Közzétették a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvényt (2011. évi CLXVII. törvént), a 148-as Magyar Közlönyben. Azonkívül, hogy jelentős változást eredményez a előrehozott öregségi nyugdíjban, korkedvezményes-, szolgálati nyugdíjban részesülők ellátásában, van egy nagyon lényeges módosítás a Tb-törvényben.
Változik januártól a járulékfizetés alóli mentesség szabályozása, a tagdíjbevallási kötelezettség módja, s a kiskorúak egészségügyi ellátával kapcsolatban is tartalmaz pontosításokat a jövőre életbe lépő törvény.
A jelenlegi és a jövőbeni nyugdíjasok is megfizetik az árát annak, hogy már jövőre nullszaldós legyen az olasz büdzsé. Rosszul járhatnak a magasabb jövedelműek is, a vállalatok viszont könnyebbségekre számíthatnak.
Tavasszal a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatát azoknál kezdik, akik a legközelebb vannak a védett korhoz, vagyis, akik most 55-56 évesek, és akár hónapokon belül betöltik az 57. évüket - mondta az Origónak egy, az eljárás menetét jól ismerő forrás. A védettséget ugyanis a felülvizsgálatnál állapítják meg, ekkor szűrik ki azokat, akiknek már csak öt évük van a nyugdíjig.
Három törvény is született 2011-ben a magánnyugdíj-pénztártagok életét befolyásolta. Lássuk, hogyan alakul a magánnyugdíj-pénztártagok további sorsa, illetve hogyan alakulnak a velük kapcsolatos foglalkoztatói kötelezettségek az elfogadott 2012. évtől hatályos adó- és járulék-módosítások ismeretében.
Az Országgyűléshez benyújtották a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló T/5000. számú törvényjavaslatot. Melyek a legfontosabb változások?
Miközben a kormányzat számtalan módon támogatja (illetve tervezi támogatni) a munkahelyteremtést, adó- járulék és egyéb kedvezményeket nyújtva a munkaadóknak, addig a jogalkotás nem egyszer megfeledkezik azokról, akik önmaguknak teremtik meg a munka lehetőséget: az egyéni és társas vállalkozókról. Legalábbis könnyen erre következtethetünk, amennyiben végigtekintjük a már benyújtott társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségeket érintő törvényjavaslatokat.
A cég, ahol dolgoztam felszámolás alatt áll. Én jelenleg itthon vagyok 1 éves gyermekemmel gyeden. Az lenne a kérdésen, hogy ha a közeljövőbe felmondanának -mivel jogutód nélkül megszűnik a cég - akkor 45 nap felmondási időre járó béremet, és gyedet egy időben megkaphatom-e? Úgy tudom, hogy egyszerre 2 ellátást nem kaphatok. Így van? És ha szüneteltetem a gyedet 45 napra, akkor utána jogosult leszek megint gyedre? Vagy már csak gyesre? Ilyenkor mi a teendő? Jár még nekem 2 hó végkielégítés, és a szabadságok kifizetése, ezek miatt nem kell lemondanom gyedről, ugye?
Hatvan éve, 1951. november 11-én jelent meg Magyarországon a dolgozók egységes társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló törvény.
Rogán Antal képviselő legújabb módosító javaslata alapján a 27 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék helyett 27 százalékos szociális hozzájárulási adót vezetnének be. A javaslat olvasásakor felvetődhet az olvasóban az a kérdés, hogy „Nem mindegy, hogy adó vagy járulék?”
A Bajnai Gordon alapította Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szerint a fideszes Rogán Antal által javasolt szociális hozzájárulási adó bevezetésével növekednének a foglalkoztatók közterhei, az új adónem bővítené a kormány mozgásterét, valamint - mivel a társadalombiztosítási járulékkal szemben nem keletkeztetne ellátási jogosultságot - hivatkozási alapként szolgálhatna, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok ne kapjanak állami nyugdíjat.
A napi szóhasználat – ideértve a médiumokat is – általában a biztosított és az egészségügyi szolgáltatástatásra jogosult fogalmát azonosnak tekinti. Pedig nem így van.
Vámosi-Nagy Szabolcs szerint a Rogán Antal-féle, a szociális hozzájárulási adóról szóló javaslat nem új adónemet jelent, hanem a jelenleg ugyancsak 27 százalékos munkáltatói társadalombiztosítási járulék átnevezését.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték