Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    230 találat a(z) apport cimkére

    Kérdés

    Tisztelt szakértő! A kérdésem az lenne, hogy ha veszünk egy telket és azt felparcellázzuk, aminek eredményeképpen 6 építési telket kapunk, majd ezen telkeket értékesítjük, hogyan járunk jobban, ha magánszemélyként, vagy társaságként tesszük mindezt? Az szja alapján, vagy társasági adó alapján, mármint az adózást tekintve járunk jobban? Az áfában mi vonatkozik az egyik, illetve a másik esetben? Valamint ha apportként bevisszük a társaságba ezen telket, akkor mi vonatkozik ránk? Mielőbbi válaszukat várom. Tisztelettel: Ildikó

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A magyar állam 100%-os tulajdonában van "A" és "B" Kft. is. A "B"-ben lévő 100%-os üzletrészét apportálja "A" Kft-be. Kérdés, hogy az apportálandó üzletrész "A" Kft.-ben a saját tőkében hova kerülhet: 1. csak jegyzett tőkébe 2. jegyzett tőkébe és tőketartalékba, például 10-90% arányban megosztva, annak ellenére, hogy az apportált üzletrész nem osztható, nem értelmezhető ilyen arányban? Úgyis feltehetném a kérdést, hogy tőkeemelés keretében – például egy autó apportálásakor – megoszthatom-e az apportértéket a jegyzett tőke és a tőketartalék között, ha az autó fizikailag egy darab tárgy? Köszönöm válaszát! M. Judit

    Kérdés

    Egyéni vállalkozás tulajdonában lévő teljes tárgyieszköz állományt szeretnék egy kft.-be törzstőkeként apportként bevinni. Az eszközök könyv szerinti értéke alacsonyabb, mint a társasági szerződésben szereplő apport érték, ez működhet így? Az említett esetben áfa, szja szempontjából milyen előírások vonatkoznak az egyéni vállalkozásra?

    Kérdés

    A vállalkozás apportként vitte be a gépkocsit a cég indulásakor. Utána pénzben megváltotta az apport értékét, és így tárgyi eszközként, de már nem apportként szerepel a nyilvántartásban. Értékesítése magánszemély részére történt, a kft. áfakörös. Kérdésem: kell-e áfát felszámítania? Köszönöm a választ. Üdv: Sné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Amennyiben egy magánszemély egymillió forintért vásárol egy ingatlant, amit a későbbiekben – könyvvizsgálói és ingatlanforgalmi szakértői vélemény alapján – hárommillió forint összegben apportál egy cégbe, akkor a magánszemélynek a különbözetre 15 százalék szja- és 27 százalék ehokötelezettsége származik? Ebben kérném egyrészt a megerősítésüket, illetve szeretném megkérdezni, hogy van-e olyan jogszabályhely, ami lehetőséget biztosít az adómentességre? Köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő ! Az alábbi kérdésben szeretném a segítségét kérni: Áfakörös egyéni vállalkozó szeretne egy gazdasági tárasaságba belépni. Az üzletrészt a korábban a vállalkozásában beszerzett tárgyi eszközökkel szeretné megszerezni, melyet apportként bocsájtana a társaság rendelkezésére. A vállalkozásában a tárgyi eszközök helyett megjelenne az üzletrész mint értékpapír. Értelmezhető-e ez a gazdasági esemény a vállalkozás részéről, mivel a vállalkozó természetes személynek minősül? Mindezen ügylet , ha értelmezhető, akkor alkalmazható-e rá az áfatörvény 17. és 18. §-a , mert mindkét fél belföldön bejegyzett adóalany, szerzett jogok tekintetében jogutódként viselkedik és nincs elidegenítést korlátozó teher. Válaszát előre is köszönjük.

    Kérdés

    Egy kft. magánszemély tulajdonosai jegyzett tőke feltöltése érdekében tárgyi apportot vittek a társaságba, 2,5 millió forint értékben. A magánszemélyek privát emberek, nem áfaalanyok. A kérdésem az, hogy ebben az esetben hogyan valósul meg az apport áfakötelezettsége? Az apportot fogadó társaság fizeti-e meg az általános forgalmi adót, és azt a bejegyzés időpontjával azonos időben vissza is igényelheti? Ebben a kérdésben kérem szíves segítségüket.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértők! 2015-ben alakult egy kft. 100 százalék váltó apporttal, melynek értéke a váltó névértékének a 80 százaléka. Kérdésem lenne, hogy a mérlegben a befektetett eszközök vagy a váltókövetelések között kell szerepeltetni, illetve van-e év végén egyéb teendő ezzel a váltóval? Köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kérem, szíves válaszát arra vonatkozóan, hogy mikor, milyen adó-, járulék, vagy illetékvonzata van/lehet az apportálásnak (ingó, ingatlan és egyéb, például üzletrész, vagy szellemi alkotás), amennyiben az apportáló a) magánszemély b) belföldi adóalany c) külföldi adóalany és az apportot kapó egy belföldi adóalany. Tisztelettel: Szekeres Zsolt

