Tisztelt Szakértő! Magánszemélyek édesapjuktól ajándékozás címén jutottak 2010-ben különböző besorolású (út, ipartelep, erdő) ingatlanokhoz, amelyeket 2019-ben értékesíteni szeretnének. Keletkezik-e adófizetési kötelezettségük? Válaszát köszönöm. Tisztelettel: Kálmánné
Tisztelt Adózóna! Házastársak közötti illetékmentesség témában szeretném véleményüket kérni: Adott egy házaspár, a férj jelenleg egy munka miatt életvitelszerűen Németországban tartózkodik. A feleség itthon él és dolgozik Magyarországon. A férj tőzsdén jegyzett értékpapírt adna ajándékozással a feleségnek. Kérdésünk, az ajándékozás Németországban jelent adózási eseményt, vagy Magyarországon. esik illetéktörvény hatálya alá? Segítségüket előre is köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Az azonos című kérdésre korábban adott válaszában jól értelmezem, hogy az apa által eladott ingatlan értékesítéséből származó ellenérték (készpénz) gyermekeinek történő átadása adó- és illetékmentes? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. egyik tagjától, aki ki akar lépni, visszavásárolja az üzletrészét, majd azt később a kft. odaajándékozza egy másik tagnak. Az lenne a kérdésem, hogy az ajándékozás után keletkezik-e szja- és illetékfizetési kötelezettsége a magánszemélynek az ajándékozással egyidőben, ha igen, akkor milyen összegben? Változik-e az illetékfizetés feltétele abban az esetben, ha a kft. olyan cég, amelyben belföldi ingatlantulajdon van? Az ajándékozás tárgya az üzletrész 10 százaléka. Köszönöm, tisztelettel: VA
Kedves Szakértő! 2016-ban egyik gyermekem ajándékba adott részemre egy lakást. Most 2018-ban szeretném a másik gyerekem részére átadni szintén ajándékként. Van-e valamilyen adózási, -bevallási, adófizetési kötelezettségem ezzel kapcsolatban? Köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Egy zrt. saját részvényeit elajándékozná a többi részvényesnek (magánszemélyek). Kérdésem, hogy a részvények ajándékozásának milyen adó- illetve illetékvonzata van a zrt. és a magánszemélyek részéről? Köszönöm!
Magánszemély szeretne hozzájárulni nem egyenesági rokona esküvőjének költségeihez, megállapodás szerint 500 ezer forinttal, és szeretné illetékmentesen nyújtani azt. Megoldás-e, ha 5 különböző napon utal 150 ezer forintot el nem érő összeget a kedvezményezett számára? Köszönöm, ha válaszolnak, üdvözlettel: CsK
Nem közhasznú egyesület pályázatból vásárolt (több milliós értékű) gépet ajándékozhat-e egy magánszemélynek? Van-e adóvonzata az egyesületnél, illetve magánszemélynél? (az egyesület főtevékenysége: egyéb közösségi, társadalmi tevékenység)
T. Szakértő! Ügyfeleim mezőgazdasági őstermelők, akik 2017.09.04-én azokat a termőföldterületeket, melyek jelenleg- haszonélvezeti joguk alapján-mezőgazdsági őstermelést folytatnak, gyermekeiknek ajándékozták. Az ingatlanok 1995-ben kerültek az ajándékozók tulajdonába. 2018. évben az ajándékozási szerződést közös megegyezéssel felkívánják bontani, az ajándékozás előtti állapotot vissza kívánják állitani. Az ügyvéd szerint jogilag erre van lehetőség. Az ingatlanok az eredeti állapot visszaállitása után várhatóan értékesitésre kerülnek. Amenyiben a földingatlanra vonatkozó állapot visszaáll, és az –1995. évben szerzett ingatlanok visszakerülnek az ajándékozók tulajdonába, és rövid időn belül értékesítésre kerülnek – keletkezik-e utána személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség? Ajándékozási szerződés felbontása után ügyfelemet az ügyvéd úgy tájékoztattta, hogy az eredeti állapot visszaállitása azt jelenti, mintha nem történt volna ajándékozás, tehát eredeti időponttal kerül visszajegyzésre a szerzési időpont. Kérdésem az lenne, hogy egy várható rövid időn belüli (2018, 2019. évi) értékesités esetén kell-e személyi jövedelemadó fizetni az értékesítés után? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelt Szakértő! Illeték témában a következő kérdéseim lennének: a fiam eladta a vidéki házát, és budapesti lakást tervez venni a pénzből. Mennyi ideje van arra, hogy illetékmentes legyen a beszerzés, és mennyi ideig kell megtartania további költségek nélkül? Az egyenesági rokonok közötti ajándékozás, úgy tudom, illetékmentes ingatlan esetében is. Ez mindkét irányban igaz? A gyermek is ajándékozhat a szülőnek egy lakást? A beszerzéstől számítva mennyi időnek kell eltelnie az illetékmentességhez? Köszönettel: Zsók Sándor
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi gazdasági társaság a nála munkaviszonyban álló magánszemélynek ajándékozott egy építési telket (felépítmény nélküli, üres telek) 2016-ban. A NAV az illeték kiszabásánál helybenhagyta a szerződéses értéket, és ez alapján vetette ki az illetéket, melyet a magánszemély befizetett. A telek vásárlása 2006-ban történt, a beszerzéshez kapcsolódóan a cég levonásba helyezte az áfát. 1.) Kapcsolódik-e áfa az ajándékozáshoz? Ha igen, akkor a szerződéses értéket kell bruttó értéknek tekinteni? 2.) Jól gondoljuk-e, hogy az említett ajándékozás a tao-törvény 3. számú mellékletének B/3 pontja értelmében személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg, mely a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül, és így nem növeli a társasági adó alapját? 3.) Felmerül-e bármilyen adókötelezettsége (szja, járulék, szocho) a magánszemélynek? Ha igen, akkor a szerződéses összeget kell bruttó összegnek tekinteni? 4.) Az illetékekről szóló törvény 17. § (1) bekezdésének c) pontja szerint az olyan ajándék megszerzése, amely után a megajándékozottat szja-, szociálishozzájárulásiadó- vagy ehofizetési kötelezettség terheli, mentes az ajándékozási illeték alól. Viszont, ha a 3. pontban feltett kérdésre igen a válasz, van-e bármilyen lehetősége a magánszemélynek, hogy a 2016-ban befizetett illetéket visszakérje? Köszönettel.
Gazdasági társaságok között taoalanyok esetében Itv.17. § (1) j.) pont alapján illetékmentes a kötelezettség elengedése. Mi a helyzet akkor, ha a megajándékozott társaság a kiva alanya? Vonatkozik-e rá mentesség vagy neki meg kell fizetnie az ajándékozási illetéket? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy társaságnak három tulajdonosa van. Az 500 ezer forint jegyzett tőke 3 millió forintra emelése az eredménytartalék terhére történt. Majd az egyik tulajdonos az üzletrészét elajándékozta a másik tulajdonosnak, aki egyébként a fia. Mivel az elajándékozott üzletrész tartalmazott olyan részt is, ami után nem fizették meg az osztalékadót (az eredménytartalékból való emelés miatt), úgy gondolom, most meg kellene ezt fizetnie. Viszont mivel ellenértéket nem kapott, tanácstalan vagyok, hogy valóban kell-e adóznia utána. Illetve a fia ingyenesen jutott üzletrészhez. Kérdésem, hogy az üzletrészét ajándékozással elidegenítő tulajdonosnak jelen esetben van-e osztalékadó-fizetési kötelezettsége, illetve a fiának keletkezik-e adófizetési kötelezettsége, és ha igen, mikor? Be kell-e jelenteni az üzletrész-átruházást? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel. Bodnár Ildikó
Tisztelt Szakértő! Magánszemély 2011-ben, ajándékozás útján szerzett 1000 darab részvényt, illetékkiszabás nem történt, egyenesági rokonság miatt. A részvényeket 2018-ban eladta. A kérdésem az, hogy szerzési értékként a magánszemély mit vehet figyelembe? Az szja-törvény ide vonatkozó pontja szerint "ajándékozás esetén az az igazolt szerzési érték, amelyet az ajándékozó figyelembe vehetett volna, ilyen igazolt érték hiányában nulla." Az ajándékozó 1000 forint névértéken vásárolta a részvényeket, erről okirat készült, ebben az esetben ez az érték (1000 darab x 1000 Ft = 1 000 000 Ft) számít a 2018. évi adókötelezettség megállapításakor szerzési értéknek, vagy az ajándékozási szerződés napján érvényes részvényeladási árfolyam? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Csaba
Egy bt. kültagja üzletrészét fiainak ajándékozza. Az egyenesági rokonok közötti ajándékozás illetékmentes. Kérdés, hogy ez az illetékmentettség a bt. kültagja (édesapa) és a fiainak történő üzletrész ajándékozására is érvényes? Köszönettel: Négyökrűné
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték