Tisztelt Szakértő! Cégtulajdonos a magyarországi 1. számú kft.-ben lévő 25 millió forint névértékű üzletrészét apportálja egy másik magyar kft.-be, 125 millió forint értéken. Egy hónap múlva a 2. számú kft. kifizeti a 125 millió forintot az 1. számú kft. tulajdonosának, vételár címen. Kérdésem: az 1. számú kft. tulajdonosa szempontjából ezen ügyletnek milyen adójogi vonzata (fizetési kötelezettségei) vannak? Köszönöm.
Kft. magánszemély tagjai 2017-ben jegyzett tőke emelése gyanánt tárgyi eszközöket apportáltak. Ezek az eszközök tönkrementek, javíthatatlanok, le szeretnék selejtezni. A selejtezés miatt csökken-e a jegyzett tőke, kell-e társasági szerződést módosítani, vagy csak ki kell vezetni a selejtezés miatt ezen eszközöket a tárgyi eszközök közül? Tartoznak-e a tagok – akik egyben ügyvezetők is – felelősséggel az apport selejtezése miatt befizetési kötelezettséggel, mivel annak értéke már nem annyi, mint az apportáláskor volt? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! "A" önkormányzat 100 százalékos tulajdonosa "B" vállalatnak. Adómentesen apportként ad egy ingatlant B vállalat részére. Hogyan kell kezelni a felmerülő költségek áfarészét üzembe helyezés/használatba vétel előtt és után? Főbb kérdéskörök: arányosítás, levonható áfa. Használatba vétel előtt levonhatók a felújításhoz tartozó áfarészek? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! 2017-ben a kft. magánszemély tagjai jegyzett tőke emelése gyanánt tárgyieszközöket apportáltak. Ezek az eszközök tönkrementek, javíthatatlanok, le szeretnék selejtezni. A selejtezés miatt csökken-e a jegyzett tőke, kell-e társasági szerződést módosítani, vagy csak kivezetem a selejtezés miatt ezen eszközöket a tárgyieszközök közül. Tartoznak-e a tagok, akik egyben ügyvezetők is, felelősséggel az apport selejtezése miatt befizetési kötelezettséggel, mivel annak értéke már nem annyi, mint az apportáláskor volt. Üdvözlettel: Papp Gábor
Kft. jegyzett tőkéjének egy része apporteszköz. Az idők során elavultak, tönkrementek, selejtezésre várnak. Kérdésem: a könyvekből történő kivezetés általános módján túl – mivel a jegyzett tőkét is érintő dologról van szó – van-e teendő?
Egy magánszemély A Kft.-ben lévő üzletrészét apportálta B Kft.-be. Kérdés: 1. Milyen jogok illetik meg a magánszemélyt az A, illetve B Kft.-ben? 2. B Kft.-nek van-e bármilyen jogosultsága A Kft.-ben?
Tisztelt Szakértő! Abban szeretném a segítségét kérni, hogy az egyéni cégbe apportként bevitt vevőköveteléseket hogyan és mikor kell bevételként könyvelni? Árbevétel vagy egyéb bevétel lesz?
„A” Kft. „B” Kft.-ben 100 százalék tulajdonosi részesedéssel rendelkezik. Mindkét kft. választotta, hogy áfásan számlázza ingatlaneladásait. „A” Kft. lakóingatlanját apportálná „B” Kft.-be (növelné a jegyzett tőkét). Van-e áfa- és illetékfizetési kötelezettsége valamelyik kft.-nek? Az átadó kft.-nél, ha a könyv szerinti érték nagyobb, mint az apport értéke ez veszteségként könyvelendő? Ez növelendő tétel a társasági adóban? Előre is köszönöm
Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség, ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapít, az apportként megjelölt árukészlet után?
X Kft. tulajdonosa Y Kft-nek. X Kft. az Y Kft.-nek adott hosszú lejáratú kölcsönét beapportálja Y Kft.-be. A követelés egy része jegyzett tőke, nagyobbik része tőketartalék lesz Y Kft.-ben. Hogyan kell ezt X Kft.-nél könyvelni? Jelenleg tehát az 1-es számlaosztályban van kimutatva az adott kölcsön. Köszönöm
Tisztelt Szakértő! Van egy bt., amelynek már huzamosabb ideje – több mint két éve – negatív a saját tőkéje. A cégbíróság még nem indított törvényességi felügyeleti eljárást? A bt.-nek jelentős tagikölcsön-állománya van, amelyet apportként használnánk fel tőkeemelésként. A kérdésem, az lenne, hogy bt.-nél lehet-e tőketartalékba apportálni a tagi kölcsönt? Válaszukat előre is köszönöm. Lengyelné Zsuzsa
Tisztelt Szakértő! Egy kft. többségi tulajdonosa saját tulajdonú ingatlanának (amelyben a kft. működik, és ez a székhelye is) bérleti jogát apportként bevitte a társaságba. Ez sok évvel ezelőtt történt, az értékcsökkenések elszámolása miatt a bérleti jog nyilvántartási értéke már nulla. Eddig a kft. térítés nélkül használhatta az ingatlant, igaz, hogy az ingatlannal kapcsolatos költségeket (építés, átalakítás, karbantartás...stb.) a kft. fizette, ezek értéke a kft. eszközei között szerepel, idegen ingatlanon végzett beruházás címszó alatt. Most a tulajdonos bérbe adná a kft.-nek az ingatlant, bérleti díjért. Lehetséges ez? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő Egy ügyfél úgy akar céget (Új Cég) alapítani, hogy a három kisebbségi tag egy Meglévő Cégben lévő üzletrészeket apportálják az Új Cégbe, és így a Meglévő Cég végső soron az Új Cég leányvállalata lesz. Alapító Részesedés Jegyzett tőke m Ft Tőke tartalék m Ft Összesen m Ft I 16,7% apport 15,00 68,33 83,33 II 16,7% apport 15,00 68,33 83,33 III 16,7% apport 15,00 68,33 83,33 IV 50,0 % készpénz 45,00 205,00 250,00 Összesen 100% Kérdésem az, hogy meg lehet úgy osztani az apportot, hogy az bizonyos összegig jegyzett tőkének, bizonyos összegig meg tőketartaléknak minősüljön ugyanaz az eszköz? Ugyanez vonatkozhatna például ingatlanra is, tehát hogy például egy darab 100 milliós ingatlant tesznek be a cégbe alapításkor, amiből mondjuk 3 milliónyit tekintenek úgy, hogy törzstőke, 95 milliónyit meg úgy hogy tőketartalék? Köszönöm Mikro
Tisztelt dr. Császár Zoltán úr! https://adozona.hu/kerdesek/2018_11_20_Koveteles_apport_vegelszamolas_so_dqb A válaszában feltett kérdésére következőt tudom válaszolni: én valójában nem találtam az adóalap-növelő jogcímek között e helyzetnek megfelelőt, a megszűnéshez kapcsolódó társaságiadó-bevallást még nem adtam be, a tőkeemelést a (külföldi) tagok határozatának megfelelően az Ön által is leírt módon le kellett könyvelnem, és az adóalap meghatározásánál a tőkeemelésnek megfelelő összeget mint "egyéb adóalap-növelő tételt" tettem be az adóalap-számításomba. Az Ön válaszából is azt olvastam ki, hogy a megszűnéskor nem javasolt a kötelezettség tőkeemelés útján történő megszüntetése. A tulajdonosok annak ellenére hoztak a tőkeemelésre vonatkozó határozatot, hogy én végelszámolóként felhívtam ennek adózási buktatójára a figyelmet, a végelszámolást segítő ügyvédi irodával együtt azt javasoltuk, hogy engedjék el követelésüket, ami lehetőséget nyújtott volna az adókötelezettség normál megállapítására. A megvalósult gazdasági esemény miatt szeretném az adóvizsgálat során történő átminősítést elkerülni, ezért választottam az adókötelezettség "önkéntes" megállapítását. Üdvözlettel Magó kálmánné végelszámoló
Tisztelt Szakértő! Kiva alatt adózó kft. iroda céljára ingatlant vásárol, melyet apportként bevisz a kft.-be. Ingatlan esetében megtehető-e, hogy nem számol értékcsökkenést, vagy csak mondjuk fél százalékot, hogy ily módon elkerülhető legyen a jegyzett tőke folyamatos csökkenése. Az apport jegyzett tőke emelés, mely a kivaalapot csökkenti. Amennyiben a csökkentés mértéke nagyobb, mint az adó, ez a különbség felhasználható-e a következő években? Köszönöm szépen.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték