515 találat a(z) alapítvány cimkére
Alapítvány – ingyenesen kapott hegedű könyvelése
Kérdés
Az alapítvány célja fiatal tehetségek támogatása. Magánszemélytől kapott hegedűt, amit ingyenes használatba ad zenetanulásra, gyakorlásra. Ha megszűnne az alapítvány, a hegedű a zeneiskoláé lesz. A hegedűt könyvelhetem a nullás számlaosztályba érték nélkül? Adományként kell könyvelni valamilyen értéken? Könyvelhetem készletként, vagy tárgyi eszközként kell és értékcsökkenést kell elszámolnom? Köszönettel: NLN Könyvelő Kft.
Az szja 1% felhasználási szabályai, a beszámolásra vonatkozó előírások
Cikk
Tudta ön, hogy 2017-től a köztartozásra átvezetett összeget is fel kell tüntetni a kiutalt támogatás felhasználásáról szóló beszámolóban? Cikkünkben az alapítványok kedvezményezetté válásának feltételeit, az átutalt 1% felhasználásának szabályait, illetve a beszámolás feladatait ismertetjük.
Alapítvány
Kérdés
Közhasznú alapítvány a fenntartója, de önálló intézményként (2016 május óta, előtte nem volt önálló) működtet egy magánóvodát. Az alapítvány egy családi napközit tart fenn, nem önálló intézményként. Az alapítványnak sok a pénze, az óvodának kevés. Szeretném megtudni, hogy a fenntartó alapítvány milyen módon adhat át pénzt az intézménynek. Illetve lehet-e, hogy a szülők alapítványi befizetést tegyenek az óvoda javára, ha igen, ezt hogyan lehet átadni az intézménynek?
Alapítvány – síremlék-felújítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy alapítvány egyik célja a város első polgármestere síremlékének felújítása. A síremlék nem az alapítvány tulajdona. A kérdés: a síremlék felújítási összegét a 86. számlacsoportba vagy esetleg az 52. számlacsoportba kell könyvelni? NLN Kft.
Hogyan adózik a vállalkozás által adott támogatás?
Cikk
Év végén gyakran merül fel, hogy a vállalkozások hogyan, milyen formában adhatnak támogatásokat, adományokat és ennek mi az adóvonzata. A jelen cikkben az alapítványok adózását, az adott támogatások, adományok adózásának általános szabályait tekintjük át.
Alapítvány bejelentési kötelezettségei
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem: egy most bejegyzett induló alapítványnak milyen kötelező bejelentési kötelezettségei vannak a NAV vagy más hivatalos szerv felé? A tisztségviselőket be kell jelenteni? T1041? Minden érdekelne, ami induló alapítvány kötelezettsége. Köszönöm!
Nekik nem kell januártól cégautóadót fizetniük
Cikk
Számos ponton módosultak január elsejétől a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) cégautóadóra vonatkozó rendelkezései.
Alapítvány végelszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogyan történik egy alapítvány végelszámolása? A meglévő vagyonával mi történik? Megszűnés előtt célszerű-e alaptevékenység szerinti költségekre felhasználni a pénzösszegeket? Az alapítói vagyont vissza kell-e fizetni? Mindezeken felül milyen kérdések merülhetnek még fel végelszámoláskor, illetve milyen feladatok, bevallások, bejelentési kötelezettségek vannak, és hova? Kérem, hogy gyakorlatiasan szíveskedjenek a választ megadni, ne csak a jogszabályokra vonatkozó hivatkozással. Válaszukat előre is köszönöm.
Alapítványnak adott kölcsön
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Nem közhasznú alapítvány kuratóriumi tagja, az alapítvány alapítása után, de még a jogerős bejegyzés előtt (a bejegyzés elhúzódott) kénytelen volt a saját vagyonából (saját bankszámlájáról) kifizetni annak a teleknek a vételárát, melyen a néhány hónappal később már bejegyzett alapítvány, az alaptevékenysége szerinti tevékenységét (zarándokház létrehozása, fenntartása) kívánja folytatni. Enélkül a lépés nélkül meghiúsult volna a telekvásárlás és az alapítvány további működése is. A végleges vételi szerződésben a tulajdonos a már bejegyzett alapítvány, így a tulajdonjog is az alapítványra került jegyzésre. Időközben pályázatot nyertek, és hamarosan vissza nem térítendő támogatást kapnak a zarándokház létesítésére, fedezettel a telek vételárára is. A kényszerű kölcsönt folyósító tag szeretné visszakapni az alapítvány helyett kifizetett telek vételárát. A hitel- és kölcsönfelvételi korlátokat figyelembe véve (az alapítvány alapítói vagyona 800 ezer forint, a telek vételára 10 millió forint volt), lehet ez az összeg a tag által az alapítványnak folyósított kölcsön? Ennek bizonylata lehet egy - a tag és az alapítvány közötti - megállapodás, kölcsönszerződés? A kölcsön nyújtása egyszeri tevékenység volt, kamatot nem számítana fel érte. Ha nem lehetséges a kölcsön, akkor milyen szabályos formában lehet a fenti eseményt elszámolni, visszafizetni? Válaszukat előre is köszönöm!
Alapítvány cél szerinti és működési költségei II.
Kérdés
Tisztelt Magos Zoltánné! A fenti címen megjelölt kérdésemre Öntől kaptam választ, de nem egészen világos, amit írt. Ön szerint el kell különíteni a civiltörvény és az szja 1 százalékáról szóló törvényt, ez rendben van, de jelen pillanatban az alapítványnak nincs vállalkozási tevékenysége, csak alapcél szerinti tevékenysége. Viszont bevétele csak az adó 1 százalékából van (egyelőre nincs egyéb forrás, pályázatból vagy támogatásokból), mely bevételből költ az alapcél szerinti tevékenységekre, de ahhoz, hogy működjön, felmerülnek egyéb költségek. Ezeket is abból a kiutalt összegből fedezzük. Ezek szerint, ha az adott költséget nem tudom besorolni a működésibe és a marketingesbe, fogom és belerakom a cél szerinti tevékenység 65 százalékos részébe? Mert könyvelői szemmel a könyvelési díj működési költségnek tűnik, a tehergépkocsi (amivel szállítjuk az adományokat) fenntartási költségei is, irodaszer és takarítószer is kell a működéshez, az azokra fordított összeg mégsem cél szerinti költség. Ezért nem egyértelmű számomra mit hova pakoljak. Hallottam azt, hogy bevett könyvelői gyakorlat, hogy ami nem fér bele a 25 százalékba, azt a cél szerintiben mutatják ki. Köszönöm válaszát!
Tanfolyam költsége alapítványnál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy alapítvány, amely a szakemberképzések támogatására alakult, átvállalhatja-e adó- és járulékmentesen a tanfolyam költségét, és a vizsgadíjat? A támogatottak kifejezetten az alapítvány célcsoportjába tartoznak, és nem áll fenn az összeférhetetlenség. Válaszát előre is köszönöm.
Alapítvány cél szerinti és működési költségei
Kérdés
Közhasznú alapítványnak szinte csak adó 1 százalékából van bevétele. Költségei az alábbiak: irodabérlet, rezsi, telefon, internet, munkabér. Ezek működési költségként elszámolhatóak az adó 1 százalékáról szóló törvény alapján. Van még könyvelési díj, ez működési költségként nem számolható el, de akkor miből fizetjük ki, ha csak az adó 1 százalékából van bevételünk? Szokott lenni üzemanyagköltség, tehergépkocsi-lízing, biztosítás; ezek a cél szerinti tevékenység költségei, mert azt szolgálják? Van évi egy alkalommal jelentkező költségek, ez máshova nem sorolt egyéb üzleti szolgáltatás, mely tartalma a szerződés szerint: – információs munka, cél szerinti tevékenységet segítő háttérfeladatok, szervezés, lebonyolítás. Melyek valóban a cél szerinti tevékenységeket segítik, akár a szervezés, akár a honlapműködtetés, akár a médiamegjelenések biztosítása folytán. E segítő tevékenység alapján jelentős adó bevétel folyik be az alapítványhoz az adó 1 százalékából, melyért a szolgáltató kft. jelentős összeget számláz ki felénk. A szerződésben benne van, hogy az adó 1 százalékából ténylegesen befolyt összegből sávonként minél nagyobb a bevétel, annál nagyobb százalékban meghatározott összeg (az adott sávra felszámítva) illeti meg a szolgáltatót. Tehát szinte azt feltételezzük, hogy ami bevétel befolyik a felajánlásokból, azt mind e cég tevékenységének köszönhetjük, és szinte jutalékos rendszerben számláz felénk. Ez így jogszerű? Illetve ez a nem kis összeg elszámolható-e a cél szerinti tevékenység költségeként?Mert működésiként, marketingköltségként nem. Bár valójában azt segíti elő, hogy legyen bevételünk, amiből megvalósítjuk a céljainkat. Köszönöm.
Alapítvány vállalkozási tevékenysége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Közhasznú alapítvány alapító okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységei a következők: rászorulók – elsősorban családok – pénzbeli és nem pénzbeli támogatása, érdekvédelme, adományok gyűjtése segítséget kérők részére, egészségvédelem, tanácsadás, állami feladatokban részvállalás,környezetvédelem. Abban az esetben, ha az alapítványnak felajánlott ruhákat, játékokat, könyveket értékesítenénk az alapítvány által erre a célra bérelt üzlethelyiségben, és a befolyó összeget szintén a cél szerinti tevékenységekre költenénk, akkor jól értem, hogy nem azt kell vizsgálni, hogy a befolyt összeget mire fordítom, hanem azt, hogy maga a tevékenység vállalkozási tevékenységnek minősül, jövedelemszerzés a célja, üzletszerűen folytatjuk a tevékenységet? Azaz ez az alapítvány vállalkozási tevékenysége, így adózni kell utána a közhasznú alapítványra vonatkozó szabályok szerint, kivéve, ha ez a bevétel nem haladja meg az összes bevétel 15%-át? Tehát, ha begyűjtöm, és eladom, akkor vállalkozási tevékenység, de ha begyűjtöm, és utána továbbadom rászorulóknak, akkor már nem? Illetve, ha valóban vállalkozási tevékenység, akkor az adományként kapott ruhákat, játékokat hogyan veszem készletre, hogyan határozom meg az elábét? Megtisztelő válaszukat várom! Köszönöm!
Alapítvány által adott tárgyak
Kérdés
Alapítvány által adott tárgyak T. Tanácsadó! Korábban feltett kérdésemet ismétlem meg, mert választ csak arra az esetre kaptam, amikor közhasznú szervezet juttatja a tárgyakat. Tisztelt Tanácsadó! Irodalmi díj alapítása céljából alapítványt hoztak létre. Az alapítvány kuratóriuma az írók munkássága alapján választja ki a díjazottakat (nem kell jelentkezniük, nincs verseny). A díjazottak a pénzbeni jövedelem mellett a díj nevét adó költőt ábrázoló szobrot kapnak, illetve gravírozott tollat, amelyen a díj elnevezése szerepel. Milyen adózási szabályok vonatkoznak e kétféle tárgyra? Változik-e a megítélés, ha más is kap gravírozott tollat, nem csupán a díjazottak? Változnak-e az adózási szabályok, ha a fenti juttatásokat közhasznú egyesület adja, amelynek alapító okiratában a konkrét díj elnevezése nem szerepel, de a magyar irodalom képviselete, népszerűsítése igen (vagyis az általánosabban meghatározott célok megegyeznek az alapítvány céljaival)?
Alapítvány, 1%
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy most alakuló közhasznú alapítvány mikortól jogosult az adózók 1%-ának gyűjtésére? Mindjárt alakulástól vagy van időbeli korlát? Ha nem is jogosult az alakulástól, van-e arra mód, hogy az adózók a részükre rendelkeznének, és majd a jogosultságot követően kiutalja a NAV? Kérném, hogy az 1% körüli szabályokat ismertetni szíveskedjen törvényi hivatkozással. Segítségét előre is köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
