Tisztelt Szakértő! Van egy alapítvány, amely elsősorban magántanulói státuszban lévő általános iskolás gyerekek felkészítésével foglalkozik. Ha az alapítvány színházjegyet vagy bármilyen kulturális eseményre belépőt vásárol a gyerekek és az őt elkísérő személyek részére, akkor keletkezik-e az alapítványnak ezen kiadásai után adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettsége? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Tisztelt Szakértő! Két alapítvány úgy döntött, hogy egyesülne és így folytatná az életét. Segítséget szeretnék kérni abban, hogy a NAV felé milyen nyomtatványokat, illetve bevallást kell beadni? Kell-e könyvvizsgálat? Záró beszámolókat kell-e benyújtani a két megszűnő alapítványnak?A bíróság felé a teendőket a megbízott ügyvéd megteszi. Próbáltam nyomozni, de sajnos nem találtam ezzel kapcsolatos szakvéleményt. Köszönöm a segítséget. Kerestély Anna
Tisztelt Szakértő! Érdeklődöm, hogy alapítványra is vonatkozik-e az új törvény, kell-e adatvédelmi szabályzatot készíteni? Köszönöm! Üdv: Ági
Tisztelt Szakértő! Alapítvány önkormányzattól bérelt, nem lakáscélú ingatlanját támogatásként kapott építőanyagokból, támogatásként kapott építőipari szolgáltatásból és önerőből felújítja (karbantartási kötelezettség körébe tartozó munkák). Számlákat tehát a beruházásokról nem kap. A bérlő által elvégzett munkák értékét a bérbeadó a fizetendő bérleti dijba beszámítja számla ellenében, úgy, hogy ugyanannyi nettó (plusz áfa) bérleti díjról szóló számlát állít ki, mint amennyi a beruházásról szóló, bérlő által kiállított, az önkormányzat nevére szóló számla összege, és a két követelést a felek kompenzálják. A bérleti díj 27 százalékos áfát tartalmaz. Az alapítvány alanyi áfamentes, cél szerinti tevékenysége: nappali ellátó gyermekek, sérült gyermekek részére. Kérdésünk, hogy az alapítvány továbbszámlázhatja-e a támogatásként kapott felújítás bérbeadó által elfogadott összegét? Ha igen, milyen módon (jogcím, áfatartalom)? Segítségét előre köszönöm! Rendszervíz Plusz Kft.
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésünk, hogy ha van egy könyvelőnk, aki vállalkozóként is könyvel ügyfeleknek, megvan a mérlegképes könyvelői végzettsége, viszont még a 3 év nem járt le és nincs regisztrációja, könyvelhet-e alapítványnak, illetve mi a feltétele az alapítvány könyvelésének? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az épület tulajdonosa (kft.) 2017. december 31-ével egy alapítványra haszonélvezeti jog alapításával átruházta az ezzel járó jogokat és kötelezettségeket. Alapítvány lett a haszonélvező. Az eljáró ügyvéd januárban nyújtotta be az erről szóló bejegyzési kérelmet a földhivatal felé, februári keltezéssel jegyezték be a december 31-ei haszonélvezetijog-átruházást. A települési önkormányzat adóosztálya felé bejelentés történt, hogy alapítvány lett az építményadó kötelezettje, azonban a februári bejegyzést látva ezt csak a következő évtől (2019) hajlandók tudomásul venni. (Egyébként az alapítvány mentességet élvezne, tehát lényeges szempont a 2018. január 1-jei állapot.) Kérdés: ha az iratokból kitűnik a 2017-es átruházás, de a földhivatali bejegyzés dátuma 2018 februárra esik, mit kell az építményadó-kötelezettségnél figyelembe vennie az önkormányzatnak? Hogyan lehet érvényesíteni az alapítvány jogait és kötelezettségeit? (A bejegyzésnek visszamenőleges hatályúnak kellene lennie, nem? Sajnos ez nem látszik a tulajdoni lapon, csak a határozaton.) (Ha ez így lehetséges, akkor például egy novemberi ingatlan adás-vételt, az ügyvéd 30 napjával számolva a földhivatal csak következő évben jegyezne be és a tulajdonjogot innen eredeztetik??) Köszönöm válaszát! Tisztelettel: ZL rendszeres olvasó
Tisztelt Adózóna! Alapítvány, egyesület, kamara tiszteletdíjként befogadhat-e más adószámos magánszemélytől, egyéni vállalkozótól, illetve kft.-től erre vonatkozóan számlát? Köszönöm szépen! Doró Noémi
Tisztelt Szakértő! Egy pénzdíjas verseny helyezettje lemondana a nyereményéről egy alapítvány javára. Azt szeretné a nyertes, ha nem kerülne be az ügyletbe, hanem az egész nyereményét utalja át a kifizető az alapítványnak. A pénzdíjas versenyre a nyertes magánszemélyként nevezett, azonban tagja az alapítványnak. A díjazottnak ebből véleményem szerint adóköteles jövedelme keletkezett, így csak az adó levonása után fennmaradó összegről rendelkezhet. Az Ön véleménye szerint átutalható a bruttó összeg az alapítvány javára? Köszönöm szíves válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság alapítványt hozott létre, mely nem közhasznú alapítvány, cél szerinti tevékenysége az alapító munkavállalói, vagy elhunyt munkavállalói és közeli hozzátartozói javára közhasznú és közcélú tevékenység (például szociálisan hátrányos helyzetű családok és gyermekeik támogatása; családok egészségvédelmére közösségi programok szervezése stb). Az alapítvány 3 fő támogatási területe. A cél szerinti címzetteknek (alapító, adományozó munkavállalói) rászorulási alapon szociális segélyt nyújt, gyermektábort szervez, családi napot szervez. Véleményünk szerint az szja-törvény 1. sz. melléklet 3. pont 3.3. alpontja alapján ezek a támogatások adómentesek. Véleményünk szerint a 3.4 pont szerinti kizáró tétel nem áll fenn, hiszen a) nem az alapító, adományozó a címzettje a támogatásnak, hanem az alapító munkavállalója és közeli hozzátartozói b) a támogatottak nincsenek a kifizetővel (alapítvánnyal) munkaviszonyban, hiszen ők az alapító, adományozó munkavállalói. Mindezek alapján nem tekintettük adókötelesen a nevesített támogatásokat. Elbizonytalanított azonban 2011.08.02-án adott válaszuk, melyben Önök az esetet "alapítványi közbeiktatásnak" minősítik és adókötelesnek minősítik. De a 3.4. a) és b) pontjaiból ezt a következtetést mi nem tudjuk levonni. Kérjük szíves segítségüket, hogy esetünkben, kizáró-e a 3.4 alpont az adómentesség alól. http://adozona.hu/kommentar/20110801_kozcelu_juttatasok_kozhasznu_tarsasagok Köszönettel!
Tisztelt Szakértők! Nem közhasznú alapítvány, belföldi és külföldi magánszemélyeknek utalt – alapító okiratában foglalt tevékenységhez kapcsolódó – tanulmányúthoz támogatást. A fenti kifizetésnek milyen adóvonzata van az alapítvány és a magánszemélyek részéről?
Tisztelt Cím! Közérdekű alapítvány foglalkoztatna megbízási szerződéssel egy sportedzőt (napi 2 órában). Milyen megbízási szerződés mellett kellene az alapítványnak a legkisebb járulékot fizetnie? Van-e az alapítványnál (civilszervezeteknél) erre speciális megoldás? Természetesen azt ismerjük, hogy a minimálbér 30 százaléka után fizetek szochót, de nem vonok 7 százalék egészségbiztosítási és 10 százalék nyugdíjjárulékot. Válaszukat előre is köszönöm.
Iskolai alapítvány működésével kapcsolatban érkezett szerkesztőségünkhöz egy levél, amelyben olvasónk azt sérelmezi, hogy az alapítvány nyilvántartást vezet azokról a szülőkről (és a gyermekeikről is), akik támogatást fizettek, és azokról is, akik nem fizettek. Amikor sérelmezte a listázást, azt a választ kapta, hogy „a dokumentálás az adózás miatt szükséges, reklamálni az adóhatóságoknál lehetséges ez ügyben”. Megkérdeztük, mit szól ehhez a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Tisztelt Adózóna! Alapítvány kuratóriumi tagjait – akik máshol 36 órát meghaladó munkaviszonyban alkalmazottak – lehet-e egyszerűsített foglalkoztatottként alkalmazni az alapítványnál eseti fizikai munkavégzésre? Az alapítvány eszközeit szeretnék felújítani, fúrnak, festenek. Egyébként a tagok tevékenységüket bárminemű ellenszolgáltatás nélkül, ingyenesen, társadalmi munkában látják el, a felmerült és igazolt költségek megtérítésével. Köszönettel: Éva
Tisztelt Szakértő! Alapítvány adótúlfizetéseit a folyószámlán 2018. 01. 01-jei dátummal elévülés miatt rendezték, vagyis a visszaigénylést elmulasztottuk időben benyújtani. Kérdésem: hogyan könyvelhetem le az elévült tartozást, az elévülés beálltának napja szerint kimutathatom-e összesítetten a követeléseket, mivel különböző korábbi éveket érint, és egyösszegben elszámolhatom-e egyéb ráfordításként a 2017. évi eredménykimutatásban? Az elévült adótúlfizetésből eredő követelés összege összesítve sem éri el a számvitel politikában meghatározott jelentős összeget. Esetleg vissza kell menni az egyes évekre, amikor az elévülés beállta bekövetkezett, ez nyilván a közhasznúsági mutatókat is érintheti. Köszönettel: Molnár Ilona
Egy konferenciaszervező kft. pénzeszközt ad át egy egészségügyi alapítványnak. A kft. a tao-t nem csökkenti az átadott pénzzel, nem számolja el ráfordításként. Az alapítványnak milyen bevételnek minősül az átvett pénzeszköz? Ezt a pénzt a cél szerinti tevékenység finanszírozására szeretné fordítani. Választ előre is köszönöm.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték