Felfújt lufi a munkahelyvédelmi akcióterv

Megosztás Tetszik

A kormány 300 milliárdos programról beszél és egy cseppet sem foglalkozik a annak forrásával. Ennek oka lehet, hogy valójában egy felfújt lufi a program. Hadd higgye el mindenki, hogy a kormány 300 milliárdot költ gazdaságélénkítésre, az IMF-nek majd megsúgjuk, hogy ez akár null-szaldósan is megoldható. Számoljunk egy kicsit.

A munkahelyvédelmi akcióterv közzétételekor megkérdezték Matolcsy Györgyöt, hogy mi lesz a program fedezete. Erre ő azt válaszolta: a tranzakciós illetékből 100 milliárd forint, 100 milliárd a bankoktól és 100 milliárd a kincstártól. Ezt a 300 milliárdot sokan átvették anélkül, hogy utána számoltak volna.

Miután kiderült, hogy a megjelölt források nem valósak (a tárcavezető elismerte, hogy az MNB-re „valószínűleg nem” lehet kiterjeszteni a tranzakciós adót), Matolcsy György azt nyilatkozta, hogy „odateszik” a fedezetet a program mögé. (Időközben Rogán Antal úgy nyilatkozott: a kormánypárti képviselőcsoport egyértelművé tette, hogy a program maradéktalan megvalósítását várja a kormánytól. Akkor is, ha a most tervezett finanszírozási elemeket esetleg ki kell cserélni.) Mitől ilyen magabiztos a kormány? Valószínűleg amiatt, hogy – számításaim szerint legalábbis – nem is kell 300 milliárd ehhez a munkahelyvédelmi akciótervhez.

Azt halljuk például folyamatosan, hogy a 28,5 százalék munkáltatói teher 14 százalékra csökken. Ezekkel a számokkal az a baj, hogy nem új kedvezményekről van szó, hanem meglévők mellé kerülnek be az új kedvezmények. Az Adózóna „Új szocho 2012-2013” összehasonlító kalkulátorával ellenőrizheti, hogy előfordul olyan eset is, amikor a már meglévő kedvezmény előnyösebb a munkaadóknak, mint az új kedvezmény. Például a 25 év alattiak foglalkoztatási kedvezménye 14 500 forint, míg a 25 alatti pályakezdő Start kártya első évében a munkáltató 17 ezer forint szocho kedvezményt kap. A kormány kampánya tévesen szól járulékkedvezményről, valójában szociális hozzájárulási adókedvezményről van szó.  A Start plusz, extra kedvezménnyel egyidejűleg érvényesíteni lehet az elvárt béremelés kedvezményét is, míg az új kedvezmények igénybevétele esetén az elvárt béremelés kedvezménye nem érvényesíthető.

Figyelembe kell venni azt is, hogy a Start-kedvezmények a minimálbér 1,5-, illetve 2-szereséig járnak, addig az új kedvezmények csak 100 ezer forintig.  A minimálbér emelésével nőhet a 2013-ban igénybe vehető Start-kedvezmények összege. Ezért becslésem szerint a nagy reklámmal beharangozott „járulék kedvezmény” mindössze 10-20 milliárd forintból megúszható.

Mivel nem új kedvezményekről van szó, ezért a hatása is már kipróbált, előre borítékolható: nem fog eget rengető változásokat okozni sem a foglalkoztatásban, sem a költségvetési kihatása nem lesz jelentős. Ezért kommunikálja a kormány, hogy mindenképpen kitart emellett a program mellett, mert elég az IMF-t zárt körben tájékoztatni arról, hogy ennek nincs jelentősebb költségvetési kihatása.

Nincs jelentősebb kihatása a tervezett tételes kisadózásnak sem. Az NGM számításai szerint a 70 ezer evásnak 70 százaléka évi 6 millió forint alatti bevételű vállalkozás. Ez azt jelenti, hogy legfeljebb 50 ezer kisvállalkozás térhet át más adózásról a tételes kisadózásra. Ha optimistán azt feltételezzük, hogy a jelenlegi adózáshoz képest a 6 millió alatti bevételű vállalkozások éves szinten átlagosan 1 millió forintot nyernek a tételes átalányadózással, akkor ez 50 milliárd forint bevételkiesést jelentene. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az átalányadó bevezetése a fekete-szürke gazdaságot is fehérítené, akkor ebből akár 10-20 milliárd többlet adóbevétel származhat.

Összességében becslésem szerint a teljes munkahelyvédelmi akcióterv 50 milliárd forintból megúszható. Ez a költség azonban jelentős adminisztrációs költségekkel csökkenthetőek. Ha a tételes kisadózással egyidejűleg megszűnne az eva és az ekho, az új szocho kedvezményekkel egyidejűleg megszűnnének a jelenlegi kedvezmények, akkor akár null-szaldósan is megoldható lenne a munkahelyvédelmi akcióterv. S emellett a 16 százalékos kisvállalati adót is el lehetne felejteni.