A NAV közzétette honlapján a 2020/3. Adózási kérdést a közhasznú alapítvány/alapítvány által nyújtott juttatás adójogi megítéléséről [a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 1. számú melléklet 3.3. pontja].
Tisztelt Szakértő! Egy alapítvány alapító okirat szerinti céljai közé tartozik a teológiai oktatás, keresztény hit és evangélium terjesztése, tanítása. Kérdésem az lenne, hogy ha az alapítvány oktatást szervez, kérhet-e az oktatáson résztvevőktől egyfajta "regisztrációs díjat", melyért nem az oktatást, hanem egy oktatásisegédlet-szerű füzetet, illetve az oktatáson kapott (elfogyasztható) kávé, üdítő, süti árát fedezné? Ha igen, erről a díjról elég-e a nyugta kiállítása a részvevők (magánszemélyek) felé? És miként tudja elszámolni az ebből befolyt összeget, esetleg adományként? Ebben az esetben a kávé, üdítő és süti reprezentációnak számít, és fizetnie kell utána az alapítványnak járulékot? A másik kérdésem pedig az lenne, hogy egy alapítvány adhat-e adományt másik alapítvány részére, illetve van-e bármiféle fizetési kötelezettsége utána? Fontos az, hogy a másik alapítvány, melynek részére a (pénzbeli) adományt nyújtja, ugyanazon célt szolgálja, mint az adományt nyújtó alapítvány? Van erre valamilyen korlátozás? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Adott egy alapítvány, amelynek kuratóriumi elnöke és tagjai díjazás nélkül végzik a mindennapos tevékenységekhez kapcsolódó munkáikat, tehát nem állnak munkaviszonyban az alapítvánnyal. Kérdésem, hogy az elnök, illetve a tagok akár katás vállalkozóként, akár egyéb cégükön keresztül (ahol ők a tulajdonosok és/vagy az ügyvezetők) végezhetnek-e egyéb, nem a mindennapokhoz kapcsolódó tevékenységet (például marketing, építészeti tervezés, IT feladatok stb.) az alapítványnak és kiállíthatnak-e erről számlát az alapítvány felé? Válaszát nagyon köszönöm!
Az eltérő jogállású alapítványok vagyonszerzési illetékkötelezettségének változása indokolja a címben felsorolt szervezetekre vonatkozó illetékszabályok számbavételét, különös tekintettel az alapítványok egyes típusaira.
Tisztelt Szakértő! Adott egy közhasznú jogállással nem rendelkező nyílt alapítvány. Cél szerinti besorolása: szociális tevékenység (pl. családvédelem, egészségkárosultak támogatása, idősek támogatása, ellátása, önsegélyezés, rászorultak támogatása, humanitárius szervezetek). Cél szerinti leírása: az egészségkultúra fejlesztése, az egészségtudatosság fejlesztése, a magyar társadalom pozitív életszemléletének fejlesztése, szociális szempontból rászorulók támogatása, sportoló és nem sportoló személyek rehabilitációjának fejlesztése, támogatása. Az alapítvány alapító okirata tartalmazza: az alapítvány megalapítja és működteti az Egészség Klubot, amely tagjai elsődlegesen, de nem kizárólagosan az alapítvány kedvezményezettjei. Ha az alapítvány az előbb nevesített klub nevében klubtagsági díjat szed be, akkor az vállalkozási tevékenység, vállalkozási bevételnek minősül? Ehhez kapcsolódik, ha cél szerinti tevékenység kiadásokra fordítja, akkor a költség nem a vállalkozási tevékenységek kiadásai közé sorolódik, ugye? Köszönettel: P. Józsefné
A magánszemélyek alapítványoktól származó bevételeivel összefüggésben a személyi jövedelemadóról szóló törvény tucatnyinál is több előírást tartalmaz. Cikkünkben összegyűjtöttük ezeket.
Írásunk a különböző feltételekkel létesített alapítványok főbb jellemzőit és az egyes „típusokra” vonatkozó társasági adózási szabályokat mutatja be.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk, egy alapítvány, alanyi áfamentes. Rendelkezik közösségi adószámmal. Szlovákiából vett igénybe szolgáltatást. Ebben az esetben összesítő nyilatkozatot és áfabevallást is kell benyújtania? Meg kell fizetnie az áfát, és nem vonhatja le? Jól godoljuk? A számla nettó áron került kiállításra, az eladó is rendelkezik közösségi adószámmal. Köszönjük!
Tisztelt Szakértő! 2019 novemberében alapított alapítvány esetében kérdezem, hogy az illetéktörvény szerinti feltételes illetékmentesség vállalása milyen módon történik. Milyen hatósághoz kell bejelenteni, illetve milyen módon van rá lehetőség? Milyen nyomtatványon lehet ennek eleget tenni? 99/T § Az a vagyonszerző, amely a 102. § (1) bekezdés 2019. december 31-én hatályos v) pontja értelmében alapítványnak minősül, 2022. december 31-ig jogosult az 5. § (1) bekezdés f) pontja szerinti feltételes személyes illetékmentesség igénybevételére, ha vállalja, hogy 2023. január 15-ig igazolja, hogy a Civil törvény szerinti közhasznú jogállást szerzett. Ha a vagyonszerző e vállalását nem teljesíti, az 5. § (1) bekezdés f) pontja szerinti feltételes személyes mentességre tekintettel meg nem fizetett illetéket az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal megnövelt összegben köteles az állami adóhatóság felhívására megfizetni. A vagyonszerző megszűnése esetén e fizetési kötelezettség az alapítót vagy annak jogutódját terheli. Válaszát várva tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Abban szeretném a segítségét kérni, hogy a https://adozona.hu/illetek/NAVtajekoztato_alapitvanyoknak_modosulnak_a_2WX3T8 cikkben megírtakkal kapcsolatosan a támogatás mint olyan, szintén ingyenes vagyonátadásnak, ajándékozásnak számít-e, és emiatt ezek után is kell illetéket fizetnie a nem közhasznú alapítványnak? Segítségét meg köszönve üdvözlettel: Ági
Az illetéktörvény alkalmazásában alapítványoknak minősülő szervezetekre a törvény teljes, feltételes személyes illetékmentességet ad. Eddig az az alapítvány, amely teljesítette a személyes mentesség feltételeit – függetlenül a közhasznú minősítésétől – minden illetékfajta megfizetése alól mentesült. Ez 2020. január 1-jétől főszabályként csak a közhasznú jogállású alapítványok esetében elérhető – írja honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
Településünkön élő, végtag nélkül született kislány részére szeretnének a helyi lakosok pénzadományt gyűjteni művégtag vásárlásához. Ezt az adománygyűjtést magánszemély kezdeményezte, nem áll mögötte semmilyen alapítvány. Az az elképzelés, hogy az összegyűlt pénzösszeget átadják a beteg gyermek családjának. Van-e valamilyen adóvonzata, vagy járható-e ez az út az adományozáshoz?
Tisztelt Szakértő! Alapítvánnyal kapcsolatos kérdéseim: 1. Az alapítvány az alapítótól (jogi személy) kapott kölcsön segítségével vásárolt ingatlant. Az alapító lemond a követeléséről. Milyen módon kell kezelni az alapítványnál az elengedett kötelezettséget (könyvelése, esetleges elhatárolása, adó- és/vagy illetékvonzata)? Az alapítvány vállalkozási tevékenységet nem végez. 2. Az alapítvány saját üdülőjében, kedvezményes térítési díjért üdülnek az alapító dolgozói, nyugdíjasai és családtagjaik. Ez az alapítvány cél szerinti tevékenységének része. Éves szinten 12 millió forintnál lényegesen kevesebb a térítési díjak összege. Jól gondolom, hogy ezeket a térítési díjakat alanyi áfamentesként számlázhatja ki az alapítvány, és ez nem lesz vállalkozási bevétel – mivel rendkívül kedvezményes (és nem üzleti célú) a díjak meghatározása? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Adózóna! Egy alapítvány alapcél szerinti tevékenysége között szerepel az orvosok továbbképzésének támogatása. A továbbképzésről szóló számla az alapítvány nevére szól, azt az alapítvány fizeti ki. Ezek a számlák rendszeresen tartalmaznak étkezési költséget is. Milyen formában és milyen adóteherrel számolhatók el ezek az étkezési költségek? Előre is köszönöm válaszuk!
Az elmúlt hónapokban sok szó esett olyan beteg gyermekek megsegítéséről, akik érdekében egy ország összefogott, hogy meg tudják venni a világ eddigi legdrágábbnak számító gyógyszerét. Ezekben az esetekben a szülők egy-egy gyermek megsegítésére alapítványt hoztak létre, és ezen a civil szervezeten keresztül gyűjtötték a pénzt. Cikkünkben olvasónk kérdései alapján mutatjuk be, mit kell tudni az alapítvány létrehozásáról, működtetéséről, valamint a kifizetések adókötelezettségéről.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték