236 találat a(z) apport cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértők! A következőkben kérnénk segítségüket. A társaság lakóingatlant apportál az általa létrehozott társaságba. Az apportáló a lakóingatlan értékesítésére nem jelentkezett be áfakörbe. Az ingatlan beszerzéséhez kapcsolódóan nem merült fel áfa (nem volt levonható áfa). Az apportáló a lakóingatlan bérbeadására be van jelentkezve áfakörbe. (A közüzemi díjak áfája kerül ezzel összefüggésben levonásra.) Az apportot fogadó cég az általános áfaszabályok szerint adózik majd, és a lakóingatlan bérbeadását áfamentesen tervezik. Más tevékenység a cégben nem lesz. Az apport az Áfa tv. 259. § (6), 9. §, 13. § alapján ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásnak minősül. Hogyan kell értelmezi az adott helyzetben a 18. § (1), (2) bekezdésnek való megfelelést? Az apportálónál nem volt áfalevonás a beszerzéskor, tehát jogutódlás itt nem merül fel; az apportáláskor fel kell-e számítani az áfát, ha a társaság az apport tárgyat áfamentes bérbeadási tevékenységhez hasznosítja, vagy áfamentesen kezelhető-e a lakóingatlan apport, ebben az esetben? Köszönettel, Veres Andrea EcoPartners Kft

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes nonprofit kft. 2017-ben nulla forintért került a jelenlegi tulajdonoshoz (továbbiakban: "A"), akkor még 500 ezer forint törzstőkével. A tőkeemelést apporttal biztosította "A": 3 millió forint értékben vitt be apportot, értékbecsléssel alátámasztva. Jelenleg tehát a törzstőke 3,5 millió forint. "A" most el akarja adni a tulajdonrészét (100%) egy magánszemélynek. Kérdéseim az alábbiak: 1. Ha 3 millió forintért adja el (amennyi értékben belevitte ő a tőkét, és amennyibe összességében került neki a cég), milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik "A"-nak? A szerzett bevételt hogyan kell szerepeltetni majd az adóbevallásban? 2. Ha 3,5 millió forintért adja el (azaz a törzstőke értékén, viszont 500 ezer forinttal többért, mint amennyibe neki a megszerzése került), milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik "A"-nak? A szerzett bevételt hogyan kell szerepeltetni majd az adóbevallásban? Válaszát nagyon köszönöm! Kovács Péter

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérjük segítségüket. Egy magánszemély rendelkezik 40% tulajdonrésszel egy kft.-ben, melynek névértéke 8000 EUR. Az üzletrész piaci értéke azonban valójában lényegesen meghaladja a névértéket, értéke kb. 400 000 EUR. A magánszemély szeretné apportba adni egy 100% tulajdonában lévő másik társaságnak a 40% üzletrészt. Kérdésünk hogy megteheti-e ezt piaci értéken (az apportba adást) vagy csak a névértéken történhet az apportba adás? Amennyiben piaci értéken apportálja be a 100% tulajdonában lévő társaságba a másik társaságban lévő 40% mértékű tulajdonrészt (ha ez egyáltalán lehetséges), keletkezik adóköteles jövedelme az apportba adó magánszemélynek? Köszönettel: Molnár Tibor

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégtulajdonos a magyarországi 1. számú kft.-ben lévő 25 millió forint névértékű üzletrészét apportálja egy másik magyar kft.-be, 125 millió forint értéken. Egy hónap múlva a 2. számú kft. kifizeti a 125 millió forintot az 1. számú kft. tulajdonosának, vételár címen. Kérdésem: az 1. számú kft. tulajdonosa szempontjából ezen ügyletnek milyen adójogi vonzata (fizetési kötelezettségei) vannak? Köszönöm.

Cikk

Kft. magánszemély tagjai 2017-ben jegyzett tőke emelése gyanánt tárgyi eszközöket apportáltak. Ezek az eszközök tönkrementek, javíthatatlanok, le szeretnék selejtezni. A selejtezés miatt csökken-e a jegyzett tőke, kell-e társasági szerződést módosítani, vagy csak ki kell vezetni a selejtezés miatt ezen eszközöket a tárgyi eszközök közül? Tartoznak-e a tagok – akik egyben ügyvezetők is – felelősséggel az apport selejtezése miatt befizetési kötelezettséggel, mivel annak értéke már nem annyi, mint az apportáláskor volt? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló szakértőnk válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! "A" önkormányzat 100 százalékos tulajdonosa "B" vállalatnak. Adómentesen apportként ad egy ingatlant B vállalat részére. Hogyan kell kezelni a felmerülő költségek áfarészét üzembe helyezés/használatba vétel előtt és után? Főbb kérdéskörök: arányosítás, levonható áfa. Használatba vétel előtt levonhatók a felújításhoz tartozó áfarészek? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2017-ben a kft. magánszemély tagjai jegyzett tőke emelése gyanánt tárgyieszközöket apportáltak. Ezek az eszközök tönkrementek, javíthatatlanok, le szeretnék selejtezni. A selejtezés miatt csökken-e a jegyzett tőke, kell-e társasági szerződést módosítani, vagy csak kivezetem a selejtezés miatt ezen eszközöket a tárgyieszközök közül. Tartoznak-e a tagok, akik egyben ügyvezetők is, felelősséggel az apport selejtezése miatt befizetési kötelezettséggel, mivel annak értéke már nem annyi, mint az apportáláskor volt. Üdvözlettel: Papp Gábor

Kérdés

Kft. jegyzett tőkéjének egy része apporteszköz. Az idők során elavultak, tönkrementek, selejtezésre várnak. Kérdésem: a könyvekből történő kivezetés általános módján túl – mivel a jegyzett tőkét is érintő dologról van szó – van-e teendő?

Kérdés

Egy magánszemély A Kft.-ben lévő üzletrészét apportálta B Kft.-be. Kérdés: 1. Milyen jogok illetik meg a magánszemélyt az A, illetve B Kft.-ben? 2. B Kft.-nek van-e bármilyen jogosultsága A Kft.-ben?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Abban szeretném a segítségét kérni, hogy az egyéni cégbe apportként bevitt vevőköveteléseket hogyan és mikor kell bevételként könyvelni? Árbevétel vagy egyéb bevétel lesz?

Kérdés

„A” Kft. „B” Kft.-ben 100 százalék tulajdonosi részesedéssel rendelkezik. Mindkét kft. választotta, hogy áfásan számlázza ingatlaneladásait. „A” Kft. lakóingatlanját apportálná „B” Kft.-be (növelné a jegyzett tőkét). Van-e áfa- és illetékfizetési kötelezettsége valamelyik kft.-nek? Az átadó kft.-nél, ha a könyv szerinti érték nagyobb, mint az apport értéke ez veszteségként könyvelendő? Ez növelendő tétel a társasági adóban? Előre is köszönöm

Kérdés

Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség, ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapít, az apportként megjelölt árukészlet után?

Kérdés

X Kft. tulajdonosa Y Kft-nek. X Kft. az Y Kft.-nek adott hosszú lejáratú kölcsönét beapportálja Y Kft.-be. A követelés egy része jegyzett tőke, nagyobbik része tőketartalék lesz Y Kft.-ben. Hogyan kell ezt X Kft.-nél könyvelni? Jelenleg tehát az 1-es számlaosztályban van kimutatva az adott kölcsön. Köszönöm

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Van egy bt., amelynek már huzamosabb ideje – több mint két éve – negatív a saját tőkéje. A cégbíróság még nem indított törvényességi felügyeleti eljárást? A bt.-nek jelentős tagikölcsön-állománya van, amelyet apportként használnánk fel tőkeemelésként. A kérdésem, az lenne, hogy bt.-nél lehet-e tőketartalékba apportálni a tagi kölcsönt? Válaszukat előre is köszönöm. Lengyelné Zsuzsa

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. többségi tulajdonosa saját tulajdonú ingatlanának (amelyben a kft. működik, és ez a székhelye is) bérleti jogát apportként bevitte a társaságba. Ez sok évvel ezelőtt történt, az értékcsökkenések elszámolása miatt a bérleti jog nyilvántartási értéke már nulla. Eddig a kft. térítés nélkül használhatta az ingatlant, igaz, hogy az ingatlannal kapcsolatos költségeket (építés, átalakítás, karbantartás...stb.) a kft. fizette, ezek értéke a kft. eszközei között szerepel, idegen ingatlanon végzett beruházás címszó alatt. Most a tulajdonos bérbe adná a kft.-nek az ingatlant, bérleti díjért. Lehetséges ez? Köszönettel.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Céges ajándék – utazási utalvány

Lucz Zoltánné

adószakértő

Teherautó értékesítése 3. országba

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Ingatlanfejlesztés

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink