Tisztelt Szakértő! Kft. jegyzett tőkéje 3000 eforint, az ajándékozó tulajdonos része 1500 eforint, a saját tőke 30 000 eforint. A kft. egyik tulajdonosa a saját üzletrészéből 10 százalékot ajándékoz egy magánszemélynek, a magánszemély nem rokon, akkor mikor és milyen illeték- és adóvonzat keletkezik? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A kft. tulajdonosa egy házaspár. Az anya idős, ezért az üzletrészét egyenesági rokona, fia részére kívánja elajándékozni. Az egyenesági rokonok közötti ajándékozás illetékmentes. Kérdésem, hogy kinek, mikor keletkezik szja- és ehofizetési kötelezettsége az ajándékozás végett? A szakmabeliek véleményei közt találtam olyan megjegyzést, hogy nemcsak az üzletrész fiú általi értékesítésekor, hanem már az szja-törvény 9. § (2) b) pontja az értékpapír megszerzését említi a jövedelem meghatározásakor, mivel a magánszemélyt a hasznok szedésének joga (például osztalék) illetve rendelkezési jog megilleti?
Kiindulás: áfás adószámmal rendelkező magánszemély (nincs egyéni vállalkozása) tíz évvel ezelőtt szántóterületet vásárolt, melyet mezőgazdasági termelésből való kivonás után felparcelláztatott. A területen az építési telekké váláshoz szükséges közműveket, közutakat, közvilágítást megcsináltatta, amelyre áfát nem vont le, mert azok kiépítésekor már ismert volt, hogy valamennyi közművet vagy a közműszolgáltatónak vagy a helyi önkormányzatnak kötelezően, ingyenesen át kell adnia. Az ingatlanok tulajdonlása magánszemélyként történik, azok vételi értékét és a közművesítés költségét semmilyen vállalkozásában, soha nem számolta el. A kialakított építési telkek egy részét értékesítette, és mivel az értékesítést üzletszerűnek minősítette, a vevő felé az áfát felszámította, és a fizetendő adót a költségvetésbe befizette. Most közeli hozzátartozói számára ajándékba ad építési telkeket. Kérdéseim: 1.) Jól értelmezzük-e, hogy az ajándéktelkekre, melyekre beszerzéskor – szántó lévén – nem illette meg az adószámmal rendelkező magánszemélyt levonási jog, illetve a közművesítéskor, az ingyenes közműátadási cél miatt nem vált az áfa levonhatóvá, nem kell áfát felszámítania? 2/ A telkek ajándékozása okán szja-, vagy más adófizetési kötelezettség felmerülhet-e?
Kiindulás: Felnőtt gyermek szüleitől ajándékba kap 5 db építési telket, melyek, mezőgazdasági termelésből való kivonás után alakultak ki, még az ajándékozás előtt. A megajándékozott ezekből két naptári éven belül 3 db telket értékesített. Mivel ezen felül is marad a kapott építési telkekből 2 db, azt tervezi, hogy azt közeli hozzátartozója számára tovább ajándékozza, vagy visszaajándékozza a szüleinek. Kérdéseim: 1/ Az ajándékozás során kapott ingatlan értékesítése, ha az nem éri el a sorozatjellegre megszabott két éven belüli 4. értékesítést, áfakötelessé válhat-e, más hivatkozás ( pl üzletszerűség) alapján ? 2/ A megmaradt telkek ajándékozása (visszaajándékozása), ami két éven belül a 3. értékesítést követi beleszámít-e a sorozatjellegű értékesítésbe ? Lehet-e ennek okán áfafizetési kötelezettség?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném segítségét kérni: Egy kft.-nek 2 fő magánszemély tagja van, akik házastársak, a tulajdoni részesedésük 50-50%. 2015-ben az 500 e Ft tőrzstőkéjüket megemelték eredménytartalékból 3 millió Ft-ra. 2016. júniusában az egyik tulajdonos odaajándékozta a másik tulajdonosnak az üzletrészét házastársi vagyonközösség megosztása címén. Kérdésem, hogy kinek milyen adókötelezettsége keletkezik a leírtak miatt? Köszönettel: Simonné
Tisztelt Szakértő! 2007. 10. 05-én vettem a két fiam nevére (50-50 százalékos tulajdoni hányadban) egy lakást 8 500 000 forint összegért, amelyen én holtig tartó haszonélvezeti jogot alapítottam. 2016. 03. 11-én ajándékozás címen rám íratta a kisebbik fiam a lakás 1/2-ed tulajdoni hányadát 4 225 000 forint értékben. Az élet úgy hozta, hogy 2016. 06. 01-jén eladtuk a lakást, 7 500 000 forintért. Az 50 százalékos tulajdoni hányadom értéke 3 750 000 forint. A család megállapodott, hogy veszek én egyedül egy kis lakást 5 700 000 forint vételárért. Szóba jöhet ebben az esetben a cserét pótló vétel jogintézménye? Mennyi illetéket kell fizetnem? Jól gondolom, hogy nem kell az eladás után szja-t fizetnem, mert kevesebbért adtam el, mint szereztem (ajándékozás címén ez év márciusában)? Jól tudom, hogy az idősebbik fiamnak nincs adózási kötelezettsége, mivel a lakás vásárlásától már eltelt 5 év, továbbá amiatt, hogy a rá eső pénzből én veszek lakást? Köszönjük szépen a választ!
Kell-e valamilyen adót fizetni üzletrész ajándékozása esetén? Az apának van egy kft.-je, amelynek a jegyzett tőkéje 3 millió forint, amiből 2,5 millió forint eredménytartalékból lett megemelve. Az apa idős, és szeretné a fiának ajándékozni a céget, aki továbbvinné azt. Esetleg, ha később a fia értékesíti, akkor keletkezik szja- és ehofizetési kötelezettsége?
Egyéni vállalkozó gyógyszerész, személyi joggal ő saját maga rendelkezik. Közforgalmú gyógyszertárat üzemeltet, saját tulajdonban. Kérdésem: hogyan örökölhető a személyi jog, amennyiben egyetlen lánya van, aki szintén gyógyszerész, és alkalmazottként dolgozik az édesanyja gyógyszertárában, emellett van egy egyszemélyes kft.-je, ami gyógyászati tevékenységet végez. Szeretnék választ kapni egyrészt arra, ha az édesanyával valami történik, hogyan van az öröklés, másrészt, ha most úgy döntenek, hogy átvenné az egész gyógyszertárat, a lány a személyi jogot hogyan veheti át?
Tisztelt Szakértő! Felvetődött egy idősebb embernél, hogy a megtakarított pénzét – életében még – odaadná gyermekeinek. Kérdés az, hogy megteheti-e ezt banki átutalással úgy, hogy adó, illeték vagy egyéb jogcímen ne keletkezzen sem neki, sem gyermekeinek fizetési kötelezettsége? Ha valamit fizetni kell, annak a mértéke? Kérem, segítsen, milyen módszer lehetséges? Köszönöm. Tisztelettel: Tóth Jánosné
Tisztelt Szakértő! Szja-ügyben szeretném a segítségüket kérni. Ingatlan (lakás)-értékesítés paraméterei: • Beszerzéshez kapcsolódó információk: – 1970-ben történt az ingatlan megvásárlása – 2002-ben az egyedüli tulajdonos egészségügyi állapotának romlása miatt az ingatlan 9/10-ed részét a fiának ajándékozta, ajándékozási szerződés keretében. A szerződésben megjelölt érték a 9/10-edre vonatkozóan 14 millió forint volt. – 2012-ben a tulajdonos fia visszaajándékozta a 9/10-ed részt a korábbi tulajdonosnak (mivel nem tudta tovább támogatni az édesanyját). A szerződésben megjelölt érték a 9/10-edre vonatkozóan 6 millió forint. • Értékesítés: 2015. évben 24 millió forint értékben – a tulajdonjog 100 százaléka. Kérdésként merül fel, hogyan adózik a tulajdonos az értékesítés után? Külön lehet választani az 1/10-et részt (ami 1970 óta a tulajdonában volt, és emiatt már nem adóköteles), és a maradék 9/10-ed rész értékesítése után adózik? Köszönöm!
A külterületi szántóföldet az érintett a húgától (vérszerinti testvére) kapta. A válasz szerint nem kell sem illetéket, sem szja-t fizetni az ajándékozottnak. Ez esetben is be kell jelenteni? Hogyan kell igazolni az egyenesági rokoni kapcsolatot?
Tisztelt Szakértő! Ajándékozással kapok egy földterületet egyeneságbeli közeli hozzátartozótól, aminek értéke a példa kedvéért 1 millió forint. Nincs rá szükségem, és még abban az évben eladom 1 millió 200 ezerért. Mennyi szja-t kell fizetnem ezután? Előre is köszönöm válaszukat.
Édesanyám 2010-ben vásárolt számomra egy ingatlant (budapesti lakás, társasház) 11 millió 500 ezer forint értékben, mely akkor még az ő nevére került. Az elmúlt öt évben én laktam benne. Ajándékozási szerződéssel idén (2016) az ingatlan az én nevemre került. (17 millió forintot írtunk be értéknek.) Kérdésem, hogy ha én idén (vagy jövőre) eladom az ingatlant – tegyük fel 17 millió forintért –, és ugyanabban az évben vásárolok (vagy építek) egy ingatlant, körülbelül 40 millió forint értékben, akkor keletkezik-e, és, ha igen, milyen adófizetési kötelezettségem? Köszönöm.
Tisztelt Adószakértő! Az alábbi kérdésben szeretnénk segítséget kérni. Egy kft. ajándékozni készül egy tulajdonában álló ingatlant (utat) az önkormányzatnak. Felmerült az ajándékozás áfavonzatának kérdése. A kft. élt az adókötelessé tételi jogával (áfatörvény 88. § (1)) az ingatlanértékesítésre. Értelmezésünkben az ügylet áfakezelésének megítéléséhez az áfatörvény 86. § (1) j) és k) pontjaiban foglaltak vizsgálata szükséges. A szóban forgó út használatba vétele sok évvel ezelőtt megtörtént (a használatba vételi engedély is két évnél lényegesen régebbi). Véleményünk szerint az út akár beépítetlen ingatlannak, akár beépített ingatlannak minősül, mindkét esetben az adó alóli mentesség kategóriájába esik a fentiek miatt, és mert nem építési telekről van szó. Mindezek alapján megítélésünk szerint a tranzakció fordított áfa hatálya alá tartozik (142. § e)). Kérjük szíves segítségét a fent ismertetett útajándékozás áfavonzatának megállapításával kapcsolatban. Köszönettel: Molnár Tibor
Tisztelt Szakértők! Kérdésem és a kapott válasz...előzményként ide linkeltem: http://adozona.hu/kerdesek/2016_4_13_vegleges_penzeszkoz_atadas_iun Egy korábbi szakértői véleményt is találtam az adózónánál: http://adozona.hu/kerdesek/2014_3_17_vegleges_penzatadas_illeteke_kfj A két szakértői vélemény ellentmond egymásnak értelmezésem szerint.... A fentiekre hivatkozva kérem eredeti kérdésemhez kapcsolódóan újbóli véleményüket... Előre is köszönöm Üdvözlettel: Horváth Veronika
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték