Kinek, hova kell fizetni a tb-t, ha Magyarországra küldenek egy amerikai nagyvállalat alkalmazásában álló munkavállalót? Olvasói kérdésre Széles Imre, az Adózóna tb-szakértője válaszol.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő átlépéshez kapcsolódó eljárási szabályokról szóló kormányrendeletek alapján a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagnak a magán-nyugdíjpénztára felé írásban kellett rendelkeznie arról, hogy a visszalépő tagi kifizetések összegét egy összegben veszi fel. Dönthetett úgyis, hogy vagy önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárba vagy – a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján történő jóváírás érdekében – a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő utalását kéri. Ez utóbbi esetben mire számíthat?
Az MSZP szeretné, ha az Országgyűlés és a kormánypártok elfogadnák az MSZP-nek a többkulcsos adórendszerről és a tb-járulék csökkentéséről, illetve a devizahitelesek megsegítéséről szóló javaslatait - mondta vasárnapi, a fővárosi Orczy-kertben tartott sajtótájékoztatón Török Zsolt.
Hiába ütjük fel a járuléktörvényt egyetlen sort sem találunk az adószámos, vagy az önálló tevékenységet folytató magánszemélyről. Ennek az oka az, hogy a Tbj. ezt a jogviszonyt a biztosítottak között nem nevesíti. Hol keressük, milyen szabályok vonatkoznak az úgynevezett adószámos magánszemélyre?
Noha a foglalkoztatók általában ragaszkodnak a szakmai gyakorlathoz, nincs olyan munkavállaló, aki nem pályakezdőként kezdte volna. Milyen speciális szabályok vonatkoznak rájuk?
Külföldön biztosított embernek magyarországi jövedelme után kell tb-t és eho-t fizetmi? Olvasónk kérdésére az Adózóna tb-szakértője, Széles Imre válaszol.
Ha elfogadnánk az Országgyűlési Hivatal álláspontját, hogy az országgyűlési képviselők nem foglalkoztatottak, őket a "nép" és nem az Országgyűlési Hivatal foglalkoztatja, akkor azt hihetnénk ők nem jogosultak tb-re és a nyugdíjra sem. Csakhogy a tb-törvény másként rendelkezik. És akkor most kinek kell bevallania a különadót?
Járulékkedvezmény jár annak a munkáltatónak, aki megoldja a gyesen, illetve gyeden lévő munkavállalója részmunkaidős helyettesítését. A munkaviszony időtartama legalább 1 év kell, hogy legyen. További feltételek, jogszabályváltozások.
A kormány meggondolta magát, mégsem vezet be járulékkedvezményt a magasabb jövedelmekre. A tb-plafon visszavonásával legalább 160 milliárd forintot spórol a büdzsének.
Fehérítheti a gazdaságot és nemcsak a válságadót, hanem a bankadót is kiválthatná, miután épp akkora bevételkiesést jelent a költségvetésnek, mint amennyit az ágazati különadó vagy a pénzintézetekre kirótt teher hoz az állami konyhára. A vélemények azonban erről is megoszlanak, van olyan szakértő, aki azt is megkérdőjelezi, hogy a kormány valóban be akarja vezetni a tb-plafont.
A munkáltatóknak jövőre már nem kell 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot fizetniük a járulékalap feletti jövedelmek után. Ezzel szinte ugyanannyi bevétel esik ki a költségvetésből, mint amennyi - a kormány számításai szerint - befolyik a válságadóból.
Az Alkotmánybíróság a héten megkezdte a tevékenységre jellemző kereset személyi jövedelemadó törvénybeli fogalmának alkotmányossági vizsgálatát. Mivel a nyári ítélkezési szünet előtt 12-13-án ülésezik utoljára az Alkotmánybíróság, várhatóan döntés is születik. Jól látható, hogy az Alkotmánybíróság is külön kezeli az szja és a tb-törvénybe foglalt hasonló tartalmú fogalmakat. Milyen döntés várható?
A kiküldetés ideje automatikusan nem hosszabbodik, a kiküldetésben lévők nem cserélhetők. Mit kell még tudni a magyarok külföldi és a külföldiek magyarországi foglalkoztatásáról? Erre a kérdésre adott választ a Saldo és a HVG Adózóna közös konferenciája.
Változnak a közösségi koordinációs szabályok az Európai Unió társadalombiztosításában. Az új szabályozás szerint a kiküldetésben lévő munkavállalók célországonként a kiküldetés kezdetétől számított 24 hónapon keresztül a kiküldő államban maradnak biztosítottak, amelyhez kizárólagosan a kiküldő ország illetékes hatóságának a hozzájárulása szükséges. A jelenlegi szabályok szerint a kiküldött legfeljebb 1 évig tartozhat a kiküldő ország társadalombiztosítási jogszabályainak hatálya alá, amely további 1 évre meghosszabbítható. A Deloitte összefoglalta a legfontosabb változásokat.
Az egészségügyi hozzájárulás már nem fejpénz, de még mindig az állam fejőstehene, amely társadalombiztosítási különadóként funkcionál. Hova tart az adónem és milyen jövő vár rá.
Szarvas Imréné
könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték