207 találat a(z) apport cimkére
Tárgyi apport
Kérdés
Egy kft. magánszemély tulajdonosai jegyzett tőke feltöltése érdekében tárgyi apportot vittek a társaságba, 2,5 millió forint értékben. A magánszemélyek privát emberek, nem áfaalanyok. A kérdésem az, hogy ebben az esetben hogyan valósul meg az apport áfakötelezettsége? Az apportot fogadó társaság fizeti-e meg az általános forgalmi adót, és azt a bejegyzés időpontjával azonos időben vissza is igényelheti? Ebben a kérdésben kérem szíves segítségüket.
Amit az apport cégjogi és adózási szabályairól tudni kell
Cikk
Cégalapításkor és törzstőke emeléskor a Ptk. lehetőséget nyújt a tagoknak arra, hogy a vagyoni hozzájárulásukat készpénz helyett apporttal, vagyis nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással teljesítsék. Összeszedtük, milyen cégjogi és adózási szabályokra kell figyelni.
Cég alapítása váltó apporttal
Kérdés
Tisztelt Szakértők! 2015-ben alakult egy kft. 100 százalék váltó apporttal, melynek értéke a váltó névértékének a 80 százaléka. Kérdésem lenne, hogy a mérlegben a befektetett eszközök vagy a váltókövetelések között kell szerepeltetni, illetve van-e év végén egyéb teendő ezzel a váltóval? Köszönöm.
Apport adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem, szíves válaszát arra vonatkozóan, hogy mikor, milyen adó-, járulék, vagy illetékvonzata van/lehet az apportálásnak (ingó, ingatlan és egyéb, például üzletrész, vagy szellemi alkotás), amennyiben az apportáló a) magánszemély b) belföldi adóalany c) külföldi adóalany és az apportot kapó egy belföldi adóalany. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Jegyzett-tőke-emelés tagi kölcsönből
Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! Kérdésem a tagi kölcsönből történő saját tőke rendezéséhez kapcsolódik, melynek jogszabályi háttere adott, ismert előttem. A számviteli elszámolásokkal kapcsolatos előírások is többségében egyértelműek. Az ázsiós tőkeemelés a jogszabályi előírások mentén meg is történt, a cégbíróságon bejegyzésre is került az alábbi dátumok szerint: – taggyűlési jegyzőkönyv (tartalmazza a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátását a jegyzőkönyv keltével azonos időponttal) és megalapozó dokumentumok, valamint a társasági szerződés módosítása: 2015. december – cégbírósághoz való benyújtás: 2015. december – cégbírósági bejegyzés: 2016. január A társaságnál a jegyzett tőke változását a számviteli törvény előírásai szerint a cégjegyzékbe történő bejegyzés napjával 2016. január hónapban rögzítettük a számviteli nyilvántartásainkban. Kérdés: a vállalkozás könyveiben már 2015-ben, vagy csak 2016-ban kell szerepeltetni a tagikölcsön-követelés átengedését a társaság részére, vagyis azt, hogy a társaságnak az apport miatt önmagával szemben lesz követelése, valamint a tagi kölcsön miatt a tulajdonossal szembeni kötelezettség önmagával szembeni kötelezettségé válik? (T 35, vagy 36 Nem pénzbeli hozzájárulásként átvett követelések – K 47 Alapítókkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségek, az apportált tagi kölcsön összegével egyező összegben)
Apport megítélése
Kérdés
Ez év március 15-e volt a határideje a jegyzett tőke feltöltésének, illetőleg azon nyilatkozatok megtételének, mely szerint a társasági szerződés tartalmát megfeleltetik az új Ptk.előírásainak. Előbbire az Országgyűlés egy év haladékot adott, az utóbbi nem veszítette el aktualitását. Egyik ügyfelem nyilatkozott is az ügyvédnél, mely cég 1998 óta folyamatosan működik, és amelynek jegyzett tőkéje 3 millió forint (2500 eFt készpénz, 500 eFt apport). Az ügyvéd az eljárásban jegyzőkönyvet készített, miszerint a tulajdonosoknak be kell fizetniük a jegyzett tőkére 500 ezer forintot, mivel az apport az eltelt idő alatt amortizálódott, és ezáltal a jegyzett tőke értéke alacsonyabb lett. Dermesztően hatott rám az információ, mivel a 25 éves praxisomban ilyet még nem hallottam, és amit magam is nonszensznek ítélek. Szerintem jogellenes az ügyvéd álláspontja, mivel sehol sem találtam egyetlen törvényben sem erre vonatkozó előírást. Vagy lemaradtam valamiről? Kérem, hogy az általam nagyra becsült Adózóna szakértői fejtsék ki álláspontjukat ez ügyben.
Tagikölcsön-apport
Kérdés
Kérem állásfoglalásukat az alábbi kérdésekkel kapcsolatban: Betéti társaság tagja tagi kölcsön nyújtásából eredő követeléssel rendelkezik a betéti társasággal szemben. A tag ezen követelését apportként a társaság jegyzett tőkéjének emelésére fordítaná. Helyes-e az az álláspont, mely szerint ez az ügylet nem illetékköteles? Tekintettel arra, hogy a követelés átruházására nem ingyenesen kerül sor, hiszen annak ellentételezéseként az apportot adó tag különböző társasági jogokat (szavazati, osztalékjog stb.) szerez a társaságban. Helyes-e a következő társasági adót érintő vélekedés? A tagikölcsön-követelés apportjával a társaság követelést szerez, ugyanakkor a taggal szemben kimutatott tagikölcsön-kötelezettsége áll fenn. Mivel mind a követelés, mind a kötelezettség ugyanazon személlyel szemben áll fenn, ezek kompenzálással összevezethetők. A követelés és a kötelezettség megszűnik. Az adózás előtti eredményre és a társaságiadó-alapra nincs hatása az ügyletnek.
Alapításkor rendelkezésre bocsátott apport (vagyoni értékű jog) megváltása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A magánszemély tagok 3 millió forint törzstőkével alapítottak egy kft.-t, mely törzstőkeösszegnek egy része nem pénzbeni hozzájárulás, vagyoni értékű apport volt. A vagyon értékű jog a kft. számviteli nyilvántartásaiban, mint eszköz szerepel. 2016-ban a társasági szerződés módosításakor a tag befizette a fennmaradó készpénzt (vagyoni jog összegét) a társaság házipénztárába az általa az alapításkor a társaság rendelkezésére bocsátott apport (vagyoni értékű jog) megváltásaképpen. Kérdésem az lenne, hogy ennek a gazdasági eseménynek a könyvelése hogyan történik, illetve keletkezik-e áfafizetési kötelezettség az apport "megváltása" után? Megtisztelő válaszukat köszönve: K. Ildikó
Így is lehet tőkét emelni: na, de minek számít egy félkész ingatlan?
Cikk
Befejezetlen ingatlant apportálva emelt egy társaság tőkét, a számviteli elszámolás során viszont számos kérdés merült fel. Hunyadné Szűts Veronika, igazságügyi adó- és járulékszakértőnk válaszolt.
Apport és a többi
Kérdés
Kedves Kollégák! Segítséget szeretnék kérni, mivel már annyira belekeveredtem a dolgokba, hogy nem látom a kiutat. Adott egy társaság. Tőkeemelés történt, az egyik tag apportként bevitt egy ingatlant, rajta egy 30 százalékos készültségi fokban lévő társasházzal. A társaság célja, hogy befejezi az ingatlant, és eladja, illetve amit nem tud értékesíteni, azt bérbe adja. A társaságot bejelentettem áfa alá ingatlanértékesítés és bérbeadás tekintetében. Kérdéseim: 1. Az apport ebben az esetben minek minősül? Készlet? Befejezetlen beruházás? Félkész termék? 2. Ha értékesítjük, akkor mi lesz az apporttal? Jegyzett tőke? 3. Mivel bejelentkeztem az áfa alá, így a beruházási számlákból visszakérem az áfát. Viszont vannak saját embereim, akik ezen az építkezésen dolgoznak. Aktivált saját teljesítmény? Köszönöm szépen a segítséget: Anna
Ingatlanapport illetékvonzata
Kérdés
Tisztelt Sinka Júlia! Kérdésem a köv. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódik: http://adozona.hu/kerdesek/2014_11_9_ceges_lakasingatlan_vasarlas_ille_hof Ha egy kft. magánszemély tulajdonosa (egyszemélyes kft.) ingatlant apportál vállalkozásába, megemelve evvel a társaság törzstőkéjét, keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség? A cég főtevékenysége saját tulajdonú ingatlan bérbeadása, amely megfelel a kedvezmény feltételének, csak számomra nem egyértelmű, hogy a kedvezmény csak cégek közt értelmezhető, hisz kapcsolt vállalkozást említ válaszában, vagy magánszemély tagra is vonatkozik. Nagyon köszönöm válaszát! Üdvözlettel: G.Mária
Törzstőkeemelés a tulajdoni arányok változásával
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem, egy kft. 500 ezer forintos törzstőkéjét a kötelező szintre az előző évek eredménytartaléka terhére kívánja megemelni, de a tulajdoni arányokon is szeretne ezzel együtt változtatni. Jelenleg A tulajdonosnak 20 %, azaz 100 ezer forint, B tulajdonosnak 80 %, azaz 400 ezer forint a tulajdoni hányada. Nekem úgy logikus, hogy a jelenlegi tulajdoni arányban tudnak a tulajdonosok a ki nem vett eredményből, vagyis az eredménytartalékból emelni, tehát ezzel nem változik az új tulajdoni arány. Rosszul gondolom? Lehet úgy is emelni az eredménytartalékból, hogy A tulajdonos 1 100 000 forinttal, B tulajdonos 1 400 000 forinttal emel az eredménytartalék terhére? Ennyi lenne szükséges ahhoz, hogy a kívánt új tulajdoni arány legyen, vagyis A-nak 40, B-nek 60 százalékos. Nagyon várom válaszukat, mert az ügyvéddel nem vagyunk egy véleményen. Én azt gondolom, hogy például apporttal vagy készpénzbefizetéssel lehet a tulajdoni arányt megváltoztatni. Köszönettel: KM
Tőkeemelés tagi kölcsönből, de mi lesz később?
Cikk
Ha apportálnák a tag tagi kölcsönből eredő követelését, és így teljesítené a kft. a kötelező tőkeemelést, különböző gazdasági események bekövetkeztekor milyen adó- és járulékterhekre lehet számítani a jövőben? Olvasói kérdésre Erdős Gabriella adószakértő válaszolt.
Tőkeemelés osztalékból
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy Tao-s korszakából fel nem vett osztalékkal rendelkezik az evás cég. A fel nem vett osztalékot beapportálja, s így emeli a jegyzett tőkét. Kérdésem: a személyi jövedelemadót, ehót meg kell-e fizetnie az apportáláskor? Válaszát köszönöm.
Apport
Kérdés
Tisztelt Szakértő ! A cég tulajdonosa a nevén lévő személygépkocsival szeretné megemelni a jegyzett tőkét. Az személygépkocsi szerzési értéke 900 ezer forint volt. A piaci értéke 1,2 millió forint, melynek értékét a hirdetési portálokról kigyűjtött autók áraival kivánja alátámasztani. Ez megfelelő a piaci érték biztositására? Másik kérdés pedig, hogy a magánszemélynél az apport révén ingóságértékesités történik, azaz a szerzési érték és az eladási érték közötti különbözet szja köteles lenne. De mivel nem haladja meg a 600 ezer forintot, jól gondoljuk-e, hogy nem kell bevallani és megfizetni az adót? Ha értékpapírt vinne be a vállalkozásba, az után mint magánszemély hogyan köteles adózni? Köszönettel Vne
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
