adozona.hu
Tanulságos történetek, éles helyzetek: a beteges vállalkozó esete
//adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Tanulsagos_tortenetek_eles_helyzetek_a_bete_NWM45R
Tanulságos történetek, éles helyzetek: a beteges vállalkozó esete
Tetszik
Az egyes jogszabályok előkészítése során a hatástanulmányok értelemszerűen nem egyéni helyzetekre, hanem társadalmi csoportokra készülhetnek. Pedig egy-egy törvényi változás valódi következményeit konkrét élethelyzetek alakulásán lehet igazán tetten érni.
Az egyéni élethelyzet illusztrálására ez alkalommal egy 58 éves III. csoportos (volt) rokkantsági nyugdíjas vállalkozó esetéből indulunk ki, aki – meglehetősen rossz egészségi állapota miatt – betéti társaság beltagjaként csak esetenként működött (működik) közre a saját cége tevékenységében, illetve díjmentesen látja el annak üzletvezetői tevékenységét.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (2)
Sajnos a Tb törvény egyértelműen fogalmaz, a társas vállalkozó (és egyéni vállalkozó is) csak akkor mentesül a járulékfizetés alól ha táppénzben részesül (vagy a törvény által meghatározott többi esetben). Ha csak keresőképtelen, de nem adja be fél éven belül a táppénzigényt, vagy nem igényeli, illetve nem jár neki, akkor sajnos járulékot kell fizetni a keresőképtelenség idejére is.
Pné Enikő
Tisztelt Széles Imre ! Az előző években felmerült hasonló eset egy fő állású egyéni
vállalkozó esetében,elvben ő is járulékot kellett hogy fizessen , holott keresőképtelen volt. Feltettem kérdésként Complex szakértőinek. A válasz az volt, hogy a keresőképtelenség és a táppénzre jogosultság szinonim fogalmak , tehát
nem kell járulékot fizetni. Az adózás nagy kézikönyvében van egy Pm állásfoglalás
mely szerint az egyéni vállalkozónak nem kell a keresőképtelenség idejére járulékot
fizetni , mivel nem valósul meg a személyes közreműködése a betegség ideje alatt.
A mostani ügy végül is hasonló eset. Az én véleményem is az , hogy minden járulékfizetést először a személyes közreműködés alapoz meg. Ha semmilyen formában
nem működik közre akkor járulékfizetés fel sem merül.Márpedig egy beteg ember / feltéve hogy tényleg beteg / nem tud közreműködni sem egyéni sem társas vállalkozó
mivoltában.Megjegyezném , hogy a régi szabályokban a kiegészítő tevékenységűeknél
nem a táppénzre jogosultságot mint fogalmat említi, hanem a keresőképtelenség
fogalmát használták. És mi van akkor , ha valaki jogosult táppénzre, de elfelejti,
vagy nem akar bíbelődni a táppénz igénylésével és be sem adja? Jót tesz az államnak
és még meg is büntetik érte , hogy otthagyta a költségvetésben ?
Tisztelettel: Arany Tamás