Különbség: például 100 ezer helyett 2 millió forint a kötelező adó alapja

Megosztás Tetszik

Súlyosan megnőhet a nyereségminimum adóalapjának összege – figyelmeztet a Baker Tilly Hungária. Az idei adóbevallásukban ugyanis már nem vonhatják le a teljes bevételükből az eladott áruk beszerzési értékét (ELÁBÉ) és a közvetített szolgáltatásokat a cégek, ezért számítaniuk kell arra, hogy jelentősen emelkedni fog a kötelező legkisebb adóalapjuk mértéke.

2015. január 1-től megváltozott a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény (tao-törvény) nyereségminimum-számítására vonatkozó szabálya. (A nyereségminimum alkalmazásának célja, hogy az adott vállalkozás részéről még minimális veszteség esetén is legyen valamilyen mértékű adóbefizetés az állam felé.) Bár a cégeknél és az egyéni vállalkozóknál továbbra is 2 százalék lesz az elvárt nyereségminimum alsó határa, az idei adóbevallásban a teljes bevételből már nem lehet levonni az eladott áruk beszerzési értékét és a közvetített szolgáltatásokat, ezért a kötelező legkisebb adóalapot már a teljes bevétel alapján kell majd kiszámolnia az adózónak. A módosítás leginkább a kereskedelmi szektor alacsony árréssel működő szereplőit érinti érzékenyen – hívja fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Baker Tilly Hungária.

Érdemes egy konkrét példával érzékeltetni a változás mértékét: amennyiben eddig egy 100 milliós bevételű cég vagy egyéni vállalkozó 95 millió forintot fizetett az eladott áruk beszerzési értékéért és a közvetített szolgáltatásokért az adott évben, akkor a maradék 5 millió forint 2 százalékának megfelelő összeg, vagyis minimum 100 ezer forint adóalapja keletkezett. Az idei adóbevallásban viszont már nem lehet levonni az említett költségeket, így a kötelező legkisebb adóalap már egyből a vállalkozás bevételének 2 százalékát (módosító tételek nélkül) fogja érinteni, vagyis 2 millió forintra emelkedik a nyereségminimum adóalapja.

Amennyiben egy adott cég veszteséges, esetleg az éves nyeresége nem éri el a bevételének 2 százalékát, akkor lehetősége van arra, hogy ne automatikusan a bevétele után fizesse be a nyereségminimum adót. Ebben az esetben a NAV a cég adóbevallásban kiszámolt eredményét veszi alapul, ezzel a megoldással kapcsolatban ugyanakkor Bagi Márta, a Baker Tilly adótanácsadási szolgáltatások partnere az alábbiakra hívta fel a figyelmet: „Ebben az esetben egy adóellenőrzést kockáztat a vállalkozás, mivel egy részletes adatlapot kell majd benyújtania a hatóság felé, amelyben igazolni tudja az elért gazdasági eredmények valódiságát.”

Ezután a NAV egy kockázatelemző program segítségével harminc napon belül kiválasztja azokat a cégeket és vállalkozásokat, amelyekről feltételezhető a bevételek eltitkolása vagy a szabálytalan költségelszámolás. A vitatott esetekben viszont már magának az adózónak kell bizonyítania a hatóság felé, hogy nincs szó adóelkerülésről.