Tisztelt Szakértő! Alapítvány szja 1%-os támogatás felhasználásával kapcsolatos a kérdésem. A kapott támogatás egy részét eszközbeszerzésre fordítja az alapítvány. Az eszköz amortizációja évi 14,5%-os. A NAV felé történő 18KÖZ nyomtatványon a felhasználás a teljes beszerzési értékre vonatkozóan vagy csak az éves amortizációra vonatkozóan számolható el? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Tóth Zsuzsa
Alapítványnál nincs munkaerő-foglalkoztatás. Pályázaton az alapítvány nyert bizonyos összeget működési költségekre. A nyert összeget az alapítvány alkalmi munkavállaló költségeire szeretné felhasználni. Az előbbiek alapján lehetséges ez 2019-ben? Köszönettel: Négyökrűné
Tisztelt Szakértő(k)! Szeretnénk egy alapítványt létrehozni, amelynek egy súlyosan beteg személy számára gyűjtene adományokat. Ezzel kapcsolatban lenne néhány jogi, és néhány adózási kérdésem. Az alapítvány taglétszámára vonatkozóan van-e minimum előírás? Elegendő-e a háromtagú kuratórium? Szükséges-e felügyelőbizottság? (Ha közhasznú?) Az alapítvány arra a célra jönne létre, hogy támogassa a beteg személyt. Ezáltal ez a személy lesz az alapítvány kedvezményezettje? Az ő közeli hozzátartozói lehetnek-e a kuratóriumi tagok között, illetve alapíthatja-e az alapítványt például az egyik szülő? Az alapítványt megalapító személy bekerülhet-e a kuratóriumba? Közeli hozzátartozója bekerülhet-e? A közhasznú jogállás az első tört év, az azt követő teljes év lezárása után kérhető? A bíróság honlapján leírtak alapján a vagyon rendelkezésre bocsátását igazolni kell. Mit jelent pontosan az, hogy például el kell helyezni egy bankszámlán? Kinek a számláján? Adózási kérdés: Az alapítvány adómentesen (szja, szocho nélkül) átadhatja-e a befolyt támogatásokat (készpénzt) a kedvezményezett, illetve közeli hozzátartozója javára? Amennyiben nem, úgy miként szükséges eljárni? Az alapítvány vásárolja a saját nevére (számlára) a szükséges anyagokat, szolgáltatásokat? Egy tárgyi eszköz miként adható véglegesen a kedvezményezett tulajdonába? Mi ennek a legcélszerűbb módja? Köszönöm!
Adóköteles-e a konferencián elfogyasztott étel, áfaköteles-e a konferencia részvételi díja? Olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Az alapítvány létesítő okiratában szerepel a kórház dolgozói képzésének támogatása. A kórház dolgozói az alapítvánnyal nem állnak munkaviszonyban. A konferenciák, képzések tartalmaznak étkezési díjat is. Kérdés: az étkezés után kell adót fizetni? A részvételi díjat az alapítvány kiszámlázza az érintett résztvevők munkáltatójának. A számlában kell áfát számolni? (Az egészségügyi alapítvány alanyi mentességet választott.) A kórház országos konferenciát szervez kb. 100 fő résztvevővel. Az ezzel kapcsolatos étkezés adóköteles-e? Lehet ez reprezentációs költség?
Tisztelt Szakértő! A 2011. évi CLXXV. törvény 40. § (1)-a előírja, "amennyiben a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötvenmillió forintot, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása ... kötelező.." Az éves bevétel minden bevételt magában foglal? Vagyis könyvelői megfogalmazásban a 9-es számlaosztályt? Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egy alapítvány azzal a céllal jött létre, hogy egy bizonyos ritka betegségben szenvedő betegek, hozzátartozóik és orvosaik számára naprakész információkat nyújtson. (Ennyi szerepel célként az alapító okiratban.) Jelenleg webshop indítását tervezik, ahol az alapítvány logójával ellátott termékeket árulnának. (Ezeket nem a betegek készítik.) Jól gondolom-e, hogy a webshop üzemeltetése ebben az esetben vállalkozási tevékenységnek minősül? Köszönettel: Vágner Emília
Nem közhasznú alapítványnál a szervezet képviselője elhalálozott, helyette újat választottak. A bíróság e változást az ügyvéd közreműködésével kezelte. A jogerős végzés megérkezett. Az lenne a kérdésem, hogy a NAV felé, és a cégkapunál milyen feladatom van, mint a szervezet könyvelőjének, aki az alapítványnál képviseleti joggal rendelkezem?
Tisztelt Szakértők! Alapítvány ez év szeptemberétől családi bölcsődét működtet, és a nevelők, dajkák munkabéréhez keres valamilyen támogatást. A 140/2019. kormányrendeletben szerepel, hogy a nem állami fenntartású családi bölcsődék 170 ezer forint/fő/év bérkompenzációra jogosultak ez évtől. Kérdésem az lenne, hogy jogosult lehet-e az alapítvány erre a bérkompenzációra, illetve hol és hogyan lehet ezt igényelni, mik a feltételek, és mi az igénylés menete? Mert hiába olvasgatom a rendeleteket, konkrét kiindulópontot nem találok. Segítségüket előre is köszönöm! Kiss Beáta
Tisztelt Szakértő! Alapítványunk a vállalkozásához uniós támogatást nyert 2017-2018-as megvalósításra. 2017-ben egy nagyobb előleget folyósítottak (a teljes összeg felét), amiből nagy értékű termelő berendezés beszerzése történt, de a benyújtott számlákat 2017-ben még nem fogadták el. Év végén csak az értékcsökkenési rész lett átkönyvelve a kötelezettségről bevételre. 2018-ban elfogadtak minden benyújtott számlát, és további részletet folyósítottak, majd 2019-ben a maradékot is kiutalták. Az a kérdés, hogy a 2017- 2018-as adóalap meghatározásnál hogyan számítanak bele ezek az összegek, mert a nagy értékű termelő berendezések nem 1 év alatt amortizálódnak. Másik kérdés 2017- 2018-ban a tao-bevallásban a de minimis lapon milyen összeget kell írni a fentiek alapján? Köszönettel, előfizető
2020. január 1-jétől illetékmentességet élvezhetnek a belföldi alapítványok és a más EGT-államban nyilvántartásba vett alapítványok is, mind a visszterhes vagyonátruházási illeték, mind pedig az ingyenes ügyletek, az ajándékozás és az öröklés esetén a nemrégiben benyújtott nyári adócsomag szerint.
Tisztelt Szakértő! Egy középiskolai alapítványnál tanév végével emlékérmet adnak a legjobb tanulóknak és tanárok munkáját is ezzel ismerik el. Ezt az alapítvány fizeti, költségeit vállalja. Az emlékéremmel együtt pénz összeget is átadnak. Ez adóköteles-e, az alapítványnak kell-e járulékot, adót fizetni utána? Az átadott pénzösszeg nagyobb, mint a minimálbér 10 százaléka. Várom válaszukat.
Írásunkban bemutatjuk az alapítványnál működő kuratóriumra, a kedvezményezett szerepére, az alapítói jogok gyakorlására, az alapító okiratra, illetve a végintézkedéssel létrehozott alapítványra vonatkozó főbb szabályokat.
Az alapítvány tevékenységének vannak korlátai, így alapítvány nem alapítható gazdasági tevékenység folytatására, tehát a célok elsődlegesen nem lehetnek nyereségorientáltak. Azonban az alapítvány jogosult az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére.
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem egy nem áfaalany és nem társasági adóalany alapítvány, ami két ingatlannal rendelkezik. Az ingatlanokat apportálná egy újonnan alapítandó építőipari kft.-be. A kérdésem az, hogy ilyen esetben az alapítványra mennyiben vonatkoznak más szabályok a gazdasági társaságokhoz képest? Milyen adófizetési kötelezettségei keletkeznek, ha a könyv szerinti értéknél magasabb értéken kerülnek be az ingatlanok az új kft.-be? Számomra azért jelent nehézséget a kérdés, mert eddig nem volt áfaalany és nem tartozik a társasági adó törvény hatálya alá sem. Az ingatlanok az alapítvány tulajdona, nem magánszemélyhez köthetők. Tevékenységi körei között nem szerepel az ingatlan-adásvétel. Az ügyletet befolyásolja-e az, hogy az alapítvány kuratóriumi elnöke lesz az egyik tulajdonos az új kft.-ben?
Juhász Tibor
okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték