515 találat a(z) alapítvány cimkére
Alapítónak kifizetés alapítványból
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van-e lehetőség arra, hogy az alapítvány az alapítójával szerződjön? Az alapító egyéni vállalkozó, munkát végezne az alapítványnak. Megtehetik-e? Köszönöm!
Bizományos által kiállított számla megrendelő nevében
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy alapítvány kulturális rendezvényt szervezett, a jegyek értékesítését pedig szerződés alapján bizományos végezte. A szerződésben az szerepel, hogy a vásárló kérésére a bizományos az értékesített jegyekről a hatályos jogszabályoknak megfelelően köteles számlát kiállítani, mely a megbízó adatait tartalmazza. Az alapítvány alanyi adómentes, a bizományos viszont áfakörös. A jegyeken szerepel az áfa mértéke. A bizományos azokban az esetekben, amikor a vevő számlát kért, kiállította a számlát az alapítvány mint számlakibocsátó adataival, viszont a jegy értékét megbontotta nettó, áfa, bruttó értékekre, vagyis a számla áfát tartalmaz, annak ellenére, hogy az alapítvány alanyi adómentes. Kérdésem, hogy helyesen állította-e ki áfásan a számlát a bizományos, vagy áfamentesen kellett volna, függetlenül attól, hogy a jegyeken szerepel az áfa mértéke? Ha helyes így a számla, akkor kell-e áfabevallást beadni, és az alapítványnak az áfát megfizetni? Ha igen, akkor milyen határidővel? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel Bodnár Ildikó
Civil szervezet könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a civil szervezetek könyvelésével kapcsolatosan: lehet-e visszaállni az egyszeres könyvvitelre? Ugyanis azt olvastam, hogy bizony kiegészítő mellékletet is kell csatolni a beszámolóhoz, ha kettős könyvvezetés történik. Vagy rosszul értelmezem, elég, ha a beszámoló betétoldalait kitöltöm, és nem kell csatolni semmit? Sajnos vannak olyan kis alapítványok, amelyeknek az éves bevétele 300 ezer forint, ezt az összeget kellene a mellékletben kielemezni? :( Kell-e valahova bejelenteni a változást? Köszönettel k.anna
Közhasznúság
Kérdés
A közhasznúság minősítésének két teljes lezárt naptári évvel kell rendelkezni, vagy a két lezárt üzleti évbe beszámítható az alakulás éve, mely nem teljes naptári év? Alapítványunk egyéb feltételeknek megfelel. Válaszát előre is köszönöm.
Visszatérés az egyszeres könyvvitelbe
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Alapítvány kettős könyvviteli kötelezettsége megszűnt, így szeretne visszatérni egyszeres könyvvitelre. Kérem szíveskedjék az áttérés gyakorlati lépéseiben segíteni, a záró mérlegből-nyitó mérleg készítése és kötelező analitikai alátámasztás? Köszönettel: V. Ildikó
Alapítvány építményadó-mentessége 2.
Kérdés
A kérdésre Szipszer Tamástól kapott válaszhoz http://adozona.hu/kerdesek/2017₁1_2_Alapitvany_epitmenyado_mentessege_exf az alábbi kiegészítő kérdéseket tennénk. A kérdés a hivatkozott jogszabályhely konkrét helyzetre való alkalmazására irányult. Nevezetesen, hogy egy alapítvány székhelyére teljesül-e a szóban forgó feltétel, ha ott kizárólag az alapítvány központi ügyintézése és döntéshozatala zajlik. Ez a „tevékenység” így ebben a formában önállóan nyilván nem szerepel az alapítvány alapító okiratában az alaptevékenységek között. Az alaptevékenységek között szereplő tevékenységek (mint pl. az oktatás) egy másik, szintén saját tulajdonában álló ingatlanában (oktatási telephelyén) történik. További kérdés, hogy a szóban forgó 3. § (3) bekezdésbe az „alaptevékenysége” mellé 2017. 01. 01-jétől bekerült „főtevékenysége” szóval mi volt a célja a jogalkotónak? Talán az, hogy ez évtől nem az összes alapcél szerinti tevékenysége kifejtésének helyszínére, hanem csak a főtevékenysége kifejtésének helyszínére legyen érvényes az adómentesség? Jogszabály nem kötelezi az alapítványt főtevékenység maghatározására, az alapító okirata sem tartalmaz ilyent, csak tevékenységeket és azokat sem TEÁOR szerint. Ezzel szemben a NAV adatbejelentő lapon TEÁOR szerint kell megjelölni egy főtevékenységet és további tevékenységeit. Hogyan hat ez a 3. § (3) alkalmazására?
Alapítvány építményadó-mentessége 2.
Kérdés
A kérdésre Szipszer Tamástól kapott válaszhoz http://adozona.hu/kerdesek/2017₁1_2_Alapitvany_epitmenyado_mentessege_exf az alábbi kiegészítő kérdéseket tennénk. A kérdés a hivatkozott jogszabályhely konkrét helyzetre való alkalmazására irányult. Nevezetesen, hogy egy alapítvány székhelyére teljesül-e a szóban forgó feltétel, ha ott kizárólag az alapítvány központi ügyintézése és döntéshozatala zajlik? Ez a „tevékenység” így ebben a formában önállóan nyilván nem szerepel az alapítvány alapító okiratában az alaptevékenységek között. Az alaptevékenységek között szereplő tevékenységek (mint például az oktatás) egy másik, szintén saját tulajdonában álló ingatlanában (oktatási telephelyén) történik. További kérdés, hogy a szóban forgó 3. § (3) bekezdésbe az „alaptevékenysége” mellé 2017. 01. 01-től bekerült „főtevékenysége” szóval mi volt a célja a jogalkotónak? Talán az, hogy ez évtől, nem az összes alapcél szerinti tevékenysége kifejtésének helyszínére, hanem csak a főtevékenysége kifejtésének helyszínére legyen érvényes az adómentesség? Jogszabály nem kötelezi az alapítványt főtevékenység maghatározására, az alapító okirata sem tartalmaz ilyent, csak tevékenységeket és azokat sem TEÁOR szerint. Ezzel szemben a NAV adatbejelentő lapon TEÁOR szerint kell megjelölni egy főtevékenységet és további tevékenységeit. Hogyan hat ez a 3. § (3) alkalmazására?
Adomány – egyéni vállalkozó
Kérdés
Az év vége közeledtével egyre gyakrabban keresik meg a vállalkozásokat az alapítványok támogatásért. A kérdésem az egyéni vállalkozásokkal kapcsolatos. Egy egyéni vállalkozó adományt ad egy közhasznú alapítványnak. Elszámolhatja-e költségként a fizetett adományt, vehet-e igénybe utána adókedvezményt az szja törvény szerint?
Alapítvány építményadó-mentessége
Kérdés
Alapítvány vállalkozási tevékenységet nem végez, alapcél szerinti tevékenységei közt az oktatás is és az ingatlanainak hasznosítása, bérbeadása is szerepel. Két ingatlan van a tulajdonában, az egyik a székhelye, egyben a központi ügyintézés helye, a másikban oktatótermek vannak. Kérdés, hogy teljesül-e a helyi adókról szóló törvény (Htv.) 3. § (3) szerinti építményadó-mentességi feltétel, a „kizárólag a létesítő okiratában meghatározott alaptevékenysége, főtevékenysége kifejtésére” történő használat, a) a székhely célú ingatlanára; b) ha az ingatlan egy részét időszakosan (oktatóterem) vagy tartósan (irodahelyiség) bérbe adja?
Alapítvány rendezvénye
Kérdés
Alapítvány rendezvényeket szervez, a vendéglátás után milyen adókötelezettsége van (a rendezvény ingyenes)?
Alapítványi ösztöndíj
Kérdés
Alapítvány ösztöndíjat adományoz legjobb előadónak. Milyen járulékfizetése kötelezettsége van az alapítványnak és annak, aki az ösztöndíjat kapja?
Alapítványi induló vagyon könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy 2016. évben alakult nyílt alapítvány alapító okiratában az alapító induló vagyonát 18 millió Ft összegben határozták meg. Az alapítói vagyon és annak teljes hozadéka az alapítói okirat szerint teljes egészében alapítványi célra fordítható, nincs visszafizetési kötelezettség az alapító felé. Tudomásunk szerint az alapítói befizetés megítélése többféle lehet, így a könyvelés során minősülhet mérleg- vagy eredménytételnek is. A civil szervezet működése során az induló tőke (törzsvagyon) kezelésére a létesítő okirat rendelkezései az irányadóak. • Mérlegtétel (Induló tőke) = kifejezetten az induló vagyon növelése érdekében, az új csatlakozók által rendelkezésre bocsátott vagyon • Eredménytétel (Egyéb bevétel) = az alapítóktól működési célra kapott befizetések Kérdéseink: 1) Ha nincs külön rendelkezés az induló vagyon minősítéséről, akkor azt induló tőkeként (mint mérleg tétel) vagy egyéb bevételként (mint eredmény tétel) kell/lehet könyvelni? 2) Elképzelhető-e, hogy az egész induló vagyon egyéb bevételként kerül elszámolásra, vagyis az alapítványnak nincs a mérlegében induló tőke kimutatva? 3) Az 1. pont szerinti minősítés befolyásolja-e azt, hogy az induló vagyonról ki lehet-e állítani a tagok felé az adományigazolást? A kérdéses alapítványban az induló vagyon teljes összege egyéb bevételként került elszámolásra, vagyis nincs a mérlegben induló tőke adat, és az induló vagyon teljes összegéről adományigazolást állítottak ki az alapító tagok felé. Köszönettel.
Alapítvány általi mézértékesítés
Kérdés
Az alapítvány őstermelő mézét szeretné értékesíteni. Az alapítvány közhasznú tevékenységei között szerepel a termelői méz árusításának elősegítése. Kérdésem, hogy az alapítvány milyen módon tudja az őstermelő mézét értékesíteni, hogyan tud az alapítvány az őstermelő nevében mézet eladni? Fontos megjegyezni, hogy az alapítványnak ebből nem származik haszna. Az alapítványnak lesz-e bármilyen elszámolási kötelezettsége ezzel kapcsolatban? Megbízási szerződéssel tudja-e értékesíteni az alapítvány az őstermelő mézét? Van-e számla/nyugtaadási kötelezettsége az alapítványnak, ha az őstermelő bevétele nem éri el az évi 600 ezer forintot? Köszönöm.
Támogatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk különböző tréningek megtartását végzi egyedi megrendelés alapján. Az egyik ügyfelünkkel kötöttünk egy hosszútávú szerződést oly módon, hogy az első két hónapban tréningeket még nem tartunk, de rendszeresen jelen vagyunk telephelyeiken, a mindennapjaikban, a partnercég szavaival élve ez a beilleszkedés időszaka. Ez időszak alatt semmiféle szolgáltatás nem nyújtottunk. Partnerünk erre az időszakra úgynevezett "támogatásként" egy külön szerződésben rögzített összeget részünkre kiutalt. A kiutalással egy időben jelezte felénk, hogy nyilatkoznunk kell a vállalkozási tevékenységünkkel kapcsolatban, majd a társaságiadó-bevallással egy időben szintén nyilatkoznunk kellene. Ilyen nyilatkozatokkal, bevallom, én csak az alapítványok, egyesületek támogatása kapcsán találkoztam. Abban kérném segítő válaszukat, hogy két gazdálkodó szervezet között jogszerű-e ilyen támogatási szerződés létrejötte, és utalhat-e egyik gazdálkodó a másiknak támogatás címen bármekkora összeget, és ha igen, akkor annak az elszámolási módja ugyanaz, mint az egyéb szervezeteknek nyújtott támogatás elszámolása? Köszönettel: Dobosi Pálné
Nonprofit szervezet GINOP pályázata – áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Alanyi adómentességet választott, jelenleg gazdasági tevékenységet nem folytató nonprofit szervezeteink (alapítvány, egyesület, NGT) új társadalmi vállalkozást szeretnének indítani GINOP pályázati konstrukcióban. A pályázat sikeressége esetén az új tevékenység gazdasági tevékenységnek fog minősülni, azonban a várható éves bevétel nem feltétlenül éri el az alanyi adómentességi határt. Azonban, mivel a pályázati költségvetésben a nettó tételeket szeretnénk maximalizálni, felmerült, hogy a projekt sikere esetén feladnák az alanyi adómentességet a szervezetek, és a továbbiakban tételesen elkülönítenék a jelenleg is futó, nem gazdasági tevékenység alaptevékenység (A), valamint a pályázati gazdasági tevékenység (B) számláit. Így (A) tevékenység továbbra is az áfa tárgyi hatályán kívül maradna, adólevonási jog nélkül, míg (B) tekintetében a szervezetek áfásan számláznának, és – ami rövid távon a legfontosabb – levonási jogot gyakorolnának a GINOP pályázat keretében beszerzett eszközök, szolgáltatások vonatkozásában, azaz a pályázati költségvetést már nettó áfabontásban készítenénk el. Kérem, legyen kedves megerősíteni, hogy ez az eljárás jogszerű lehet; illetve, ha nem (vagy további feltételekkel), legyen kedves arról is tájékoztatni. Segítségét nagyon köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
