Az Amerikai Egyesült Államokban élünk és zöldkártyánk van. Már itt élünk 10 éve, itt dolgozunk, itt adózunk és fizetünk egészségbiztosítást is. A kérdésem az, hogy kell-e társadalombiztosítáis járulékot fizetni es ha igen miért?
2010 évben egy kft alkalmazottja 36 órát meghaladó munkaviszonyban dolgozott, ahol az összes járulékot megfizették a munkabére után. Egy másik kft-ben csak tagviszonyban van, illetve tulajdonos, ahol osztalékot kap. Ebből az osztalékból levonták a 14 százalékos és a 27 százalékos eho-t, mivel nevezett személy nem nyilatkozott, hogy van más vállalkozásnál 36 órát meghaladó munkaviszonya. Kérdésem, hogy 2010 évben helyesen lett levonva a 14 százalék és a 27 százalék, illetve kérdezném még, hogy ha 2011-ben nyilatkozott, hogy van máshol 36 órát meghaladó munkaviszonya, és a másik cégtől fog kapni osztalékot, ahol tulajdonos akkor csak a 14 százalékot kell csak vonni a 27 százalékot nem. Továbbiakban szeretném kérdezni, hogy csak tagviszonyban lévő tulajdonosnak akinek van másik kft-ben munkaviszonya, de nem éri el a 36 órát, neki az osztalékából kell vonni 14 százalékos eho-t és még a 27 százalékot is 2011-ben?
Kinek, hova kell fizetni a tb-t, ha Magyarországra küldenek egy amerikai nagyvállalat alkalmazásában álló munkavállalót? Olvasói kérdésre Széles Imre, az Adózóna tb-szakértője válaszol.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő átlépéshez kapcsolódó eljárási szabályokról szóló kormányrendeletek alapján a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagnak a magán-nyugdíjpénztára felé írásban kellett rendelkeznie arról, hogy a visszalépő tagi kifizetések összegét egy összegben veszi fel. Dönthetett úgyis, hogy vagy önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárba vagy – a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján történő jóváírás érdekében – a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő utalását kéri. Ez utóbbi esetben mire számíthat?
Az MSZP szeretné, ha az Országgyűlés és a kormánypártok elfogadnák az MSZP-nek a többkulcsos adórendszerről és a tb-járulék csökkentéséről, illetve a devizahitelesek megsegítéséről szóló javaslatait - mondta vasárnapi, a fővárosi Orczy-kertben tartott sajtótájékoztatón Török Zsolt.
Hiába ütjük fel a járuléktörvényt egyetlen sort sem találunk az adószámos, vagy az önálló tevékenységet folytató magánszemélyről. Ennek az oka az, hogy a Tbj. ezt a jogviszonyt a biztosítottak között nem nevesíti. Hol keressük, milyen szabályok vonatkoznak az úgynevezett adószámos magánszemélyre?
Noha a foglalkoztatók általában ragaszkodnak a szakmai gyakorlathoz, nincs olyan munkavállaló, aki nem pályakezdőként kezdte volna. Milyen speciális szabályok vonatkoznak rájuk?
Külföldön biztosított embernek magyarországi jövedelme után kell tb-t és eho-t fizetmi? Olvasónk kérdésére az Adózóna tb-szakértője, Széles Imre válaszol.
Ha elfogadnánk az Országgyűlési Hivatal álláspontját, hogy az országgyűlési képviselők nem foglalkoztatottak, őket a "nép" és nem az Országgyűlési Hivatal foglalkoztatja, akkor azt hihetnénk ők nem jogosultak tb-re és a nyugdíjra sem. Csakhogy a tb-törvény másként rendelkezik. És akkor most kinek kell bevallania a különadót?
Járulékkedvezmény jár annak a munkáltatónak, aki megoldja a gyesen, illetve gyeden lévő munkavállalója részmunkaidős helyettesítését. A munkaviszony időtartama legalább 1 év kell, hogy legyen. További feltételek, jogszabályváltozások.
A kormány meggondolta magát, mégsem vezet be járulékkedvezményt a magasabb jövedelmekre. A tb-plafon visszavonásával legalább 160 milliárd forintot spórol a büdzsének.
Fehérítheti a gazdaságot és nemcsak a válságadót, hanem a bankadót is kiválthatná, miután épp akkora bevételkiesést jelent a költségvetésnek, mint amennyit az ágazati különadó vagy a pénzintézetekre kirótt teher hoz az állami konyhára. A vélemények azonban erről is megoszlanak, van olyan szakértő, aki azt is megkérdőjelezi, hogy a kormány valóban be akarja vezetni a tb-plafont.
A munkáltatóknak jövőre már nem kell 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot fizetniük a járulékalap feletti jövedelmek után. Ezzel szinte ugyanannyi bevétel esik ki a költségvetésből, mint amennyi - a kormány számításai szerint - befolyik a válságadóból.
Az Alkotmánybíróság a héten megkezdte a tevékenységre jellemző kereset személyi jövedelemadó törvénybeli fogalmának alkotmányossági vizsgálatát. Mivel a nyári ítélkezési szünet előtt 12-13-án ülésezik utoljára az Alkotmánybíróság, várhatóan döntés is születik. Jól látható, hogy az Alkotmánybíróság is külön kezeli az szja és a tb-törvénybe foglalt hasonló tartalmú fogalmakat. Milyen döntés várható?
A kiküldetés ideje automatikusan nem hosszabbodik, a kiküldetésben lévők nem cserélhetők. Mit kell még tudni a magyarok külföldi és a külföldiek magyarországi foglalkoztatásáról? Erre a kérdésre adott választ a Saldo és a HVG Adózóna közös konferenciája.
dr. Kelemen László
adószakértő, jogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték