219 találat a(z) apport cimkére
Apport áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. apportként tárgyi eszközöket és vevőkört (vevői állományt, adatbázist) apportál a másik kft-be. Ahhoz, hogy az apport áfamentes legyen az áfatörvény 17. § (1) bekezdése szerint, a szerző a 18. § (1) bekezdés értelmében kötelezettséget vállal, hogy a szerzett vagyonhoz fűződő kötelezettségek őt terhelik. 1.) A tárgyi eszköz esetében például az értékcsökkenési leírást ugyanolyan leírási kulcsokkal kell megtenni akkor is, ha az apportot szerző más értéken veszi nyilvántartásba az eszközöket? 2.) Az áfatörvény szerinti figyelési időszak (135. § (1) bekezdés) folytatódik, és az eredeti áfaösszegre kell számítani? 3.) A vevőállomány az apportálónál nem volt eszközként kimutatva, annak piaci értéke a szerzőnél lesz először vagyoni értékű jog. itt milyen hasonló kötelezettségvállalás van, hogy ennek apportja is áfamentes legyen? Köszönettel: Könyvelő
Saját fejlesztésű szoftver apportálása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély a saját maga által fejlesztett szoftvert (költsége nem volt csak a saját munkája) apportálja egy új alapítású kft.-be, 3 millió forintért. A magánszemélynek keletkezik adóköteles jövedelme vagy bármilyen egyéb közteherfizetési kötelezettsége az apportálás következményeként? Válaszát előre is köszönöm!
Apport
Kérdés
Egy kft.-ben tulajdonoscsere történik. Az új tulajdonos a jegyzett tőkét tárgyi eszközök bevitelével szeretné felemelni 3 millió forintra. Ez megoldható? Az új tulajdonos egyéni vállalkozó, és a vállalkozásából szeretné az eszközöket áttenni az új kft.-be. Mire kell figyelni? Milyen adófizetési kötelezettséget von ez maga után?
Zenei szerzemények eszmei értékének meghatározása
Kérdés
Az adóhivatal milyen dokumentumot fogad el a kötelező törzstőkeemelésre? Ügyfelem szerzői jogdíjat is kap a szerzeményei után, melyeknek eszmei értékét szeretné immateriális javakként apportálni a cégébe. Az 500 ezer forint törzstőkével alakult kft. a kötelezően 3 millió forintra történő feltőkésítést teljesítheti-e tárgyi javakkal, vagy pénzbeli betét is szükséges?
Egyéni vállalkozó apportja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó készletet szeretne apportálni egy újonnan alakuló kft.-be. Egy részét, mint tőkebetétet a jegyzett tőkébe, más részét pedig tőketartalékba helyezi a társaság. Kérdésem lenne, jól értelmezem-e, hogy az apportálónak nem keletkezik áfafizetési kötelezettsége, és a kft.-be sem kell sem fizetendő, sem levonandó áfaként szerepeltetni? Kérdésem lenne, továbbá, hogy az egyéni vállalkozónak ezt adóalapot képező bevételként kell-e szerepeltetnie? Köszönöm a válaszát!
Apportáfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném állásfoglalását kérni: Alakul egy cég 4 millió forint készpénzbefizetéssel és 40 millió forint vagyoni értékű jog átadásával. A 4 millió forint pénzeszközt jegyzett tőkébe, a 40 millió forint apportot tőketartalékba kívánják helyezni a tulajdonosok. Az áfatörvény 17. §-a alapján apport esetén nem keletkezik áfafizetési kötelezettség. Kérdésem: Igaz-e, hogy amennyiben a vagyoni értékű jog a tőketartalékba kerül, akkor a jog átadóját kb. 11 millió forintt (a 40 millió forint 27 százaléka) áfafizetési kötelezettség terhelné, míg ha a törzstőkébe, akkor az apport áfamentes lene? Igaz-e, hogy azok a tőketartalékba helyezett vagyoni hozzájárulások, amelyekről a társasági szerződés egyértelműen akként rendelkezik, hogy apportként a tőketartalékba helyezik, nem járnak áfafizetési kötelezettséggel, mentesek az áfa alól? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel.
Apport, áfa
Kérdés
Egy csak fogorvosi járóbeteg-ellátással foglalkozó most alakult kft. apportként fogorvosi gépeket is bevitt a kft.-be. A kft.-t az ügyvéd beléptette az áfakörbe. A fogorvosi tevékenység nem áfaköteles. Van-e áfafizetési kötelezettség az apportként bevitt eszközök után?
Ingatlan áfasorsa cég átalakulásakor, apportkor
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy milyen összefüggés van az egyes cégek (jogelőd, jogutód) ingatlanügyletekre történő eltérő áfa választásának, és az átalakulás/apport áfabeli megítélésének (17-18. §)? Mikor minősül az átalakulás/apport áfakörön kívüli eseménynek, és mikor áll be az áfafizetési kötelezettség? Kérem, szíveskedjen megírni valamennyi ingatlanügyletre történő választás lehetőségét figyelembe véve (például jogelőd/apportáló cég - 4 igen, jogutód/apportot kapó cég - 3 igen) a választ. Üdvözlettel: Szekeres Zsolt
Apport tárgyi eszköz értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét annak a kérdésnek az eldöntésében, hogy kell-e áfát fizetni az apportba behozott, ezért áfamentesen a cégbe bekerülő teherautó után, ha azt a cég értékesíteni szeretné? A cég természetesen áfa alá bejelentkezett adóalany. Más jellegű kérdésem: végelszámolás alatt, év végén lehet-e a következő naptári évre választani áfa alanyi mentességet? Köszönöm válaszát. Üdvözlettel: Papné Galba Márta
Apport kivétele
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. jegyzett tőkéje 6 millió forint, melyből az apport értéke 2 millió, ami egy telek. A telek a kft. alapításakor került apportként a társas vállalkozásba 1998-ban. A társaság tagja a telket ki szeretné venni a társaságból. Erre milyen lehetősége van, és ez milyen adókötelezettséggel járna a részére, és milyen adókötelezettség állna fenn a társaság oldaláról?Válaszukat megköszönve, tisztelettel.
Apport tőketartalékba helyezéssel
Kérdés
„X” kft a tulajdonában lévő 350 M Ft könyv szerinti értékű ingatlant 350 M Ft apport értéken tőkeemeléssel „Y” cégbe apportál, úgy, hogy 1 M Ft a jegyzett tőkét növeli, 349 M Ft a tőketartalékba kerül. Sztv. 86. § (3) és (69) bekezdés szerint az apportot átadó tagnál az apportba adásakor az ingatlan 350 M Ft könyv szerinti értéke rendkívüli ráfordítás, az ingatlan társasági szerződés szerinti értéke rendkívüli bevétel. Kérdésem: mennyi az apportot nyújtó tagnál a részesedés értéke: – csak a jegyzett tőke értéke: 1 M Ft vagy – az apportáló részesedésére jutó saját tőke értéke: 1 M Ft a jegyzett tőkében és 349 M Ft a tőketartalékban, azaz összesen 350 M Ft, ezen az értéken kerül be a tagnál a részesedés a könyvekben. Könyvelése: T 8. Rendkívüli ráfordítások - K 1. Ingatlanok könyv szerinti érték: 350 M Ft T 3. Egyéb követelés - K 9. Rendkívüli bevételek 1+349 M Ft, összesen 350 M Ft Cégbírósági bejegyzés után: T 1. Tartós részesedés - K 3. Egyéb követelés 350 M Ft VAGY T 8. Rendkívüli ráfordítások - K 1. Ingatlanok könyv szerinti érték: 350 M Ft T 3. Egyéb követelés - K 9. Rendkívüli bevételek 1 M Ft Cégbírósági bejegyzés után: T 1. Tartós részesedés - K 3. Egyéb követelés 1M Ft
Követelésapport – szja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik vállalkozásunknál a tulajdonosok, akik belföldi természetes személyek, jegyzett tőkét emelnének. A tőke emelését az egyik tulajdonos az édesapjától ajándékba kapott követeléssel teljesítené. Ez a követelés ettől a vállalkozástól független cégben lévő kölcsön. Kérdéseink: – az ajándékba kapott követelés apportjának milyen szja-vonzata van a magánszemélyre nézve, – a követelés ajándékozását be kell-e jelenteni a NAV-nak? Köszönettel.
Követelés apport két cég között
Kérdés
Tisztelt Adózóna Számviteli Szakértői! Állásfoglalásukat kérnénk az alábbi számvitelt érintő ügyben: "A" cég tulajdonosa követelését "B"cégre mint követelés-apport apportálta("B"cég tulajdonosa is ugyanaz a személy), ezzel egyidejűleg ezzel az összeggel jegyzett tőkéjét megemelte, (cégbírósági bejegyzés dátumának időpontjában történt a könyvelés). Az apportot átadó "A" céget időközben felszámolási eljárás során felszámolták, majd törlésre került a Cégnyilvántartás rendszeréből. A kérdésünk az lenne, hogy ebben az estben az apportot fogadó "B"cégnek(akinek a jegyzett tőkéje lett megemelve), van-e könyvelési, illetve számviteli teendője a törlés esetén? Kérdésként merült fel az is, hogy "B" cégben az apportot milyen könyvelési lépésekkel lehet helyesen könyvelni, hogy megfeleljen a jogszabályi helyeknek? Válaszukat nagyon várva az éves zárás miatt, kérnénk kiemelten kezelni, hogy a törvényi jogszabályoknak megfelelően tudjunk eljárni. Köszönettel, könyvelő Budapest, 2015.05.06.
Tőkeemelés tagi kölcsönből (apportálás)
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az utóbbi időben ellentmondó értelmezéseket olvasni arra vonatkozóan, hogy a címben jelzett tranzakció keletkeztet-e ajándékozási illetékfizetési kötelezettséget, ezért kérem a véleményüket. Az illetéktörvény szerint ajándékozási illetéket akkor kell fizetni, ha vagyoni értékkel bíró jogról valaki ingyenesen lemond. A tagi kölcsön apportálása esetén fennáll az ingyenesség? Van különbség a tekintetben, hogy a tagi kölcsön apportálására a negatív tőke rendezése érdekében kerül sor vagy nem negatív a tőke és így történik az apportálás? Köszönöm.
Védjegy felértékelése, apportálása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély tulajdonában van egy védjegy, melyet apportként bevinne abba a kft.-be, ahol ő az ügyvezető és a tulajdonos is egyben. Megteheti-e ezt, és jól gondolom-e, hogy ezután már a cég tulajdona lesz a védjegy, nem pedig a magánszemélyé? Mi módon értékelhető fel ez a védjegy, hogy a tényleges értékével kerüljön be a cég vagyonába, és mi minden kell ahhoz, hogy ez számvitelileg és jogilag is korrekt legyen? (Szabadalmi hivatal jegyzi be, egy apportálással átkerülhet valóban egy kft. tulajdonába?) Ha ez megvalósult, a kft. vagyoni értékű jogai között szerepel már, a magánszemély visszaveheti-e bármikor a későbbiekben ezt a védjegyet, és mi módon (például a cég eladhatja-e neki), illetve mi történik például, ha évek múltán a cég véletlenül felszámolás alá kerül, mi lesz a védjegy sorsa? (Elveszhet?) Előre is köszönöm segítségüket.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