    Kérdés

    Tisztelt Szerkesztőség! Kérdésem a tagi kölcsönből történő saját tőke rendezéséhez kapcsolódik, melynek jogszabályi háttere adott, ismert előttem. A számviteli elszámolásokkal kapcsolatos előírások is többségében egyértelműek. Az ázsiós tőkeemelés a jogszabályi előírások mentén meg is történt, a cégbíróságon bejegyzésre is került az alábbi dátumok szerint: – taggyűlési jegyzőkönyv (tartalmazza a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátását a jegyzőkönyv keltével azonos időponttal) és megalapozó dokumentumok, valamint a társasági szerződés módosítása: 2015. december – cégbírósághoz való benyújtás: 2015. december – cégbírósági bejegyzés: 2016. január A társaságnál a jegyzett tőke változását a számviteli törvény előírásai szerint a cégjegyzékbe történő bejegyzés napjával 2016. január hónapban rögzítettük a számviteli nyilvántartásainkban. Kérdés: a vállalkozás könyveiben már 2015-ben, vagy csak 2016-ban kell szerepeltetni a tagikölcsön-követelés átengedését a társaság részére, vagyis azt, hogy a társaságnak az apport miatt önmagával szemben lesz követelése, valamint a tagi kölcsön miatt a tulajdonossal szembeni kötelezettség önmagával szembeni kötelezettségé válik? (T 35, vagy 36 Nem pénzbeli hozzájárulásként átvett követelések – K 47 Alapítókkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségek, az apportált tagi kölcsön összegével egyező összegben)

    Kérdés

    Ez év március 15-e volt a határideje a jegyzett tőke feltöltésének, illetőleg azon nyilatkozatok megtételének, mely szerint a társasági szerződés tartalmát megfeleltetik az új Ptk.előírásainak. Előbbire az Országgyűlés egy év haladékot adott, az utóbbi nem veszítette el aktualitását. Egyik ügyfelem nyilatkozott is az ügyvédnél, mely cég 1998 óta folyamatosan működik, és amelynek jegyzett tőkéje 3 millió forint (2500 eFt készpénz, 500 eFt apport). Az ügyvéd az eljárásban jegyzőkönyvet készített, miszerint a tulajdonosoknak be kell fizetniük a jegyzett tőkére 500 ezer forintot, mivel az apport az eltelt idő alatt amortizálódott, és ezáltal a jegyzett tőke értéke alacsonyabb lett. Dermesztően hatott rám az információ, mivel a 25 éves praxisomban ilyet még nem hallottam, és amit magam is nonszensznek ítélek. Szerintem jogellenes az ügyvéd álláspontja, mivel sehol sem találtam egyetlen törvényben sem erre vonatkozó előírást. Vagy lemaradtam valamiről? Kérem, hogy az általam nagyra becsült Adózóna szakértői fejtsék ki álláspontjukat ez ügyben.

    Kérdés

    Kérem állásfoglalásukat az alábbi kérdésekkel kapcsolatban: Betéti társaság tagja tagi kölcsön nyújtásából eredő követeléssel rendelkezik a betéti társasággal szemben. A tag ezen követelését apportként a társaság jegyzett tőkéjének emelésére fordítaná. Helyes-e az az álláspont, mely szerint ez az ügylet nem illetékköteles? Tekintettel arra, hogy a követelés átruházására nem ingyenesen kerül sor, hiszen annak ellentételezéseként az apportot adó tag különböző társasági jogokat (szavazati, osztalékjog stb.) szerez a társaságban. Helyes-e a következő társasági adót érintő vélekedés? A tagikölcsön-követelés apportjával a társaság követelést szerez, ugyanakkor a taggal szemben kimutatott tagikölcsön-kötelezettsége áll fenn. Mivel mind a követelés, mind a kötelezettség ugyanazon személlyel szemben áll fenn, ezek kompenzálással összevezethetők. A követelés és a kötelezettség megszűnik. Az adózás előtti eredményre és a társaságiadó-alapra nincs hatása az ügyletnek.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Osztalékalap csökkentése

    Szipszer Tamás

    adószakértő

    Hétvégi hazautazás szabadság alatt

    Surányi Imréné

    okleveles közgazda

    Egyéni vállalkozónak D1 rokkantsági ellátást állapítanak meg

    Szipszer Tamás

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2025 december
    H K Sze Cs P Sz V
    1 2 3 4 5 6 7
    8 9 10 11 12 13 14
    15 16 17 18 19 20 21
    22 23 24 25 26 27 28
    29 30 31 1 2 3 4
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media