Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó vagyok. A tevékenységi körben nem szerepel ingatlanbérbeadás. 50% tulajdoni részesedést kaptam egy bérbe adott ingatlanban. Az ajándékozásból eredően van valami fizetési kötelezettségem? A bérleti díj fele után nekem kell adózni. Köszönöm segítségét!
2013-ban és 2015-ben egyenesági rokonoktól kaptunk ajándékozás útján illetékmentesen egy ingatlan-tulajdonrészt. 2016-ban ezt az ingatlant értékesítettük, és a adásvételi szerződésben a tulajdonhányad alapján megállapított ár eltér az ajándékozási szerződésben szereplő ártól. (Az ajándékozási szerződésen kevesebb összeg szerepel, mint amennyit kaptunk érte az értékesítés során). Még 2016-ban – tehát egy éven belül – felhasználtuk az eladás során keletkezett bevétel teljes összegét egy másik lakóház vásárlására. A kérdésem az lenne, hogy kell-e szja-t fizetni a kettő különbözetére? Köszönettel.
Egy kft. tulajdonosa egy 3000 négyzetméteres teleknek, a telket 2015. évben vásárolta a társaság. 2016. évben ezen telek haszonélvezeti jogát ingyenesen átengedte a társaság két magánszemély tulajdonosának. A két magánszemély a társaságban többségi tulajdonnal rendelkezik. Jelenleg a telket a kft. használja, későbbiekben üzemcsarnokot fognak rá építeni. A telek használatáért a kft. nem fizet senkinek, és azt a későbbiekben sem tervezi. A NAV a magánszemélyeknek határozattal megállapította az ajándékozás miatt fizetendő illetéket. Kérdésem az lenne, hogy a társaságnak az ingyenes haszonélvezeti jog átengedése miatt van-e adófizetési kötelezettsége (áfa, szja, eho)? Az ügylet érinti-e a társaságiadó-fizetési kötelezettséget? A vagyoni jog ingyenes átengedése miatt kell-e csökkenteni a telek nyilvántartási árát? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A következő esettel kapcsolatban kérem tájékoztatását. Adott egy testvérpár, akik 1/2-1/2 arányban öröklés útján szerezték meg édesanyjuk lakását. A szerzést (szerzésüktől számított 5. évet) követően az egyik testvér adásvétel útján megszerzi a testvére tulajdonrészét. Ezt követően 5 éven belül az ingatlantulajdonos harmadik személynek értékesíti a lakást. Kérdés, hogy ebben az esetben keletkezik-e szja fizetési kötelezettsége a volt tulajdonosnak ingatlanértékesítés után – amennyiben a testvértől történt vásárlás során az ingatlannal kapcsolatban megállapított forgalmi értékkel egyező, vagy azt meghaladó mértékű értékesítésre kerül sor a második értékesítés során? Kérdés továbbá: ha a testvérek között nem adásvétel, hanem ajándékozás a szerzés jogcíme, befolyásolja-e az értékesítő tulajdonos szja fizetési kötelezettségét? Kérem, hogy válaszában a vonatkozó jogszabályhelyek megjelölésére is térjen ki. Előre is köszönöm!
Adott egy bt., aminek apám a tulajdonosa és ügyvezetője, én kültag vagyok, de minimális arányban. A bt. 2002-ben (15 éve) vett egy építési telket 5 millió Ft-ért. Most a telket a cég elajándékozná nekem mint magánszemélynek ajándékozási szerződéssel. A telek forgalmi értéke most kb. 13 millió Ft. A telken 4 éven belül családi ház épülne, amire szeretném igénybe venni a kedvezményes 5%-os áfát (amit igazából a kivitelező kap, ha generákivitelező). Kérdéseim: - Egyáltalán cég ajándékozhat-e ingatlant magánszemélynek? - Probléma-e, ha én kültag vagyok? Ha igen, akkor a feleségem nevére is kerülhetne a telek. - A cégnek ajándékozás esetében milyen adófizetési kötelezettsége van? - Mivel egyenesági rokon vagyok, illetékmentes lesz-e nekem az ügylet? Vagy cég és magánszemély között ilyen nicsen, akkor sem, ha az apám a cégtulajdonos? Illetve, ha 4 éven belül családi ház épül a telekre, akkor érvényesíthető az illetékmentesség? - Ha fentiek nem működnek, milyen megoldás lehetséges, amivel az egész ügyletet a "legolcsóbban" ki lehet hozni?
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság fennállásának 25. évfordulja alkamából tartott rendezvényen, 155 ezer forint értékű aranytárgyat szeretne ajándékozni az igazgatósági tagoknak, felügyelő bizottsági tagoknak, tulajdonos társaság vezetőinek, dolgozóknak, egyéb kiemelt ügyfelei képviselőinek. Az lenne a kérdésem, hogy kell-e egyéni járulékot vonni a magánszemélyektől az ezen a jogcímen kapott jövedelmükből, továbbá illetéket kell-e fizetni a társaságnak vagy a magánszemélynek az ajándék után, és ezen ajándék költsége a társasági adó rendszerében a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül-e? Válaszukat köszönöm.
A kft. hárommillió forintra felemelte a jegyzett tőkéjét. A forrás kizárólag pénzeszköz. A társasági szerződésben 2018. december végéig vállalták a tulajdonosok a pénz rendelkezésre bocsátását. Az egyik tulajdonos, a saját tulajdoni hányadának megfelelő kiegészítendő pénzeszköz rendelkezésre bocsátása után az üzletrészét el kívánja ajándékozni a tulajdonostársainak, akik az egyeneságbeli hozzátartozói. Lehetséges-e, hogy a megajándékozottak majd csak az eredeti tervek szerinti időben fizessék be a tőkeemelés rájuk jutó részét, vagy a belső tulajdonosi körön belüli, névértéken történő ajándékozásnak is valamennyi pénz befizetése a feltétele?
Tisztelt Szakértő! Értékesítettünk egy ingatlant, melynek 1/1 tulajdonosa van, és haszonélvezeti jog van rajta. A szerzés 2016. január ajándékozással és haszonélvezettel. Értékmegosztás történt, a tulajdon 70%, a haszonélvezet 30%. 2016. december 29-én írtuk alá az adásvételi szerződést. Ekkor a vevő foglalót és vételárelőleget fizetett, ami a vételár 20%-a. Kérdésem az lenne, hogy a 2016. évi szja-bevallásban ezt a részösszeget vallani kell, vagy 2017. évben kell az egészet, amikor a teljes összeget már megkaptuk ? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozóval kapcsolatosan tennék fel kérdéseket. 1. Egyéni vállalkozó rverés útján vásárolt az NFA-tól termőföldeket. A kifizetéshez hitelt igényelt, amit 10 év alatt kell visszafizetnie. Mivel az NFA-tól megvásárolt földet földművesként bejegyzett egyéni vállalkozó vagy őstermelő vásárolhat, hogyan számolható el a vásárláshoz kapcsolódó ügyvédi, közjegyzői díj, illeték, kamat, a hitelfelvételhez kapcsolódó költség? Mi számolható el költségnek minősülő kiadások között az egyéni vállalkozás árbevételével szemben? 2. A föld ára, mint beruházási költség hogyan vehető figyelembe? 3. A leltárban szerepeltetni kell a földterület adatait, értékét? Ez az egyéni vállalkozás tárgyi eszköze? 4. A megvásárolt föld értékével az adózás utáni vállalkozói jövedelem csökkenthető-e, mivel a vállalkozói tevékenységéhez használja, kizárólag üzleti célt szolgál? 5. Korábban (10 éve) vásárolt termőföldet a gyermekének szeretné elajándékozni, milyen feltételekkel lehetséges ez? 6. Egyéni vállalkozók (akik testvérek) tervei között szerepel, hogy építenének a vállalkozás működéséhez szükséges irodát, tárgyalót, szociális helyiséget. Közösen vásárolhatnak-e telket, és milyen módon lehet a két fél között megosztani a telek, az építkezés költségeit, majd a víz, villany, fűtés költségét? A beruházás a vállalkozás érdekét szolgálja. Hogyan járnak el helyesen? Válaszukat előre is megköszönve! Tisztelettel: Vigné
Tisztelt Szakértő! Társaságnál (kft.) 2015-ben jóváhagyott osztalékot a tagok elengedhetik-e a céggel szemben? (Szezonális vállalkozásról van szó, a 2016-os évük nem a vártak szerint alakult, pénzügyi nehézségük is keletkezett.) Amennyiben igen, milyen adófizetési kötelezettséget eredményezhet ez a társaságnál? Társaságiadó-csökkentésként figyelembe lehet venni az elengedett összeget? Felmerül ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség? Kérem, szíveskedjen jogszabályi hivatkozást is közölni. Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! A kft. egyik tagja a 20 millió forint névértékű üzletrészéből 5 millió forint névértékű üzletrészt 1 millió forintért eladott a fiának. A cég saját tőkéjéből az 5 millió forint névértékű üzletrészre 100 millió forint jut. Tehát az 5 millió forint összegű üzletrész piaci értéke legalább 100 millió forint. Az szja-törvény értelmében az értékesítő tagnak keletkezik-e szja-fizetési kötelezettsége, mivel piaci áron alul adta el az üzletrészét? A fiának mikor keletkezik szja-fizetési kötelezettsége? Van-e illetékvonzat? Mi lenne a helyzet ajándékozás esetén, mivel közeli hozzátartozók? Esetleg akkor lenne csak az ügylet, ha a fiú, mint új tag, tagi betéttel lépne be a cégbe? Válaszukat előre is köszönöm. Krisztiánné Nagy Gabreilla
Mi az árfolyamnyereség, milyen adókötelezettséggel jár, hogyan kell meghatározni az értékpapír megszerzésére fordított értéket, s milyen szabályokkal érdemes tisztában lenni örökléskor, ajándékozáskor? – sorjáznak a az adózói kérdések. Cikkünkben pontról pontra megválaszoljuk őket.
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem "nagyon neves adószakértőtől" úgy tájékozódott, hogy a kft.-ben lévő ingatlant a saját egyeneságbeli rokonának úgymond kimentheti. Az apa és anya a kft. tulajdonosai, a gyereknek szeretnék elajándékozni a kft.-ben lévő ingatlant. Véleményem szerint ennek adófizetési kötelezettsége van, ebben szeretném kérni álláspontjukat, hogy ilyen létezik-e adómentesen, akár két lépcsőben is. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó a tárgyi eszközei között nyilvántartott ingatlant ajándékozott egyenesági rokonának. Kérem állásfoglalását abban, hogy ez esetben áfafizetési kötelezettség, illetve egyéb adófizetési kötelezettség terheli-e bármelyik felet? Az ajándékozó bérleti konstrukcióban vagy más formában használhatja-e az ingatlant továbbra is? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy özvegy szülő pénzintézetnél, saját nevére szóló értékpapírszámlán vezetett állampapírjait átvezetteti egyetlen gyermeke ugyanezen pénzintézetnél vezetett értékpapírszámlájára, majd a saját értékpapírszámláját megszünteti. A tranzakciónál a szülő és a gyermeke személyesen jelen vannak. A tranzakció ellenszolgáltatás-mentesen történik, de ajándékozási szerződés írásban nem készül. Az ügylet értéke több mint egymillió forint. A következőket szeretném megkérdezni: – Minek minősíthető ez a jogügylet, ajándékozásnak? – A két félnek milyen bejelentési, bevallási, adó- és/vagy járulék, illetve illetékfizetési kötelezettsége keletkezik. Köszönettel: László
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték