerül sor vagy nem negatív a tőke és így történik az apportálás? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Magánszemély tulajdonában van egy védjegy, melyet apportként bevinne abba a kft.-be, ahol ő az ügyvezető és a tulajdonos is egyben. Megteheti-e ezt, és jól gondolom-e, hogy ezután már a cég tulajdona lesz a védjegy, nem pedig a magánszemélyé? Mi módon értékelhető fel ez a védjegy, hogy a tényleges értékével kerüljön be a cég vagyonába, és mi minden kell ahhoz, hogy ez számvitelileg és jogilag is korrekt legyen? (Szabadalmi hivatal jegyzi be, egy apportálással átkerülhet valóban egy kft. tulajdonába?) Ha ez megvalósult, a kft. vagyoni értékű jogai között szerepel már, a magánszemély visszaveheti-e bármikor a későbbiekben ezt a védjegyet, és mi módon (például a cég eladhatja-e neki), illetve mi történik például, ha évek múltán a cég véletlenül felszámolás alá kerül, mi lesz a védjegy sorsa? (Elveszhet?) Előre is köszönöm segítségüket.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tulajdonosai tőkét emelnek, mivel a saját tőke a jegyzett tőke alá ment. Ingatlan apportálása történik, társasági szerződés módosítás 2014. december 20. (a birtokba vétel is). Cégbírósági bejegyzés 2015. január 20. Beszámoló a mai napig nem készült. Kérdés: a 2014. évi beszámolóban szerepelhet-e az apport?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték