Magánszemély szeretne hozzájárulni nem egyenesági rokona esküvőjének költségeihez, megállapodás szerint 500 ezer forinttal, és szeretné illetékmentesen nyújtani azt. Megoldás-e, ha 5 különböző napon utal 150 ezer forintot el nem érő összeget a kedvezményezett számára? Köszönöm, ha válaszolnak, üdvözlettel: CsK
Nem közhasznú egyesület pályázatból vásárolt (több milliós értékű) gépet ajándékozhat-e egy magánszemélynek? Van-e adóvonzata az egyesületnél, illetve magánszemélynél? (az egyesület főtevékenysége: egyéb közösségi, társadalmi tevékenység)
T. Szakértő! Ügyfeleim mezőgazdasági őstermelők, akik 2017.09.04-én azokat a termőföldterületeket, melyek jelenleg- haszonélvezeti joguk alapján-mezőgazdsági őstermelést folytatnak, gyermekeiknek ajándékozták. Az ingatlanok 1995-ben kerültek az ajándékozók tulajdonába. 2018. évben az ajándékozási szerződést közös megegyezéssel felkívánják bontani, az ajándékozás előtti állapotot vissza kívánják állitani. Az ügyvéd szerint jogilag erre van lehetőség. Az ingatlanok az eredeti állapot visszaállitása után várhatóan értékesitésre kerülnek. Amenyiben a földingatlanra vonatkozó állapot visszaáll, és az –1995. évben szerzett ingatlanok visszakerülnek az ajándékozók tulajdonába, és rövid időn belül értékesítésre kerülnek – keletkezik-e utána személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség? Ajándékozási szerződés felbontása után ügyfelemet az ügyvéd úgy tájékoztattta, hogy az eredeti állapot visszaállitása azt jelenti, mintha nem történt volna ajándékozás, tehát eredeti időponttal kerül visszajegyzésre a szerzési időpont. Kérdésem az lenne, hogy egy várható rövid időn belüli (2018, 2019. évi) értékesités esetén kell-e személyi jövedelemadó fizetni az értékesítés után? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelt Szakértő! Illeték témában a következő kérdéseim lennének: a fiam eladta a vidéki házát, és budapesti lakást tervez venni a pénzből. Mennyi ideje van arra, hogy illetékmentes legyen a beszerzés, és mennyi ideig kell megtartania további költségek nélkül? Az egyenesági rokonok közötti ajándékozás, úgy tudom, illetékmentes ingatlan esetében is. Ez mindkét irányban igaz? A gyermek is ajándékozhat a szülőnek egy lakást? A beszerzéstől számítva mennyi időnek kell eltelnie az illetékmentességhez? Köszönettel: Zsók Sándor
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi gazdasági társaság a nála munkaviszonyban álló magánszemélynek ajándékozott egy építési telket (felépítmény nélküli, üres telek) 2016-ban. A NAV az illeték kiszabásánál helybenhagyta a szerződéses értéket, és ez alapján vetette ki az illetéket, melyet a magánszemély befizetett. A telek vásárlása 2006-ban történt, a beszerzéshez kapcsolódóan a cég levonásba helyezte az áfát. 1.) Kapcsolódik-e áfa az ajándékozáshoz? Ha igen, akkor a szerződéses értéket kell bruttó értéknek tekinteni? 2.) Jól gondoljuk-e, hogy az említett ajándékozás a tao-törvény 3. számú mellékletének B/3 pontja értelmében személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg, mely a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül, és így nem növeli a társasági adó alapját? 3.) Felmerül-e bármilyen adókötelezettsége (szja, járulék, szocho) a magánszemélynek? Ha igen, akkor a szerződéses összeget kell bruttó összegnek tekinteni? 4.) Az illetékekről szóló törvény 17. § (1) bekezdésének c) pontja szerint az olyan ajándék megszerzése, amely után a megajándékozottat szja-, szociálishozzájárulásiadó- vagy ehofizetési kötelezettség terheli, mentes az ajándékozási illeték alól. Viszont, ha a 3. pontban feltett kérdésre igen a válasz, van-e bármilyen lehetősége a magánszemélynek, hogy a 2016-ban befizetett illetéket visszakérje? Köszönettel.
Gazdasági társaságok között taoalanyok esetében Itv.17. § (1) j.) pont alapján illetékmentes a kötelezettség elengedése. Mi a helyzet akkor, ha a megajándékozott társaság a kiva alanya? Vonatkozik-e rá mentesség vagy neki meg kell fizetnie az ajándékozási illetéket? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy társaságnak három tulajdonosa van. Az 500 ezer forint jegyzett tőke 3 millió forintra emelése az eredménytartalék terhére történt. Majd az egyik tulajdonos az üzletrészét elajándékozta a másik tulajdonosnak, aki egyébként a fia. Mivel az elajándékozott üzletrész tartalmazott olyan részt is, ami után nem fizették meg az osztalékadót (az eredménytartalékból való emelés miatt), úgy gondolom, most meg kellene ezt fizetnie. Viszont mivel ellenértéket nem kapott, tanácstalan vagyok, hogy valóban kell-e adóznia utána. Illetve a fia ingyenesen jutott üzletrészhez. Kérdésem, hogy az üzletrészét ajándékozással elidegenítő tulajdonosnak jelen esetben van-e osztalékadó-fizetési kötelezettsége, illetve a fiának keletkezik-e adófizetési kötelezettsége, és ha igen, mikor? Be kell-e jelenteni az üzletrész-átruházást? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel. Bodnár Ildikó
Tisztelt Szakértő! Magánszemély 2011-ben, ajándékozás útján szerzett 1000 darab részvényt, illetékkiszabás nem történt, egyenesági rokonság miatt. A részvényeket 2018-ban eladta. A kérdésem az, hogy szerzési értékként a magánszemély mit vehet figyelembe? Az szja-törvény ide vonatkozó pontja szerint "ajándékozás esetén az az igazolt szerzési érték, amelyet az ajándékozó figyelembe vehetett volna, ilyen igazolt érték hiányában nulla." Az ajándékozó 1000 forint névértéken vásárolta a részvényeket, erről okirat készült, ebben az esetben ez az érték (1000 darab x 1000 Ft = 1 000 000 Ft) számít a 2018. évi adókötelezettség megállapításakor szerzési értéknek, vagy az ajándékozási szerződés napján érvényes részvényeladási árfolyam? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Csaba
Egy bt. kültagja üzletrészét fiainak ajándékozza. Az egyenesági rokonok közötti ajándékozás illetékmentes. Kérdés, hogy ez az illetékmentettség a bt. kültagja (édesapa) és a fiainak történő üzletrész ajándékozására is érvényes? Köszönettel: Négyökrűné
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéskörben szeretném a segítségüket kérni: Tavalyi évben megörököltük a szülői családi ház 1/3-át (kb. 23 millió forint értékben), amelyet idén szeretnénk értékesíteni. Mivel egy nagyobb értékű ingaltant szeretnénk vásárolni (42 millió forint értékben), amely után vagyonszerzési illetéket kell fizetnünk, arra gondoltunk, hogy az örökölt ház anyai 1/3-át is ránk íratnánk ajándékozással, ami egyenes ágon illetékmentes, így a házrész 2/3-ának értéke meghaladja az új ingatlan értékét, és így nem szükséges vagyonszerzési illetéket fizetni. Viszont azt nem tudjuk pontosan, hogy az örökölt lakás eladásából származó bevétel után milyen adófizetési kötelezettségünk keletkezik, ha a bevételből új lakóingatlant vásárolunk? Segítségüket előre is köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Édesapánktól egy ingatlant (lakóépület nagy telekkel) örököltünk. Az egyik testvéremnek a telekrészt, ami nem volt külön értékkel meghatározva, elajándékoznánk. A telekmegosztás megtörtént, de az ajándékozási szerződést édesanyám és én még nem írtuk alá, mert azt tudjuk, hogy az egyenesági rokonok között az ajándékozás illetékmentes, de szeretném megtudni, hogy a megajándékozott testvéremnek, vagy bárkinek kell-e szja-t fizetnie a telek után.?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy egy kft. üzletrészének ajándékozásakor (apa fiának, anya fiának, feleség férjének ajándékoz) a társasági szerződés módosításán kívül van-e egyéb könyvviteli teendő? Az ajándékozás egyeneságbeliség miatt, ha jól tudom, illetékmentes. Köszönöm.
Magánszemély egyenesági rokonának ajándékozta a kettőjük által közösen örökölt ingatlanok rá eső tulajdonrészét, amit a megajándékozott fél később továbbértékesített; milyen adókötelezettsége keletkezik? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Kft.-ben két tulajdonos van. Apa és a mostoha fia. Az apa elhunyt, és a vér szerinti gyermeke örökli a részét, aki erről lemond a másik tag javára. Kell-e ajándékozási illetéket (18%) fizetni ebben az esetben? A kft. átalakulhat egyszemélyes kft.-vé (a másik tulajdonos 100%-os részesedésével), és ebben az esetben mi lesz a vér szerinti lánya által örökölt üzletrésszel? Előre is köszönöm. Üdvözlettel: Reinhardt Éva
Tisztelt Szakértő! Orvos egyéni vállalkozó megszünteti a vállalkozását. Adószáma "1-es kód" (régi TAM), soha nem volt áfaalany, nem igényelt vissza áfát. A megszűnés időpontjában a vállalkozás vagyonát képező, meglévő 15 millió forint nettó értéken lévő ingatlan (korábban számolt el amortizációt) bevételnek számít-e? Amennyiben nem, szeretné gyermekének elajándékozni az ingatlant. Kell-e szja-t (illetéket) fizetnie az ajándékozás időpontjában, tekintettel arra is, hogy értékcsökkenést számolt el korábban. Orvosi anyag készlet bevételnek számít a megszűnéskor? 100 ezer forint alatti eszközök 50 százalékos értéken számítanak bevételnek a megszűnéskor? 100 ezer forint feletti gépek, berendezések szintén nem a vállalkozás bevételei a megszűnéskor, hanem a későbbiek során esetlegesen ingóként adóznak? A felsorolt eszközök, anyagok után kell-e áfát fizetnie a megszűnésre tekintettel? Amennyiben a megszüntetés előtt értékesíti az eszközöket, kell-e áfával számolnia? Még az esetleges selejtezést szeretném megkérdezni: az szja-törvény 5. számú melléklet 10. pontja szerint 50 ezer forint alatt nyilvántartás, 50 ezer forint felett jegyzőkönyv? Szükséges-e NAV-ot értesíteni? A szíves válaszadását előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték