Egy társaság tőkekivonással leszállítja a jegyzett tőkéjét. A tulajdonosok üzletrészüket ajándékozás útján szerezték. Alkalmazható-e a szerzési érték megállapításához az szja-törvény 67. § (9) bekezdés ak) pontja? Az ajándékozók pénzbeli befizetéssel bocsátották rendelkezésre üzletrészük értékét, így tehát a megajándékozottak figyelembe vehetik ezt az értéket szerzési értékként? Segítségüket előre is köszönöm.
Sajtóhírek szerint több magánszemély, alapítvány jelezte a sztrájkoló pedagógusoknak, hogy összegyűjtik a munkabeszüntetés idejére részükre meg nem fizetett pénzüket. Felmerül a kérdés, mit kell a közkasszába fizetni, ha az amúgy is kispénzű sztrájkolóval szimpatizáló magánszemélyek önkéntesen felajánlott összegekkel, társadalmi szervezetek juttatásokkal támogatják azokat, akiknek a fizetéséből a munkabeszüntetés időtartamára eső járandóságot levonják?
Tisztelt Szakértő! Egy önkormányzat 2004-ben egy ingatlant – amely korábban állami tulajdonból került a tulajdonába – ajándékozott egy közhasznú egyesületnek. Terheli-e ezt az ügyletet áfafizetési kötelezettség? Ha igen, akkor kinek kell megfizetnie, az önkormányzatnak, vagy az egyesületnek? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a közösségi finanszírozás elvén nyugvó programot indít, melynek keretében magánszemélyek finanszíroznák a tevékenységének fejlesztését, mivel a kft. nem rendelkezik az ehhez szükséges összes forrással. A támogató magánszemélyek a támogatásért cserébe szimbolikus ellenszolgáltatásban részesülnek a kft.-től. Konkrétan egy kártyajátékról van szó, a támogatók nevét feltüntetnék az egyes kártyalapokon, dedikált példányt kapnak belőle stb. Kell-e ajándékozási illetéket, illetve áfát fizetni a kft.-nek a támogatás után? (Társasági adót, gondolom, kell fizetnie.) Minek minősül a magánszemélyek részére adott ellenszolgáltatás, és ennek megfelelően milyen szja- és esetleges járulékfizetési kötelezettséggel jár? Tisztelettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni. Magánszemély 2012-ben ajándékba kapta édesanyjától egy 10 millió értékben (testvére kapta az ingatlan tulajdonjogát) meghatározott ingatlan haszonélvezeti jogát. Eladásra került az ingatlan, és a haszonélvező lemondott a haszonélvezetről 6,9 millió forintért. A 2015. évi adóbevallás elkészítéséhez kérném segítségét a haszonélvezeti jog költségének meghatározásához. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem magánszemély édesanyjától bankszámlájára pénzt kapott (már nem bejelentésköteles az adóhatósághoz), melyből lakást vett haramdik személytől(ismeretlen). De, hogy az adóhatósággal ne legyen gondja, az adásvételibe beleíratták, hogy a pénzt az édesanyjától kapta, és ezért haszonélvezetet kapott az anyukája. Ügyfelem ezt a lakást teljes egészében albérleti céllal kívánja hasznosítani. Viszont a kérdés, hogy levonhatja-e a lakás értékcsökkenését a tételes költségelszámolás során, vagy nem? Mi számít ingyenes szerzésnek, csak az, ha a tulajdoni lapon korábban az édesanyja szerepelt volna, és öröklés vagy ajándék címén került volna ügyfelem tulajdonába, vagy így is, ha a pénzt kapta ajándékba, bár azon mást is vehetett volna? Sajnos nem egyértelmű, és nincs kifejtve, mikor nem vonható le az értékcsökkenés, és mikor számít ingyenesnek a szerzés? "Az ingyenesen szerzett tárgyi eszköz után értékcsökkenési leírás nem számolható el." Válaszát előre is megköszönve, tisztelettel.
Köszönöm a választ az illetékkel kapcsolatosan. További kérdésem, hogy, ha a lányom az eladott lakásának árából részemre vesz egy lakást az ajándéknak minősül? Terhel-e engem szja-kötelezettség a kapott lakás miatt? Válaszukat előre is megköszönöm.
A 2015. évi szja-bevallással kapcsolatosan az alábbi kérdésem merült fel ingatlaneladás témájában. 2011. 10. 24-én édesanyám elhunyt (édesapám már korábban), ezért megörököltem a testvéremmel egy házat, telekkel együtt, melyet a közjegyző 20 440 000 forintra értékelt. Az ingatlant 2015. június folyamán sikerült értékesíteni – sajnos, mivel lementek az ingatlanárak – 12 500 000 forintért. Az én részem, a testvéremmel történő megállapodás alapján, 6 500 000 forint. Az ingatlant jelzálog terhelte, a Fundamenta Lakáskassza Zrt. felé fennálló 446 276 forint. összegben. A tartozást én rendeztem. Igaz-e, hogy ha ingatlant örököltem, az átruházásból származó bevétel 50 százalékát kell bevételként figyelembe venni? Az 50 százalékból levonhatom-e a Fundamenta Zrt. felé törlesztett tartozást? A közjegyzői munkadíjat, a földhivatal-bejegyzési költséget, esetleg a temetési költséget, mely közel 600 000 forint volt? Valamint levonhatom-e az egyéb felmerülő költségeket, például a negyedévente felmerülő gáz-, villanyátalányt? A lányomék 2015. évben használt lakást vásároltak. Mi van akkor, ha ajándékba adok nekik a felújításra pénzt. Kell-e nekik az adott összegre 16 százalék jövedelemadót fizetniük?
Leányom eladta a lakását. E lakás vételárából részemre szeretne egy másik lakást vásárolni. Kérdésem, hogy ez a jogügylet ajándékozásnak minösül-e? Ha nem, akkor milyen mértékü illeték terheli ezt a vásárlást? Várom mielőbbi segitő válaszukat, amit előre is megköszönök.
Tisztelt Szakértő! Szántót kaptam édes szülémtől ajándékba 2004 májusában. Időközben azt megosztottuk, s az egyik része lakótelek lett, belterület helyrajzi számmal két éve. A maradék szántó maradt. El kívánom adni az egészet, a lakótelket és a szántót is. Kérdésem, hogy az esetleges értékesítéskor milyen terhekkel kell számolnom (szja stb.)? Köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Egy apa örökölt egy házat 2016 januárjában. A házat ajándékozással átadta az egyik gyermekének, aki a másik két testvérének szeretné "megváltani", azaz kifizetni a részüket. Ezzel kapcsolatban két kérdése lenne: az egyik az, hogy kinek, és mi után kell adóznia? A másik pedig az, hogy az úgynevezett "pénzbeni megváltást" hogyan kell lebonyolítani, illetve az ilyen pénzösszeg után hogyan kell adózni? Köszönettel várom válaszuk.
Tisztelt Szakértő! 2007-ben vettünk új építésű lakást teremgarázs-beállóval 25,3 millió forintért a barátommal, 30-70 százalék arányban. 2011-ben összeházasodtunk. 2014-ben a férjem illetékmentesen nekem ajándékozott 20 százalékpontot a részéből, így 50-50 százalékban lettünk tulajdonosok. 2016-ban értékesítettük az ingatlant 28,5 millió forintért. Építkezünk, a bontandó ingatlant 2015-ben vettük meg, lebontottuk, az építkezés 2015-ben elindult. Az eladott lakás árát beforgatjuk az építkezésbe. Az szja-törvény 62. §-a alapján az ajándékba kapott részre szja-t kell fizetnem? A 62. § a) vagy ga) alapján? Az ajándékozási szerződésben szerepelt érték, az a) változat kedvezőbb lenne. Továbbá a 63. § (7) alapján kérelmezhetem (gyeden vagyok, 2 gyermekünk van, építkezünk, hitelt veszünk fel stb.), hogy mérsékeljék vagy engedjék el az szja-t? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A korábbiakban már megválaszolt(http://adozona.hu/kerdesek/2015_5_10_Kft_sajat_uzletresz_ingyenes_atad_qwj ) kérdést szeretném egy kicsit tovább folytatni. Azt szeretném tudni, hogy mennyiben módosul a válasz, ha a társaság ajándékozási szerződéssel adja át a munkaviszonyban lévő tag ügyvezető részére ezt az üzletrészt: Köszönettel: P.Ildikó
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni, hogy ha az egyesület használt személygépkocsiját iskolának ajándékozza, keletkezik-e valamelyik félnek bármi adókötelezettsége? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély 2014-ben édesapja által ajándékozási szerződéssel egy ingatlan tulajdonosa lett. A szerzősében a forgalmi érték használati jog és állagértékben meg lett határozva. Az idén ezt az ajándékozással szerzett ingatlant értékesíteni kívánja. Mire kell az értesítés során odafigyelni, elsősorban az adózást illetően? Köszönöm segítségét. Fazekasné
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték