hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Tanulságos történetek, éles helyzetek: a beteges vállalkozó esete

  • Széles Imre
2

Az egyes jogszabályok előkészítése során a hatástanulmányok értelemszerűen nem egyéni helyzetekre, hanem társadalmi csoportokra készülhetnek. Pedig egy-egy törvényi változás valódi következményeit konkrét élethelyzetek alakulásán lehet igazán tetten érni.

Az egyéni élethelyzet illusztrálására ez alkalommal egy 58 éves III. csoportos (volt) rokkantsági nyugdíjas vállalkozó esetéből indulunk ki, aki – meglehetősen rossz egészségi állapota miatt – betéti társaság beltagjaként csak esetenként működött (működik) közre a saját cége tevékenységében, illetve díjmentesen látja el annak üzletvezetői tevékenységét.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (2)
pseniko

Sajnos a Tb törvény egyértelműen fogalmaz, a társas vállalkozó (és egyéni vállalkozó is) csak akkor mentesül a járulékfizetés alól ha táppénzben részesül (vagy a törvény által meghatározott többi esetben). Ha csak keresőképtelen, de nem adja be fél éven belül a táppénzigényt, vagy nem igényeli, illetve nem jár neki, akkor sajnos járulékot kell fizetni a keresőképtelenség idejére is.
Pné Enikő

A. Tamás

Tisztelt Széles Imre ! Az előző években felmerült hasonló eset egy fő állású egyéni
vállalkozó esetében,elvben ő is járulékot kellett hogy fizessen , holott keresőképtelen volt. Feltettem kérdésként Complex szakértőinek. A válasz az volt, hogy a keresőképtelenség és a táppénzre jogosultság szinonim fogalmak , tehát
nem kell járulékot fizetni. Az adózás nagy kézikönyvében van egy Pm állásfoglalás
mely szerint az egyéni vállalkozónak nem kell a keresőképtelenség idejére járulékot
fizetni , mivel nem valósul meg a személyes közreműködése a betegség ideje alatt.
A mostani ügy végül is hasonló eset. Az én véleményem is az , hogy minden járulékfizetést először a személyes közreműködés alapoz meg. Ha semmilyen formában
nem működik közre akkor járulékfizetés fel sem merül.Márpedig egy beteg ember / feltéve hogy tényleg beteg / nem tud közreműködni sem egyéni sem társas vállalkozó
mivoltában.Megjegyezném , hogy a régi szabályokban a kiegészítő tevékenységűeknél
nem a táppénzre jogosultságot mint fogalmat említi, hanem a keresőképtelenség
fogalmát használták. És mi van akkor , ha valaki jogosult táppénzre, de elfelejti,
vagy nem akar bíbelődni a táppénz igénylésével és be sem adja? Jót tesz az államnak
és még meg is büntetik érte , hogy otthagyta a költségvetésben ?
Tisztelettel: Arany Tamás

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Külföldi beszerzés

Bunna Erika

adótanácsadó

Levonható áfa önrevíziója

Bunna Erika

adótanácsadó

Fuvarozás láncügylet esetén

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 december
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close