Munkaidőkeretben történő foglalkoztatás: a bérpótlékfizetés szabályai

Megosztás Tetszik

A munkaidőkeretben történő foglalkoztatás a rugalmas foglalkoztatás egyik fontos eszköze. Érdemes így időről időre áttekinteni a legfontosabb szabályokat, amelyek a vállalkozások számára fejtörést okozhatnak. Nézzük a kifizetések területét!

Bérpótlékfizetés

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 139–145. §-ai többféle bérpótlékot szabályoznak, amelyek lényege, hogy a munkavállalót az alapbérén felül külön díjazás illeti meg a munkavégzés speciális időpontjára vagy körülményeire tekintettel.

Vasárnapi munkavégzés esetén 50 százalék vasárnapi pótlék jár, azonban nem minden vasárnapi munkavégzés alapoz meg jogosultságot, hanem csak az Mt. 140. §-ában meghatározott esetek. Ide azon esetek tartoznak, amikor a munkavállaló számára a vasárnapi munkavégzés extra körülmény. Nem ilyen (és bérpótlék sem jár) ugyanakkor, ha megszakítás nélküli munkáltatónál vagy munkakörben történik a munkavégzés.

Munkaszüneti napon történő munkavégzésért 100 százalék illeti meg a munkavállalót, amelyet meghatározott esetekben a húsvét- és pünkösdvasárnapi, illetve a vasárnapra eső munkaszüneti napi munkavégzésre is alkalmazni kell.

30 százalék műszakpótlék jár a 18 és 6 óra közötti munkavégzésre, ha a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változik; rendszeres változásnak az minősül, ha havonta a munkanapok legalább egyharmadában eltér a munkakezdés időpontja, és a legkorábbi, valamint a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. Ha a munkavállaló műszakpótlékra nem jogosult, az egy órát meghaladó, 22 és 6 óra közötti éjszakai munkavégzésért 15 százalék éjszakai pótlék jár.

A rendes munkaidőn felüli, vagyis rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért főszabály szerint 50 százalék bérpótlék jár, amely helyett a törvény feltételei szerint szabadidő is biztosítható; heti pihenőnapra vagy heti pihenőidőre elrendelt rendkívüli munka esetén viszont 100 százalék pótlék jár, amely 50 százalékra csökken, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot vagy heti pihenőidőt biztosít, míg munkaszüneti napon végzett rendkívüli munka után 100 százalék pótlék jár.

A munkavállalót készenlét esetén 20 százalék, ügyelet esetén 40 százalék bérpótlék illeti meg, ha pedig ügyelet alatt a tényleges munkavégzés tartama nem mérhető, 50 százalék pótlék jár.

A bérpótlék számítási alapja főszabály szerint a munkavállaló egy órára járó alapbére, ugyanakkor az Mt. lehetőséget biztosít arra is, hogy bizonyos bérpótlékokat a felek az alapbérbe építsenek, illetve a munkaszerződésben egyes pótlékok helyett havi átalányt állapítsanak meg.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, hogy